Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Seres Attila Mennyei pénzek címmel számol be arról, hogy saját pénzügyi felügyeleti szervet hoz létre a Vatikán, „amely hivatott gondoskodni arról is, hogy bankjának akciói megfeleljenek a pénzmosás és a terrorszervezetek finanszírozása elleni nemzetközi előírásoknak.” (lásd tegnapi, december 30-ai számunkban a Megalakult a „vatikáni PSZÁF” című beszámolónkat – a szerk.) A tudósító szerint „Mostani döntésével XVI. Benedek pápa szakítani akar azzal a nagyon is kétes hírnévvel, amely az IOR-t a világ egyik legtitkosabb pénzügyi intézményeként tartja számon. Tény, hogy területen kívüli státusszal rendelkezik, pénzügyi mérlegeit nem publikálja, miközben a katolikus egyház rendjeinek, szervezeteinek, hivatalainak pénzügyeit intézi, számláit vezeti.”

Hazai hírek 

A Népszabadságban (Még nincs kőbe vésve… 5. o.) Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke nyilatkozik. Csuhaj Ildikó interjúkészítő emlékeztetett rá: „Az új alkotmányt az Országgyűlés április 25-én fogadja el. Orbán Viktor nevezte meg egy karácsonyi interjúban ezt a napot. Milyen üzenete van, hogy húsvéthétfőn szavazzák meg az alkotmányt?” Gulyás Gergely válasza: „A húsvétnak szimbolikus üzenete van, de nem csak a hívők számára. A magyar történelemben a kiegyezéshez vezető út Deák Ferenc írásával, a húsvéti cikkel kezdődött. Nem hiszem és nem is remélem, hogy az alkotmányozás kapcsán most hasonlóra kerülne sor, mégse zárjuk kik, hogy az új alaptörvény ügyében legalább néhány kérdésben a kormánypártokét is meghaladó parlamenti vagy társadalmi támogatottság is kialakulhat.” Csuhaj Ildikó feltette a kérdést: „Kiegyezés? Húsvét a keresztény világ, a feltámadás ünnepe, noha a hétfő nem annyira szakrális, a locsolkodás napja. Az ellenzék, az MSZP és az LMP viszont már az ellen is tiltakozott, hogy a kereszténység szerepének a méltatása a preambulumban szerepel. Az hogy húsvétkor fogadják el, nem teszi szimbolikusan kereszténnyé az alkotmányt?” A fideszes politikus így válaszolt: „A kereszténységgel kapcsolatosan érdemes világosan tisztázni: mi is pontosan tudjuk, hogy Magyarország polgárai között hívők és nem hívők, keresztények és nem keresztények egyaránt vannak. Attól, hogy személyes meggyőződésem szerint a hit ajándék, még senkit sem kényszerítenék arra, hogy bármely felekezet része legyen. A kereszténységnek az alkotmány előszavában való megjelenítése sem így merül fel. Magyarország számára a kereszténység felvétele a megmaradást jelentette, az önálló államiság létrejötte ettől elválaszthatatlan. Ezenkívül a keresztény értékek az európai kultúra kitörölhetetlen részét képezik. Ahogyan Antall József mondta: Európában az ateista is keresztény. Az új alkotmány húsvéthétfői elfogadásának tervét mindezekre tekintettel lehet értelmezni.”

A Magyar Nemzet (Újévi… 2.o.) közli, hogy csatlakozva XVI. Benedek pápának a béke világnapjára küldött üzenetéhez, békemenetetet és imaórát szervez január 1-jén a Szent Egyed Közösség. Gyertyákkal, fáklyákkal lehet gyülekezni délután 4-kor a fővárosi Szabadság híd pesti hídfőjénél. Onnan a Váci utcai Szent Mihály-templomhoz vonulnak, ahol öt órakor ökumenikus imádságot tartanak.

Magyar Kurír