Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Dési András Bűnbánás csak a taslikért című beszámolója szerint „Walter Mixa augsburgi püspök arra már kezd visszaemlékezni, hogy a schrobenhauseni gyermekotthon tanár-lelkészeként a hetvenes-nyolcvanas években néha kiosztott egy pár ’taslit’. Az Ingolstadt-közeli bajorországi település katolikus árvaházának egykori lakói viszont egészen másként emlékeznek rá. Nyolcan eskü alatt vallották: Mixa a jókora pofonok mellett hol ököllel bokszolt beléjük, hol a szőnyegporolóval vagy bottal verte a feneküket. A püspök szerint mindez rosszindulatú híresztelés, szóvivője ’célzott hecckampányt’ emlegetett.” A cikkíró szerint az augsburgi püspökségen úgy tartják: „a kérdés nem az, hogy lemond-e a 2005 nyarán XVI. Benedek által kinevezett Mixa, hanem az, hogy ezt mikor teszi meg. Egyházi és világi személyiségek olyan súlyos bizalomvesztésről beszélnek, amely az adományokban, illetve az egyházi adózásban is érezteti negatív hatását.” Dési András azt is megjegyzi, hogy a Mixa személye körüli „rendkívüli állapot” miatt Hordt Seehofer bajor tartományi kormányfő, s egyben a konzervatív CSU elnöke májusban tisztázó megbeszélésre készül a bajor püspökökkel. A hívőket tömörítő szervezetek szerint a tekintélyes müncheni püspöknek, Reinhard Marxnak kellene közvetítői szerepet vállalnia.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) A pápa kivizsgálná a visszaéléseket címmel számol be arról, hogy XVI. Benedek pápa tegnap vatikáni audienciáján megerősítette, hogy a katolikus egyház fellép a szexuális visszaélésekkel szemben. A lap közli azt is, hogy a Szentatya melletti szolidaritás kinyilvánítására „Mondjatok áldást!” elnevezéssel mozgalmat indítanak május elsejétől a hazai nemzeti kegyhelyek vezető lelkészei. A felhívásra máris több mint ezren kapcsolódtak be a világ minden részéről, így Böjte Csaba ferences szerzetes is.

A Magyar Hírlap (Klubajándék Bolgáréknak 1., 3. o.) és a Magyar Nemzet (Kultúrharccal búcsúzik a baloldal 1., 3. o.) beszámolója szerint saját ügyrendjét is megszegve az ORTT a balliberális kötődésű Klubrádiónak játszotta át azt a fővárosi frekvenciát, mely a Magyar Katolikus Rádió túlélését biztosíthatta volna. A hullámsávra kiírt pályázat ugyanis elsődlegesen azon adóknak szólt, amelyek a sávminőség javítása miatt fordultak az ORTT-hez. A katolikus rádió ilyen, hiszen az elavult középhullámról kívánt átköltözni az ultrarövid-hullámú frekvenciatartományra. A médiatestület szocialista–szabad demokrata tagjai annak ellenére tárgyaltak és döntöttek tegnap a pályázatról, hogy a kereszténydemokrata delegált, Tirts Tamás hivatalos távollét miatt kérte a határozathozatal elnapolását. Az ORTT ügyrendje és az ehhez igazodó bevett szokás szerint el kellett volna fogadni Tirts kérelmét. Az MSZP és az SZDSZ által a testületbe ültetett tagok ezúttal figyelmen kívül hagyták a halasztásra vonatkozó javaslatot. A két konzervatív lap szerint az eset nemcsak azért visszás, mert a katolikus rádiót megfosztották a korszerű sugárzás lehetőségétől, hanem azért is, mert a Klubrádió már rendelkezik fővárosi frekvenciával. A döntésben ráadásul részt vett az az SZDSZ-es delegált is, akinek pártja már semmilyen társadalmi legitimációval, illetve választói felhatalmazással nem rendelkezik. Szalai Annamária, az ORTT fideszes delegáltja a demokrácia arcul csapásának tartja, hogy olyanok döntöttek tegnap, akiknek a választások után el kell hagyniuk a testületet. A határozatnak ráadásul hosszú távú hatása van, hiszen a frekvencia-használatra vonatkozó engedély hét plusz öt évre szól. A frekvencia odaítélésétől számítva 45 nap áll rendelkezésre a feleknek, hogy szerződést kössenek. Szalai Annamária és Tirts Tamás kezdeményezni fogja, hogy az ORTT még a szerződés aláírása előtt vonja vissza a döntést. A Magyar Katolikus Rádiót lesújtotta az ORTT döntése, de tiszteletben tartja azt – mondta Juhász Judit vezérigazgató-helyettes.

