Napi sajtószemle

A Hetekben (8-10.o.) Molnár László Véres üzenet Alexandriából főcímű és Világméretű keresztényüldözést hirdetett az al-Kaida alcímű összeállítása idézi Cliff May-t, a Demokráciák Védelmében Alapítvány vezetőjét, aki a Fox News hírcsatornán a műsorvezető kérdésére, hogy lehetséges-e egy XXI. századi vallási hadjárat megindítása, azt válaszolta: „A dzsihád nem készülődik, hanem már javában zajlik… Mahmúd Ahmedinezsád, az al-Kaida, valamint más radikális iszlamista és dzsihádista imámok is így határozzák meg.” May szerint a jelenlegi konfliktus – amelynek a Közel-Kelet a gócpontja – egyértelműen vallási jellegű, a világméretű „szent háború”, vagy dzsihád a kereszténység, a Nyugat, a zsidók és hinduk ellen zajlik. Molnár László nem tartja véletlennek, hogy még egy perc sem telt el az új évezred második évtizedéből, amikor terrortámadás érte a koptokat, az egyik legősibb keresztény közösséget az egyiptomi Alexandriában.

A fenti összeállításhoz kapcsolódóan nyilatkozik a Hetekben (Döntések… 12-14.o.) Joel C. Rosenberg amerikai író, aki apokaliptikus témájú regényeket ír. Elmondta: „A bibliai próféciákból gyorsan világossá válik, hogy Isten figyelmének középpontjában a történelem végén Izrael és a közel-keleti események állnak. Isten szereti az embereket, bárhol éljenek is, Magyarországon, Kínában, Brazíliában, Észak-Amerikában vagy Afrikában, de az utolsó napokban mégis növekvő figyelmet fordít Izraelre és a közel-keleti térségre… Az emberiséggel kapcsolatos terve a Közel-Keleten kezdődött – itt volt az Éden kertje, úgy tudjuk, hogy a mai Irak területén –, és Izraelre fókuszálva fog befejeződni.” Az író azt állítja, hogy ha Iránnak lesz atomtöltete, „akkor használni fogja azt, mert hisznek abban, hogy Izrael és az Egyesült Államok elpusztítása összefüggésben áll a tizenkettedik imám, a IX. században eltűnt Mahdi megérkezésével, akit ők messiásnak hívnak. Ezért egy ilyen helyzet nem hidegháborús, hanem háborús helyzetet eredményezne. Szerintem két reális forgatókönyv létezik: az egyik, hogy Irán atombombához jut, amit valamikor használni is fog. A második, hogy Izrael belátja, miszerint egyedül van, és senki nem fog segíteni neki, ezért megelőző támadást intéz az iráni atomlétesítmények ellen. A természetes erőviszonyok alapján nincs esélye arra, hogy fordulat történjen Iránban, hacsak Isten nem avatkozik közbe természetfeletti módon, megsemmisítve a támadó hadseregeket.” Egy ilyen beavatkozás olyan bibliai próféciákat is ’mozgásba hozhat’, mint a Góg és Magóg háborújáról szóló rész Ezékiel könyvében (38-39).” Rosenberg idéz Máté evangéliumának 24. részéből is, ahol Jézus azt mondta: „Az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek, és akkor jön el a vég.” Rosenberg hozzáteszi: „A mi küldetésünk tehát, hogy kövessük Jézus Krisztust, és győződjünk meg arról, hogy a földön mindenki, beleértve az izraeli zsidókat és az iráni muszlimokat is, valamint mindazokat, akik abban a térségben laknak,  hallották-e az evangéliumot, és volt-e lehetőségük dönteni Krisztus mellett vagy ellene. Jézus azt mondta, hogy ezután fog visszatérni. Ez nyílt ellentéte a síita teológiának, ami azt tanítja, hogy a síita muszlimoknak emberek millióit kell megölni ahhoz, hogy eljöjjön a messiásuk. A keresztények viszont a Biblia alapján milliók életét és lelkét akarják megmenteni.”    
Az összeállítás Mahdi és Jézus című része kiemeli: a IX. században eltűnt Mahdi a síiták hite szerint a történelem végeztével visszatér, magával hozza Jézust, aki muzulmán lesz, és Mahdi helyetteseként a nem muszlimokat Mahdi követésére szólítja fel, különben a halál vár rájuk. Az iszlám hagyomány szerint Jézus dzsihádot indít a Mahdi vezérlete alatt, megöli a Dadzsalt, aki a muszlimok szerint a biblia ördöghöz hasonló személy, az iszlámra téríti az embereket, megöli a keresztényeket, elpusztítja a templomokat, és végül Mahdi előtt fog meghalni.

A Népszabadság (3.o.) Mi legyen az alkotmány preambulumában? című összeállítása emlékeztet rá, hogy az EU tagállamaiban az alkotmány bevezetőjében inkább hivatkoznak a népszuverenitásra, mint a keresztény hagyományokra. A lap megállapítja: a keresztény hagyományokra hangsúlyosan két katolikus ország – Írország és Lengyelország – alkotmányának preambuluma utal. Az ír alaptörvényt „alázatosan elismerve kötelezettségeinket a mi Urunk, Jézus Krisztus felé”, „a Legszentebb Szentháromság” és Isten nevében fogadták el, „elismerve kötelezettségeinket a mi Urunk, Jézus Krisztus felé, aki átsegítette atyáinkat évszázados megpróbáltatásaikon.” A görög alaptörvény a „Szent, Egylényegű és Oszthatatlan Szent Háromság Isten nevében” született, míg a német alkotmányt „Isten és ember előtti felelősségünk tudatában” fogadták el. A lap megjegyzi: „A többi alkotmányban viszont Istenről vagy a keresztény hagyományokról nem történik említés. Nem szerepel ez – az Apostoli Szentszék ismételten hangoztatott kívánsága ellenére – az Európai Unió alapokmányában sem, amely csak Európa kulturális, vallási és humanista örökségére hivatkozik.” Ladányi Andor történész a lapnak elmondta: az alaptörvény preambuluma csak díszítőelem, ezért nem is érti, hogy a hazai alkotmányozás kapcsán miért ekörül – elsősorban a keresztény hagyományok és a Szent Koronára történő hivatkozás miatt – folyik a legélesebb vita.   

 
Magyar Kurír