Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (Lemondott… 8.o.) és a Magyar Nemzet (Bűne miatt lemondott… 8.o.) is beszámolnak arról, hogy lemondott megbízatásáról Roger Vangheluwe, a belgiumi Brugge püspöke, és egyben beismerte, hogy évekkel ezelőtt szexuálisan zaklatott egy fiatal fiút. Vangheluwe levélben bocsánatot kért az áldozattól.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadságban (3. o.) Czene Gábor Förtelmek címmel az egyházi személyek által elkövetett pedofil-botránnyal foglalkozik, kiemelve: „A németországi katolikusok közel negyede kilépését fontolgatja. Elsősorban azok a hívők akarnak hátat fordítani az egyháznak, akik ritkán járnak templomba. A pénzügyi csődön túl az a veszély is fenyeget, hogy az egyház, amely a hatvanas években rendezett II. Vatikáni Zsinat óta nyitni próbált a külvilág felé, bezárkózóvá válik. Egyházi méltóságok kényszerülnek kínos magyarázkodásra, püspökök mondanak le. Nálunk viszont nagy a csend, egyelőre csak találgathatjuk, lesz-e szikra, ami robbanást okoz. Hitelt érdemlő egyházi fellépés hiányában arra kell számítani, hogy elszaporodnak a valóságelemeket vádaskodással vegyítő, a katolikus és a világi jog előírásait egyaránt felrúgó próbálkozások.”

A Magyar Hírlapban (A torinói lepel… 17.o.) Boda László teológus és eredetkutató, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott professzora nyilatkozik abból az alkalomból, hogy tíz év után a nagyközönség ismét láthatja a restaurált torinói leplet. A lepel egyik leghíresebb hazai kutatója elmondta: szakemberek kimutatták, hogy a leplen látható kép nem festve van, hanem háromdimenziós. „Nincs olyan festő, aki anatómiailag ennyire pontos negatív képet tudna festeni egy emberről. Megtalálták továbbá Pilátus legkisebb pénzérméjének, a leptonnak a rajzolatát mindkét szemhéjon, ezt pénzérmeszakértők hitelesítették. Német kriminológiai szakorvosok igazolták, hogy a szívből valóban vér és víz folyt, ahogyan az evangéliumban olvassuk. Mintavételek révén sikerült kimutatni az AB vércsoportot is, valamint bizonyítást nyert, hogy a lepelbe tekert test körülbelül 36 óráig lehetett a sírban. Kimutatták, hogy egy valóságosan megostorozott és keresztre feszített, 30-35 év közötti férfi testének lenyomata van a leplen, teljes anatómiai hitelességgel, a zsidókra jellemző haj- és szakállviselettel, töviskorona nyomaival. Kimutatták, hogy a lepel képe a test kisugárzása által keletkezett, erre a kutatók nem találtak természetes magyarázatot. Igazi szenzáció volt később, hogy DNS-nyomokat is találtak a vászon anyagában.” Szabó Palócz Attila interjúkészítő közbevetésére – Mi magyarázza akkor a C14-es vizsgálat mindennek ellentmondó eredményét?” – Boda professzor így válaszolt: „Ez az egyetlen komoly ellenérv a lepel hitelessége ellen. Amikor II. János Pál pápát megkérdezték, mi a véleménye erről, azt válaszolta: várjuk meg a tudomány további eredményeit. Ma már ezek is a kezünkben vannak: 1994-ben Garza Valdes amerikai professzor megtalálta a perdöntő magyarázatot. Maja relikviák kutatása során fedezte fel azt a láthatatlan réteget, amely élő és holt baktériumokból áll vegyesen, és ennek a vastagságától függ, hogy milyen mértékben zavarja meg a C14-es vizsgálatok eredményét. Ezért az eredeti koránál akár ezer évvel vagy annál többel is későbbinek mutathatja ki az egyes relikviákat. Ez történt a lepel esetében is. Valdes felfedezése adott magyarázatot arra is, hogy a kiváló angol egyiptológus, múmiakutató, Rosalie David miért találta körülbelül ezer évvel későbbinek a múmiákat beburkoló szövet, az úgynevezett bandázs eredetét a testhez viszonyítva. A C14-es vizsgálat pedig nem hatékony olyan környezetben sem, ahol zsír vagy olaj van jelen. Márpedig a leplet a Chambéryben történt tűzeset után a nővérek olajban kimosták, hogy eltüntessék a károsodás nyomait.” Boda László állítja: „A lepel hitelességét azért kérdőjelezik meg még ma is nagyon sokan, mert ez Jézus Krisztus szenvedésének, sőt a hívők szemében feltámadásának is tanúja, s így a világ legértékesebb relikviája. Vannak azonban olyanok, akik ezt nem fogadják el, mert ellenkezik világnézetükkel, vagy egyszerűen csak azzal, amit a tévében látnak és hallanak a lepelről.”

A Magyar Nemzetben (4. o.) Mizsei Bernadett Ahol meghazudtolják a szakirodalmat című riportjában kiemeli, van egy hely hazánkban, a Heves megyei Karácsond, „ahol meghazudtolva a szakirodalmat, a saját világukba burkolózó autisták csoportja közösséggé vált. Csend, nyugalom, biztonság – így jellemezte egyikük, mit nyújt számára a karácsondi autista lakóotthon.” A „mezítlábas” ferencesek önzetlen adakozásából épült fel a munkahely, otthon és általános iskola hazánkban egyedül álló együttese. Sass Gyula Levente, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány forrásszervezési és fejlesztési vezetője elmondta: nehéz helyzetbe került a foglalkoztatást, a taníttatást és a rehabilitációt egyszerre biztosító, így hazánkban egyedi intézmény-együttesnek minősülő komplexum, az állami támogatás mértéke ugyanis drámaian csökkent. „Az állami források behatároltak, a szülőket nem tudjuk tovább terhelni, a ferencesek pedig már nem tudnak több pénzt adni. A ferences rend ugyanis a tavalyihoz képest 161 millió forinttal kapott kevesebb állami támogatást, miközben a hozzájuk érkező segítségkérések száma tavaly év végén 2008-hoz viszonyítva 70 százalékkal nőtt.” Ezért elindították az Angyalok az autistákért programot, remélve, hogy a társadalmi összefogás mentőövet dob számukra. Sass Gyula Levente bizakodó, mert vallja: sok jó ember van Magyarországon. Már eddig is számos kicsi, de igen fontos támogatás érkezett a számlájukra. Akad olyan segítő, aki nem pénzzel, hanem kétkezi munkával vagy a kapcsolataival támogatja őket, amelyért ugyanolyan hálásak.

Az Angyalok az autistákért számlaszáma: 11600006–00000000–28408844

Magyar Kurír