Napi sajtószemle

– 2011. január 20., csütörtök | 9:04

A január 20-i nyomtatott lapok szemléje.

Napi sajtószemle
A Népszava (Tagadja… 2.o.) beszámolója szerint az ír állami rádió és televízió (RTE) nyilvánosságra hozott egy 1997-ben a Vatikánban kelt levelet, amely szerint bizonyíték van arra, hogy a Vatikán megpróbálta elhallgatni a katolikus egyházat érintő pedofilgyanús ügyeket. A Szentszék azt írta a püspököknek: ne jelentsék fel a rendőrségnek az egyházat érintő pedofilügyeket. A lap szerint az ír püspökök egy évvel korábban fordultak ez ügyben a Vatikánhoz, azután, hogy ott elsőként kerültek nyilvánosságra gyermekmegrontási ügyek. Azt írták, segíteni szeretnék a rendőrséget a pedofil papok azonosításában. Ezt utasította el a Vatikán az említett levélben, amelyet az azóta elhunyt Luciano Storero érsek, dublini pápai nuncius írt alá. Tegnap a Vatikán reagált a hírre: közleményük szerint éppen azt az elvet akarták megerősíteni, hogy a bűncselekményt elkövető papok nem kerülhetik el a büntetést, és hogy az egyházjog körébe tartozó minden bűncselekményt ki kell vizsgálni.

Ugyancsak a Népszava (Mayer Mihály… Mi áll… 1.,2.o.) a nap egyik fő híreként, a Népszabadság (Lemondott… 3.o.), a Magyar Hírlap (A pécsi püspök… Mayer Mihály… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Lemondott… 2.o.) rövidebben számolnak be arról, hogy lemondott tisztségéről Mayer Mihály pécsi megyéspüspök.

A Magyar Hírlap (Frekvenciát kapott… 2.o.) közli, hogy a Médiatanács döntése értelmében a székesfehérvári vételkörzetben a 96,1-es ultrarövid-hullámú (URH) frekvencián már biztosan sugározhat a Magyar Katolikus Rádió. Az MH emlékeztet rá: az MKR nem kérte középhullámú jogosultsága meghosszabbítását, így január 16. óta csak interneten és műholdon keresztül volt hallható az adás.

A Magyar Fórumban (Magyarok, ferencesek, mártírok 10.o.) fr. Kálmán Peregrin ferences egyháztörténész nyilatkozik abból az alkalomból, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) decemberi döntése értelmében támogatja hét, vértanúhalált halt ferences szerzetes – Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó, Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát – boldoggáavatását. Az eljárás posztulátor-helyettese Peregrin atya, akinek szavaiból kiderül: a hét ferences vértanú boldoggáavatási ügyének előrehaladásához újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya Ferences rendtartomány. Elmondta: nemcsak olyan tanúkat keresnek, akik konkrétan a gyilkosságok szemtanúi voltak: „Bár az sem lenne rossz. Például most jelentkezett egy asszony, aki betegápolóként a kórházban, röntgen-előkészítés idején látta az ütések nyomait Bernát atya testén. A hét személy közül azonban valamennyinek vizsgálnunk kell az élete egészét, hogyan élte meg hitét, emberek iránti szeretetét. Sőt, aki ismerőseitől vagy rokonaitól hallott értékelhető információt ezekről az emberekről, annak a tanúsága is elfogadható. Vagy ha valaki rendszeresen kérte közbenjárásukat, és tanúsítani tudja, hogy környezetükben – a kommunizmus miatt titokban ugyan, de – vértanúként gondoltak ezekre az emberekre, vagy ekként beszéltek róluk, ezek a vallomások is sokat segíthetnek.” A ferences egyháztörténész állítja: a vértanúk példája túlmutat korukon, „… mértéken túli életáldozatuk mindig olyan inspiráló erő volt, amely az életszentség új gyümölcsét teremte meg. Épp a hatvani lázadás kapcsán fogalmazta meg egy asszony, aki akkor 14 éves volt, a következőket: a ferences templom előtt állt a tüntető tömegben, és elterjedt a híre, hogy már feléjük tartanak a rohamosztagok. Akkor egyszer csak eszébe jutott Tarzíciusz története, akiről évekkel azelőtt hallott, és aki az ókeresztény korban élete árán védte meg az Oltáriszentséget a meggyalázástól. Átfutott rajta a felismerés: most ő, itt a templom előtt ez a Tarzíciusz, akinek ki kell tartania Jézus mellett.” Kálmán Peregrin elmondta azt is, hogy az utóbbi évtizedekben „… talán nem beszéltünk eleget a vértanúeszményről. A mi mostani nagy pápánk és tanítónk viszont az utolsó hónapokban felerősödött vallásüldözés kapcsán mintha újból élesztgetné az egyházban ennek az elhalványuló életeszménynek a felelevenítését.” Peregrin atya reményei szerint „a leendő boldogok példája, közbenjárása bizonyára elvezet bennünket az életszentség mai dimenzióinak felfedezésére és megélésére.”

Magyar Kurír

(bd)