Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (4.o.) Az egyházi iskolák pénze is késik címmel számol be arról, hogy tegnap délutánig az alapítványi óvodák és iskolák mellett az egyházi fenntartású közoktatási intézmények sem kapták meg az e havi oktatási normatívát, pedig a pénzt december 10-éig kellett volna utalnia az államkincstárnak. A katolikus óvodák és iskolák nagy részében nem tudták kifizetni a béreket. Azt ígérik, a kincstár a jövő hét elején utalja a hiányzó pénzt.   

A Magyar Hírlap (Közel… 14.o.) közli, hogy Kiss Kata és zenekara december 18-án Erdélyben, a parajdi sóbányában 2500 hátrányos helyzetű s árva gyermek számára tart jótékonysági karácsonyi koncertet. A zenekar ezzel csatlakozik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes jótékonysági munkájához. Az MH megjegyzi: a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója által létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben nyomorúságos körülmények között élő gyermekek felkarolása. Az alapvető életfeltételeken kívül taníttatásukkal is foglalkozik, amibe vallási és erkölcsi nevelésük is beletartozik. Az adományokat a következő címre lehet feladni: Ányos Gábor, Budapest 1112 Posta (Postán maradó), 1502  

A Népszabadság (Nem kap… 2.o.) beszámolója szerint a médiatanács tegnap eredménytelenné nyilvánította és lezárta a Budapest 92,9-es frekvenciára kiírt pályázati eljárást. A lap kiemeli: a hullámsávot a választások előtt az ORTT-től már hivatalosan elnyerő Klubrádióval azért nem lehetett megkötni a szerződést, mert a fővárosban már üzemeltet egy rádiót a 95,3 MHz frekvencián, de erről a jogosultságáról nem mondott le. A médiatanács most úgy döntött, hogy új pályázatot ír ki a 92,9-es frekvenciára. Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke még az ORTT tagjaként arra utalt, hogy a pályázatot eleve a Magyar Katolikus Rádió számára írták ki.    

A Magyar Demokratában (Isten, haza, szeretet 18-20.o.) Pataky Attila zenész, a harmincéves Edda művek vezetője és énekese nyilatkozik, aki elmondta: „… a Jóisten megadta nekünk, hogy az állandóságot képviseljük ebben a műfajban… még azt a kegyet is megadta mindehhez, hogy én írhatom a saját szövegeimet, amiért talán még hitelesebben át tudom adni őket… Szerencsés fickó vagyok, mert édesanyám már akkor istenhitben nevelt, amikor az ’már és még nem volt divatban’. Innen pedig már egyenes út vezetett a jelenbe, a világban bármerre, előre-hátra, térben és időben.” Pataky Attila elmondta azt is, soha nem érezte úgy, hogy Isten elhagyta volna: „Ha kettőnk közt valaki csalódhatott, az csak Ő lehetett. A hibázó, tévedő mindig én voltam. Hiába figyelmeztetett édesanyám számtalanszor, amikor melléléptem, mert még vitt a hév, a dac, az azért is, a majd én megmutatom. Nagyokat zökkentem, de aztán a Jóisten… mindig visszaterelt az utamra. Mostanra már le sem térek róla és nem vagyok hajlandó senki és semmi kedvéért más lenni, mint ami vagyok… az összes apró kínjaimmal, magamnak gerjesztett bajaimmal együtt megvan az a csodálatos lehetőségem, hogy bármely gondomat kiírjam, kiénekeljem magamból, ezért gondolom, hogy a Jóisten mindig a tenyerén hordozott. Az is, hogy az én életvitelemmel csak most, 59 éves koromra kaptam az első infarktust, égi csoda.” Az Edda énekese és vezetője leszögezte: a szeretet vezéreli őt, „És ki merem mondani azt is, hogy az Edda művek a szeretet zenekara, ahogy az én Istenem pedig a szeretet Istene. De nem engedek abból sem, amit leírtam, elmondtam, és remélem, hallható a dalaimból, hogy én Magyarországra születtem és magyar vagyok… Meggyőződésem, hogy egy komoly spirituális váltáshoz érkeztünk, ahol ’nád’ szerepe lesz az emberiségnek. Ha meghajlik, de nem törik, akkor van esély kiegyenesedni, ha nem, akkor vége. Ez a fajta szellemi hozzáállás, ami most létezik, az utolsó perceit éli, ez biztos.”       

A Népszabadságban (20.o.) Hajba Ferenc A farkas oroszlánja címmel mutatja be Pusztay János nyelvész professzort, s idéz Köznapi Messiás című verséből: „Sziklaszilárdan tagadó péterek/ ezüstmarkú júdások körötted/ – kendőjét nem nyújtja senki/ – magadra maradsz a kereszten is/ – spongyát rád.”

Magyar Kurír