Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Pápai intés… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Pápai felszólítás 1.o.) is beszámolnak arról, hogy XVI. Benedek pápa felszólította tegnap közzétett békeüzenetében a világ politikai vezetőit, hogy vessenek véget a keresztények mindennemű zaklatásának Ázsiában, Afrikában, a Közel-Keleten és különösen a Szentföldön, egyben elítélte a vallási és vallásellenes fanatizmust.

A Népszabadságban (6.o.) Miklós Gábor Polandia nyugatra tart címmel pozitívnak minősíti a Lengyelországot kormányzó, Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Platform (PO) tevékenységét. A tudósító kiemeli: a párt kevés liberális reformot indított el, „Ilyen a 35 százalékos politikai ’női kvóta’ parlamenti elfogadása és a – dacolva az egyházi ellenkezéssel – a lombikbébi programok állami engedélyezése és támogatása. Ez utóbbi jelzi a párt megosztottságát: a PO-ban jelen van az erőteljesen az egyházhoz kötődő és egy világiasabb szárny is. Feltehetően az utóbbi kerekedett felül. A pragmatikus politikusok felismerték, hogy a lengyelek többsége ugyan katolikusnak vallja magát, de a mindennapi életben csak erős szűréssel alkalmazza az egyházi tanításokat. A legutóbbi felmérések szerint a katolikus hierarchia is érzi, hogy sokan azért fordulnak el, mert a püspökök, a papság továbbra is a leginkább archaikus, nacionalista vonalat erőlteti, s egyértelműen elkötelezte magát a PO ellenfele, a konzervatív-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) Párt mellett.” A cikkíró megemlíti, hogy a PO-ból a közelmúltban eltávolították az ultraliberális Janusz Palikot, aki gyakran provokálta a konzervatív jobboldalt és a klerikálisokat.

A Magyar Hírlap (Újra itthon vannak… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Megérkeztek… 1.o.) is beszámolnak arról, hogy négy harang érkezett a budavári Mátyás-templomba a németországi Passauból. Közülük kettő a templom két régi darabja, amelyet az utóbbi három hétben a német városban hangoltak át és tisztítottak meg. A harangok érkezésekor jelen volt Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek, Süllei László kanonok, a Mátyás-templom plébánosa és Nagy Gábor Tamás polgármester. A harangok harminc napra közszemlére kerülnek, majd január második felében kezdődik a beépítésük. Várhatóan húsvétkor szólalnak meg együtt először.  

 
A Magyar Nemzettel (Bajnaiék miatt késik… 4.o.) az oktatási államtitkárság közölte: azért késik az egyházi és alapítványi óvodák, valamint iskolák normatív támogatása, mert a Bajnai-kormány tudatosan alultervezte a költségvetésben az erre a célra rendelkezésre álló előirányzatot. A pénzt a jövő héten kapják meg az intézmények.  

A Magyar Hírlapban (8.o.) Balog Gábor Nem az irigység szocializmusára címmel az elmúlt húsz esztendő egyik legnehezebb ideológiai batyujának nevezi azt a makacs tévhitet, hogy a szociális igazságosság egyedüli letéteményese a baloldal. Ezzel szemben a cikkíró leszögezi: „A szociális gondoskodás és igazságosság eszméje egyértelműen levezethető az Újszövetségből – és még csak az a gyakran hangoztatott baloldali vád sem feltétlenül igaz, hogy az egyház története folyamán semmibe vette a Szentírás erre vonatkozó útmutatásai. Évszázadokon keresztül lényegében az egyház egészségügyi és alamizsna szolgálata jelentette a középkor és a kora újkor szociális hálóját.” A szerző korszakalkotónak nevezi XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű, 1891-ben kiadott szociális enciklikáját, amelyben megfogalmazta: „A végső cél egy olyan emberi közösség kialakítása, ahol a tőkés nem kizsákmányoló, a munkás pedig mindkét részről felismert kölcsönös függésen, illetve az evangélium elvein nyugszik. Az egyház feje pápai enciklikákban szokatlan indulatossággal kelt ki a proletárok alulfizetettsége ellen, mikor utalva a Szentírásra, leszögezte: ’a munkások visszatartott bére felkiált a Seregek Urának fülébe’.” Balogh felidézi, hogy Magyarországon az evangéliumi alapon álló keresztényszocialista gondolatot hirdette egyházi részről Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, aki Trianon után meggyőződéssel vallotta, hogy elérkezett a keresztény-nemzeti alapokon álló szociális állam kiépítésének ideje. A keresztényszocialista gondolat a trianoni békediktátum után az elszakított területeken, különösen a Felvidéken játszott kulcsszerepet. Ennek kiemelkedő képviselője volt Szüllő Géza és Esterházy János, s az általuk vezetett Országos Keresztényszocialista Párt, amely a nemzetiségek egyenjogúsága ,mellett evangéliumi alapú társadalmi igazságosságot is hirdetett programjában. Hazánkban 1945 után Barankovics István Demokrata Néppártja és a háború előtt elkötelezett keresztényszocialista Mindszenty József közötti ellentét osztotta meg a keresztény erőket. A hercegprímás ugyanis felismerte, hogy „a keresztényszociális gondolat nem lehet azonos az egyház pusztán liturgikus szerepbe kényszerítésével, beletörődő, akár marxista erőkkel is együttműködő ’baloldali katolicizmussal’, amelyet ő veszélyes tévútnak vélt.” Balogh leszögezi: „A keresztényszociális gondolat nem a vagyon újrafelosztásában, mások tulajdonának elrablásában látta és látja a társadalmi igazságosság kulcsát, hanem épp ellenkezőleg. A közösség, az állam által ésszerűen korlátozott magántulajdont kívánja minél több ember számára elérhetővé tenni… az irigység szocializmusa helyett a szeretet szocializmusát képviseli.”

A Népszava (Pünkösti… 6.o.) közli, hogy Pünkösti Árpád A kereszt gombja című, az Osiris Kiadónál megjelent könyvében megírta, hogyan kapta vissza az Istenes Szent János Betegápoló Rend azt a kórházat, amelyben korábban az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) működött. Az irgalmas rend kórházát még 1951-ben államosította a Rákosi-rendszer, és még ebben az évben megalakult az ORFI jogelődje. A lap emlékeztet rá: a rendszerváltozás után napirendre került az ötvenes években kisajátított egyházi vagyonok visszaadása, de az 1991-es törvény nem tett különbséget sem értékben, sem méretben az ingatlanok között. Pünkösti szerint ez azért fontos, „mert a magyarországi rendet külföldről is alkalmatlannak minősítették ennek a hatalmas intézménynek a működtetésére… Ennek megalapozottságáról tanúskodik az ORFI 2000-es kettéválasztása óta eltelt tíz év.” Pünkösti szerint az alapvetően túlméretezett ORFI-ra szüksége volt az országnak, a korábban szakszerűtlenül felújított rendi kórház most ráfizetéssel és kihasználatlanul működik. „Maga a hazai katolikus egyház sem akarta feltétlenül visszakapni az intézményt, a rend Kozma Imre atyának köszönheti az épületet. Jó tettek és hibás lépések egyként kötődnek hozzá, a mai állapot mégis az ő egyszemélyes küzdelmének eredménye” – mondta a kötet szerzője.

Magyar Kurír