Napi sajtószemle

– 2011. január 5., szerda | 9:16

A január 5-i nyomtatott lapok szemléje

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a lengyel Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap egyik cikkének a főbb gondolatait. A cikket a német hírügynökség, a dpa Európa igazságtalan Orbánnal szemben címmel vette át. A lengyel lap kiemeli: „Orbán meg akarja változtatni Magyarországot, és ebben konzervatív eszmék vezérlik. Új alkotmányt akar adni az országnak, és abban Magyarország keresztény örökségének, valamint az emberi élet értékének a tiszteletét írnák elő.”

Változatlanul foglalkoznak a lapok az egyiptomi kopt keresztények helyzetével. A Magyar Hírlap (6.o.) Célba vették a németországi koptokat is címmel közli, hogy 23-ra emelkedett az Alexandriában szilveszterkor elkövetett merénylet halálos áldozatainak száma, miután újabb két ember halt bele sebesüléseibe. A lap – és a Magyar Nemzet (Kopt… 8.o.) néhány soros tudósítása is – kiemeli, hogy III. Senuda pátriárka, az egyiptomi kopt keresztény egyház feje – tőle szokatlan bírálatban – felszólította a kairói kormányt, hogy orvosolja a keresztények hátrányos megkülönböztetéséről szóló panaszait. Híveit ugyanakkor arra kérte, hogy csillapítsák dühüket, utalva arra, hogy a merénylet zavargásokat váltott ki. III. Senuda kijelentette: „A problémákat nyugodt megbeszélésekkel lehet megoldani, nem pedig dühvel és indulatokkal.” A pátriárka hozzátette: a feszültséget az egyiptomi keresztény közösség régóta orvosolatlan panaszai táplálják. Az MH beszámol arról is, hogy közben az interneten keresztül megfenyegették a németországi kopt keresztények közösségét, amelynek hét végi rendezvényére ezért rendőri biztosítás mellett kerül sor. A frankfurti székhelyű Szent Márk kopt közösség a hét végén tartja karácsonyi ünnepségét, szombaton pedig megemlékeznek a szilveszter éjjelén elkövetett gyilkos merénylet áldozatairól is. Az MH idézi a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) szakértőjét, Rainer Hermann-t, aki képmutatónak tartja az egyiptomi politikai és vallási vezetők eltérő nyilatkozatait a szilveszteri merényletről. Felhívja a figyelmet, hogy a kairói al-Azhar egyetem képezi ki, és az egyiptomi állam fizeti ki azokat az imámokat, akik prédikációikban arra intik a muzulmánokat: kerüljék a keresztényeket, mert azok „hitetlenek.”  
A Népszavában (9.o.) Shenouda Nóra Egyiptomi keresztények célkeresztben címmel készített összeállítást. A lapnak nyilatkozó Khalil Youssef atya, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház feje leszögezte: az alexandriai támadás mögött egyértelműen vallási feszültségek húzódnak: „Mert ugyanaznap reggel Alexandriában muszlim hívők keresztényellenes tüntetést tartottak, és a kivezényelt rendőrök nem avatkoztak közbe, hogy leállítsák a gyűlölködő jelszavakat kántálókat.” Azzal kapcsolatban, hogy a feszültségeket állítólag az robbantotta ki, hogy két, eredetileg kopt keresztény nőt muszlimok áttérítettek, mire a kopt egyház közbelépett, és bezárta őket, hogy megszabaduljanak a muszlimok befolyásától, Youssef atya elmondta: „Az egész történet sántít. Két kopt nőt valóban megpróbáltak áttéríteni az iszlámra, de a legvégső lépést – hogy kimondjanak egy bizonyos mondatot, amivel végleg muszlimnak vallják magukat – nem tették meg. Nem igaz, hogy fogságban tartja őket a kopt egyház. Ez a két eltévelyedett bárány egy nyugdíjas otthonban él, bárki meglátogathatja őket… A koptok hátrányos megkülönböztetése egyébként nem a mindennapi életben érzékelhető Egyiptomban, hanem ha megvizsgáljuk, hány kopt képviselő van a parlamentben vagy vezető beosztásban. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy még ahhoz képest is nagyon kevés a kopt keresztények száma, amilyen arányban jelen vagyunk az egyiptomi társadalomban. Egész Egyiptomban nem található egyetlen kopt keresztény egyetemi dékán vagy rektor… Mi nem azt várjuk az egyiptomi kormánytól, hogy erővel védjenek meg minket, és nem várunk kivételezett bánásmódot, mindössze egyenlőséget, azt, hogy ne kezeljenek minket másodrendű állampolgárokként. Azonos jogokat szeretnénk és szabadon gyakorolni a vallásunkat, valamint templomokat. A keresztény templomok építését rendszeresen akadályozzák, sokszor 10-15 évig is elhúzódik egy építkezés, az elhúzódó engedélyezés miatt.” A magyarországi koptok vezetője elmondta azt is, január 6-án, az ortodox karácsonykor megemlékeznek az áldozatokról, „valamint a Nadzs Hammadiban tavaly karácsonykor lelőtt és az Irakban nemrégiben meggyilkolt keresztény testvéreinkről is.”

Magyar Kurír