A Népszabadság (Magánkihallgatáson… 7.o.), a Népszava (Orbánt fogadta a pápa 8.o.), a Magyar Hírlap (Vatikáni… 1.,5.o.) és a Magyar Nemzet (Orbán Viktor a pápánál… 1.,9.o.) is beszámolnak arról, hogy magánkihallgatáson fogadta tegnap Orbán Viktor miniszterelnököt XVI. Benedek pápa. A kormányfőt és családját elkísérte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője. A felek áttekintették a vatikáni–magyar szerződés pontjait és időtálló, távlatos egyezmény előkészítéséről állapodtak meg. Orbán Viktor elmondta: kormánya kiemelkedő értéknek tekinti a hit- és vallásbeli meggyőződés szabad kifejezését, valamint az e meggyőződésen alapuló oktatási és nevelési munkát. A kormányfő három magyar érmét adott át ajándékba a pápának, a Szentatya pedig az ő arcképét ábrázoló aranyérmét ajándékozott Orbán Viktornak.
Kiemelik a lapok: először fordult elő, hogy két teológus is szerepelt a magyar kormány vatikáni küldöttségében, és teológus végzettségű Győriványi Gábor szentszéki nagykövet is. A Magyar Nemzet idézi Szijjártó Pétert, a miniszterelnök szóvivőjét, aki elmondta: Orbán Viktor kormányfő és Tarcisio Bertone bíboros államtitkár áttekintette a vatikáni-magyar szerződés pontjait, és megállapodtak egy időtálló, távlatos szerződés előkészítéséről.
Egyéb témák
A Népszabadságban (15.o.) Takács Imre Kísérleti gazdaságpolitika címmel bírálja a kormány tervezett adóváltoztatásait, szerinte „nemcsak a 16 százalékos személyijövedelem-kulcs, hanem a 0,5 százalék nyugdíjjárulék-növekedés is erősíti a jövedelmi olló nyitását, ugyanis azok, akiknek jövedelme meghaladja a 600 ezer forintot, egyáltalán nem fizetnek nyugdíjjárulékot, így a járuléknövekedés a kis- és közepes keresetűeket sújtja.” A cikkíró nem érti, hogy a KDNP „miért nem gondol a keresztény értékrendre, arra, amit XIII. Leo pápa már az 1800-as évek végén megfogalmazott, amely szerint a gazdagok körül vannak véve védőbástyáikkal, nem szorulnak az állam segítségére, a szegények viszont csak az államtól várhatnak segítséget.”
A Magyar Nemzet (Célkeresztben… 3.o.) parlamenti beszámolójában idézi Németh Zsolt jobbikos képviselőt, aki felszólalásában felidézte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyvei már többször is említést tettek a magyarországi szcientológusok „egyházáról”, a szektát számos országban már betiltották, hazánk biztonságára pedig veszélyt jelent a szervezet valódi tevékenysége. A Jobbik képviselője azt kérdezte, hogy a kormány mikor és milyen módon lép fel a szcientológia ellen? Szászfalvi László, egyházügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: a szcientológiai egyház működésével kapcsolatos aggodalmak jogosak. Az egyházak alapítását lehetővé tevő, törvényi szabályozásból az államtitkár kiemelte: száz természetes személy már alapíthat bejegyzett egyházat, ha csatolja a megfelelő alapszabályt. Ez egyszerű formalitás, lényegében közönséges üzletté válhat a vallási közösség létrehozása. Szászfalvi László emlékeztetett rá: a hazai gyakorlat néhány évvel ezelőtt még azt is lehetővé tette, hogy egy állatmenhely is egyházat alapítson. Hozzátette: „A helyzet megérett a jogszabály módosítására, a jövő évtől új koncepció készül, ami kiszűri a rendszerből az álegyházakat és a biznisz gyakorlatot.”
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Korlátlan abortuszt akar az MSZP) idézi Kunhalmi Ágnest, az MSZP elnöksége tagját, aki tegnap közölte: pártja tiltakozik az ellen, hogy az új alkotmány olyan megfogalmazást tartalmazzon, amely lehetővé teheti a művi terhességmegszakítások korlátozását. Szerinte a Fidesz által 2000-ben megalkotott magzatvédelmi törvény jó, és nem kell rajta változtatni. A KDNP így reagált: az a törekvésük, hogy az alkotmány – a német alaptörvényhez hasonlóan – ugyanazt a védelmet adja meg a magzatnak, ami az emberi életet is megilleti.
Magyar Kurír