A Népszabadság (3. o.) A Fidesz a Klubrádió ellen? címmel kiemeli: „Csalódott a Fidesz és a KDNP, mert nem a Magyar Katolikus Rádió nyerte az „utolsó” szabad fővárosi frekvenciát, pedig ez volt a nem titkolt cél. Ezért perelnek, de azt mondják, kormányra kerülve úgyis visszacsinálják. Valóban ez volt az utolsó frekvencia? És valóban a katolikus rádiót akarták elhallgattatni, vagy a célpontban inkább a Klubrádió megmentése áll?” A Népszabadság szerint a katolikus adónak mindenképpen jut budapesti frekvencia. Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója állítja: szabályos, korrekt pályázaton nyertek. A Népszabadság hangsúlyozza: „Az MSZP-s ORTT-tagok, miután hiába próbáltak megegyezni a halogatásra játszó jobboldali kollégájukkal a két rádiónak adandó frekvenciákról, az utolsó pillanatban saját kezükbe vették a döntést. Olyan helyzetet igyekeztek teremteni, amelyben az új kormány nem fojthatja meg a Klubrádiót. Kérdés, nem ébredtek-e túl későn?”

A Magyar Hírlapban (18.o.) Korb Zoltán és Péntek Orsolya Pécsett a Munkácsy-trilógia című riportjuk szerint hatvanezer látogatót várnak Európa kulturális fővárosának egyik kiemelt rendezvényére, a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumba, ahol szombattól látható a debreceni Déri Múzeumból érkezett Krisztus-trilógia, Munkácsy Mihály három leghíresebb alkotása. Az óriás méretű festmények – az Ecce Homo, a Golgota és a Krisztus Pilátus előtt – fogadása céljából felújították a gimnázium dísztermét. A képek októberig tekinthetők meg, de ha a Déri Múzeum felújítása elhúzódik, tovább is nyitva tarthat a tárlat. A cikkírók emlékeztetnek rá: a trilógia, amelynek három képe évtizedek óta csak Debrecenben volt együtt látható, elkészülte idején is tömegeket vonzott, a XIX. században beutazta a világot, Párizsban, a korabeli képzőművészet legfontosabb központjában ezrek álltak sorba, hogy megnézhessék az alkotásokat.

A Magyar Nemzetben (A kalaposinas Pietája 15.o.) a századik életévében járó Búza Barna szobrászművész nyilatkozik, aki ma is mindennap dolgozik. Elmondta, hogy életének nehéz időszakaiban „mindig sokat segítettek az egyházi megrendelések. A székesfehérvári Prohászka-bazilikában áll a Jó pásztor főoltárszobor, 1954-ben készült a püspöki bazilika, illetve a sümegi ferencrendi kegytemplom keresztútja…” Búza Barna felidézte, hogy híres Pieta szobrának egyik példánya ma is látható a műtermében, a másikat Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vitte el II. János Pál pápának. Búza Barna kapcsolatba került VI. Pál pápával is, akiről életnagyságú szobrot készített, „egykori teológus évfolyamtársa, Klempa Sándor veszprémi püspök megrendelésére, pappá szentelésük ötvenedik évfordulóján. Válaszul később pápai áldást kaptam, és a kis vatikáni aranyérmet. Sokszor támadtak ezekért a művekért, de amikor legjobban támadtak, megnyertem egy kazincbarcikai emlékműpályázatot, így kaphattam megbízásokat a világi témájú köztéri szobrászatban is.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (14.o.) P. Szabó Ernő A Mindenség kapuja előtt címmel közli, hogy Máder Indria kárpitművész és Törley Mária szobrászművész alkotásaiból látható kiállítás május 16-áig a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában. A cikkíró kiemeli, hogy a kárpitművész művein „a középkori textíliák, falfestmények, román kori oszlopfők, domborművek tiszta, naiv fogalmazás módját idéző motívumok jelennek meg Jézus alakja, illetve a hit, a tisztaság jelképei körül, a szobrász Dante és Beatrice alakja köré szervezve jeleníti meg a megtisztulás, üdvözülés gondolatait. A kapu átlépésének, a kegyelem elnyerésének a lehetőségén Máder Indira a Porta – Laus Deo című gobelin mellett kárpittervek sorában meditál, Törley Mária művein megjelenik Dante, a Pokol kapujában állva, de látjuk a másik kaput is, amely ’anyagtalan, végtelen, láthatatlan, tökéletes, ahol a transzcendens szeretet öleli körül az oda érkezőket’, a költőt és kedvesét. A Mennyország, azaz a Mindenség kapuja ez… Törley Mária művei nemcsak lehetőségről beszélnek, hiszen például Keresztútja, Keresztelő Szent Jánosa, Madonnája különböző templomokban kapott helyet, Árpád-házi Szent Erzsébete egy budai kolostorkertben, Szent Bernátja a pécsi ciszterci gimnáziumban, Istenes Szent Jánosa a Budai Irgalmasrendi Kórházban áll. Szakrális tér központi, a teret maga köré szervező, sűrítő elemeként jelenhetne meg a legméltóbb módon Máder Indira nagyméretű kárpitja, A mindent mozgatónak glóriája is, amely a tárlaton a szobrász két repülő angyala között látható.”

Magyar Kurír