Napi sajtószemle

A Hetekben (4-5.o.) Szobota Zoltán Egypárti alkotmányunk lesz? címmel készített összeállítást s annak részeként A pápa és az Alkotmány címmel közöl egy fotót, amely XVI. Benedek és Orbán Viktor miniszterelnök e heti, vatikáni találkozóján készült. A cikk szerzője idézi a Szentatyát, aki a készülő magyar alaptörvénnyel kapcsolatban így fogalmazott: „Kívánatos, hogy az új Alkotmány a keresztény értékekből merítsen ihletet, különösen ami a házasság és a család társadalomban elfoglalt helyzetét és az élet védelmét illeti… a katolikus hit kétségtelenül Magyarország történelmének egyik tartóoszlopa, Szent István személyes ájtatossága, igazságérzete és emberi erényei ma is, mint akkor, magasrendű vonatkozási pontot, buzdítást és erkölcsi parancsolatot jelentenek mindazoknak, akikre a kormányzás felelősségteljes szerepét bízták. Természetesen nem az állam feladata, hogy egy adott vallást rákényszerítsen az emberekre, biztosítani kell azonban a lelkiismereti és istentiszteleti szabadságot.” Idézi a lap Hámori Antal jogászt, az MTA köztestületi tagját, aki leszögezte: „Az élethez való jog minden egyéb jog alapja és feltétele. Az élet nélkül nincsen sem egészség, testi-lelki épség, sem önrendelkezés, sem boldogság. Az államnak ennek megfelelően alapvető kötelessége a megfogant emberi lény fokozottabb védelme. Ezt nyilvánvalóan az írott Alkotmánynak is tükröznie kell. Az egyértelmű, szó szerinti megfogalmazás a jogbiztonság szempontjából is kívánatos. Az államnak a megfogant emberi lény életére kiterjedő védelmi kötelessége a mai Alkotmány alapján is fennáll, a tapasztalatokra is figyelemmel tehát indokolt a világos, kifejezett rendelkezés, amely szerint az ember a fogantatás pillanatától alkotmányjogi értelemben is jogalany. Ezzel az emberi embrió, magzat védelméről szóló szabályozásnak összhangban kell lennie. Az élethez való jog az önrendelkezési jog felett, az értékhierarchia csúcsán áll.” A házassággal kapcsolatban a professzor emlékeztetett rá: a házasság a mai Alkotmány alapján is egy férfi és egy nő kizárólagos életközössége, ami fokozott védelemben részesül. „A szabályozásban ennek szintén egyértelműen tükröződnie kell, s ettől természetesen a jogértelmezés sem szakadhat el. Az államnak a házasság szabályozásával a férfinak és a nőnek egymással az egész élet olyan kizárólagos és kölcsönös, szeretetteljes közösségét, bensőséges egységét létrehozó magatartását kötelessége és felelőssége elismerni, elősegíteni, támogatni és védelmezni, amely szerint e közösség természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul. A gyermek a házasság legszebb ajándéka, és éppen a szülők számára lesz a legnagyobb kincs. A gyermek és a család a boldogság forrása és a jövő záloga. Az azonos neműek kapcsolata aligha lehet ehhez hasonló.” Hámori Antal felhívja a figyelmet arra is: „A megfogant emberi lény és a házasság, család fokozott védelme nemzetközileg is fennáll, szerte a világban tapasztalható. Az államnak ugyanakkor saját felelőssége a megfelelő oltalom biztosítása, és semmilyen külső körülménynek nem szabad meggátolnia ebben.”

A Népszabadságban (3.o.) Czene Gábor Pártállami csendőrpertu címmel azzal vádolja a jelenlegi kormányzatot, hogy „a választásokon kapott felhatalmazásra hivatkozva – valójában azzal visszaélve – politikai túlsúlyát a gazdaságban is korlátlanul érvényesíteni akarja, miközben a teljes közjogi berendezkedést módszeresen a saját képére szeretné formálni.” A cikkíró zárójelben megjegyzi, hogy a kormány „szövetségesének tekintett nagy keresztény egyházak egyelőre hallgatnak.”

A Barikádban (6.o.) Vona Gábor Iszlám című, történelmi áttekintésében kiemeli: „Európa tradicionális államai – Osztrák-Magyar Monarchia, Németország – az első világháborúban elbuktak a liberalizmus zászlaja alatt harcolókkal szemben, a kis intermezzo után pedig a második világháborúban végleg eldőlt Európa sorsa. Eközben Ázsia nagy államait is szépen lassan felőrölte a globalizáció. Oroszország, Japán, Kína, India látszólag még őrzik tradicionalitásukat, de ezek csupán már felszíni fények, amelyek mögött a mélyben sajnos a neoliberalizmus férge rohasztja a társadalmakat. A belső pusztulás jelei nyilvánvalóak, és csak idő kérdése, hogy a fekély egyértelmű és látványos legyen. Ebből a szempontból nézve Afrika nem képez erőt, Ausztrália és Dél-Amerika pedig identitászavartól szenved a sokszorosan torlódott társadalmai miatt. Kizárásos alapon egyetlenegy kultúrkör maradt – több kontinensen elterjedve –, amely igyekszik őrizni a tradíciót: ez pedig az iszlám világ.” A Jobbik elnöke leszögezi: „… természetesen nem öngyilkos merénylők és véres háborúk mellett török lándzsát, de egyúttal kijelentem, ma az emberiség tradicionális – a transzcendenst a hétköznapival megélő – kultúrájának utolsó védőbástyája az iszlám világ maradt” – írja Vona Gábor, hozzátéve: „Mondom ezt mint római katolikus vallású ember. Sikere vagy kudarca nem az iszlám és Amerika/Izrael viszonylatában, hanem az emberiség szempontjából lényeges számomra. Amennyiben az iszlám elbukik, a fény szinte teljesen kialszik, és a globalizmus sötétsége előtt már nem marad érdemi ellenfél. Akkor tényleg véget ér a történelem. És nem lesz happy end…”

Magyar Kurír