Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Boldoggá avatás… 2.o.) közli, hogy újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány hét ferences rendi vértanú boldoggá avatási ügyének előmozdításához. A hét szerzetes 1944 és 1954 között élete feláldozásával tett tanúságot hitéről. Hárman a szovjet, illetve jugoszláv csapatok, négyen pedig a kiépülő kommunista rendszer áldozatai lettek. A tanúk jelentkezését a ferences rend fővárosi, Margit körúti tartományfőnökségén, a mátraverebély-szentkúti rendháznál, valamint a szentkut@ferences.hu címen várják.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (4.o.) Tarics Péter Külföldi érdekek a harangöntésben címmel készített összeállítást a hazai harangöntőkről, annak kapcsán, hogy a közeljövőben hozták haza Passauból a budai Mátyás-templom felújított harangjait, hogy „újra használatba állhassanak, a fővárosiak nagy örömére.” A cikkíró bemutatja a Gombosi családot, ők a híres harangöntő Szlezák cég utódjaként működnek, hagyományos, hangra öntött technológiával készítik termékeiket, Őrbottyán területén, Észak-Pest megyében. 1953-ban, a Rákosi-korszakban a 100 fős üzemet politikai okokból bezárták. A céget Gombos Lajos élesztette újra 1958-ban, fia, Miklós pedig 1985-ben új műhellyel, technológiával, termékekkel bővítette. Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő. évente negyven harangot készít, nagy templomi harangot utoljára tizenöt éve készített, melynek súlya 1800 kg volt. A lapnak elmondta: „Én nem látom eltemetve a harangöntést Magyarországon, annak ellenére, hogy szinte valamennyi iparágban a külföldi érdekek dominálnak. A legnagyobb gond az, hogy mindent külföldről hoznak be, még harangokat is, s az itthon készülteket nem tudják megbecsülni. Én azonban optimista vagyok, hiszen mindig is iparosember voltam, a munkámból, szakmámból éltem… Ma már kisebb harangokat készítünk. Legutóbb például a siófoki és a kiskunfélegyházi templom számára készítettünk 1550 kg-os harangot. Nemcsak a magyarországi templomok számára készítenek harangokat, hanem a környező országokba is. A Kárpát-medencében főként Kárpátaljára, Erdélybe és Felvidékre készítünk harangot, de ezek tömege már csak 160 kg és 300 kg között mozog. Készítünk és szállítunk harangokat Ausztráliába, Izraelbe és Tunéziába is.”

Beszámol a Magyar Nemzet (Kevés, de jó… 13.o.) arról is, hogy a tavasszal előre jelzett mennyiség felét takarították be a Pannonhalmi Főapátság térségében a borosgazdák. Kék szőlőből nyolcvan, fehérből negyven százalékkal termett kevesebb a korábban vártnál. Ennek oka elsősorban a csapadékos és hideg időjárásban keresendő. Az új bor minősége jó, de nem kiemelkedő.

A Magyar Nemzet RTV-műsor mellékletében (A sötétség mulandó… 2.o.) Rost Andrea világhírű operaénekesnő nyilatkozik, aki a karácsonyról elmondta: „Megszületik Jézus-gyermek, a Megváltó. Idejön belélegezni az oxigént, ami, nem tudjuk, van-e még valahol; és aminek a hiánya lehetetlenné teszi, hogy hangot adjunk. Ez valami egészen csodálatos dolog… A színpadra lépés előtt mindig keresztet vetek, ez adja az erőt nekem. Bármit megtanulhatok, küszködhetek, szorgalmas lehetek és tehetséges, de hit nélkül nem megy… A hit támasz és segítség, egyszóval minden. Hit nélkül az ember semmit sem alkothat… a karácsonyi ünnepnapok nagyon fontosak az életemben. Jelképes napokká váltak, mert azt sugallják, hogy a sötétség mulandó, a világosság felé, a fénybe megyünk. A napok múlásával nő a világos órák száma, s ez gyönyörű! Voltaképpen a színpadon is ugyanez történik. A kulissza milyen sötét, milyen fekete! De, amikor kiáll valaki a közönség elé, minden világít körülötte.” Rost Andrea emlékeztet rá, hogy a Bibliában olvasható: „Ami a tied, abból adj…” Hozzátette: „Az emberi nagyság nem attól függ, ki milyen cím vagy díj birtokosa, hanem attól, hogy képes-e valaki az Istentől kapott talentumából adni, és általa másokat boldoggá tenni.”

Magyar Kurír