Napi sajtószemle

A Népszabadság (Orbán… 6.o.) beszámolva Orbán Viktor egyiptomi  látogatásáról, megemlíti, hogy a miniszterelnök tegnap megbeszélést folytatott III. Senuda kopt pápával és Ahmed Tajjeb egyiptomi nagysejkkel. A tudósítás alatt Az al-Kaida áll az alexandriai merénylet mögött címmel közli a lap azt is, hogy a kairói kormány szerint egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető gázai csoport követte el újévkor az észak-egyiptomi Alexandria egyik kopt keresztény temploma elleni, 23 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet. Habibi al-Adli belügyminiszter tegnap elmondta: a terrorcselekmény mögött az Iszlám Hadserege nevű szervezet áll. A hatóságoknak döntő bizonyítékuk van a szervezet érintettségére „e gyalázatos terrorcselekmény tervezésében és végrehajtásában” – mondta a miniszter. Az Iszlám Hadserege közleményben cáfolta, hogy köze kenne a templomtámadáshoz, „habár magasztaljuk azt, aki elkövette” – fogalmazott a szervezet szóvivője. A Népszabadság emlékeztet rá: a világméretű dzsihádot (szent háborút) hirdető Iszlám Hadserege a Gázai övezetet uraló Hamasz riválisa, és gyakran összetűzésbe kerül vele.

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) a dél-koreai The Daily NK szakportálra hivatkozva közli: Észak-Korea részt vesz egy film elkészítésében, amit egy keresztény misszionáriusnő életéről forgatnak. A portál rámutat: az ateista Észak-Koreában rendkívül ritkán fordul elő, hogy nem Kim Ir Szenről vagy Kim Dzsong Ilről készítenek filmet, még ritkábban vesz részt külföldi produkcióban, de az egyenesen párját ritkítja, hogy épp egy keresztény nőről készítsenek filmet. Paek Szun Haeng Korea japán megszállásának az idején élt. A mozit egy új-zélandi céggel közösen készíti a Koreai Filmgyártó Vállalat, amelynek vezetője írja a forgatókönyvet. Az alkotás 15 millió dolláros költségvetéssel készül.        

A Népszabadságban (3.o.) Czene Gábor Az egyház csöndje címmel bírálja a Magyar Katolikus Egyházat, mert az MSZP-SZDSZ-kormányok idején több főpásztor is kritizálta az akkor hatalmat, „Azóta viszont, hogy a jobboldal kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, pisszenés sincs… A jobboldali kormányzat a katolikus egyház természetes szövetségesének, a keresztény értékrendet politikája szerves részének, Istent a történelem urának tekinti. A püspöki karnak ezért lényegesen nagyobb a felelőssége, mint a szocialisták idején volt: a Fidesz-KDNP különösképpen ad a szavára. Az autonómiájára kényes egyház bizonyíthatja a kétkedőknek, hogy megszólalásait nem politikai szimpátiák irányítják. Nyugodt lélekkel most aligha lehet csöndben maradni.” 

A Magyar Hírlap (Megáldották… 1.o.) néhány sorban számol be arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek tegnap megáldotta a Mátyás-templom két felújított és négy új harangját a budai Várban. Az eseményen megjelent Schmitt Pál államfő, Tarlós István főpolgármester és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere. A lap kiemeli, hogy a magyar katolikus egyházfő hangsúlyozta: fontos egy nép életében, hogy legyenek közös ünnepei. Tarlós István pedig megígérte: a Mátyás-templom felújítását a jövőben is támogatják.

A Magyar Hírlap (IKSZ… 2.o.) közli, hogy az Európa-naptár visszavonását szorgalmazza az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ). Stágel Bence, a szervezet elnöke, a KDNP országgyűlési képviselője és Gaal Gergely elnökhelyettes közleményükben megdöbbenésüket fejezik ki amiatt, hogy az Európai Bizottság által kiadott, középiskolás diákoknak szánt naptárból – sok más vallás ünnepeinek megjelenítése mellett – kimaradtak a keresztény ünnepek. A több millió példányban megjelent, ingyen terjesztendő kiadvány szerkesztői elírásra hivatkoznak, de a naptár visszavonásáról eddig nem esett szó. A két kereszténydemokrata politikus figyelmeztet: „Ma, amikor a világ számos pontján emberek százmilliói szenvednek üldözést keresztény vallásuk miatt, elfogadhatatlan, hogy éppen a legmélyebb keresztény gyökerekkel rendelkező Európa tagadja meg örökségét.”

A Magyar Nemzet (Hittanóra… 11.o.) összeállítása emlékeztet rá: a parlament az év végén fogadta el azt a módosító indítványt, amellyel törvényi erőre emelte a fakultatív hit-és vallásoktatás megszervezésének idejére vonatkozó szabályozást. Eszerint az állami, önkormányzati óvodákban nevelési időnek nem minősülő időkeretben, de a nyitvatartási időn belül szervezhető a hit- és vallásoktatás. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az állami óvodákban és az iskolákban nemcsak kora este, hanem akár a reggeli vagy a délelőtti napszakban is lehet hittanórát tartani. A módosítást kezdeményező emberi és vallásügyi bizottság indoklása szerint azért volt szükség a változtatásra, mert több intézményben anomáliák alakultak ki a kérdésben, sokak számára nem volt egyértelmű, hogy mikor lehet megszervezni a hittanoktatást.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (14.o.) Ima a bécsi Stephansdomban címmel számol be arról, hogy a Liszt-év megnyitása alkalmából a 200 éve született, világhírű zongoraművész és zeneszerző Krisztus-oratóriumát adták elő szombaton este a bécsi Szent István-székesegyházban, Peskó Zoltán vezényletével a Pannon Filharmonikusok. A lap emlékeztet rá, hogy a mű librettóját is Liszt Ferenc írta, „a bibliai szövegek, középkori himnuszok és a liturgia részleteinek felhasználásával; több mint tizenöt éven keresztül dolgozott rajta. Ősbemutatójára csak 1873-ban került sor Liszt vezényletével Weimarban. Belső igénye volt a mű befejezése. A katolikus hit Liszt egész életét meghatározta.” A polgári napilap szerint „Szavak nélküli imaként hangzott el a Krisztus-oratórium a Stephansdomban – s a sikerből ítélve üzenetét pontosan megértette a bécsi közönség is.” Az MN idézi Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert: „Ha Mozart angyalként, Beethoven pedig emberként jelenik meg a zene végtelen univerzumában, akkor Liszt zenéjében a természet erői munkálkodnak.”

Szintén a Magyar Nemzetben (14.o.) Pósa Zoltán És egyszer csak partot érünk majd… címmel méltatja Szikora Józsefnek, a Makúsz elnökének A vízben című esszénovelláskötetét, amely a Széphalom Könyvműhelyben jelent meg. A recenzens szerint „Szikora József esszéisztikus novelláskötete tudatosan ér össze epizódregénnyé, amelynek központi hőse azt várja, hogy a magyar emberek a baljós múlt ellenére bízzanak abban, hogy egyszer csak partot érnek.” 

Magyar Kurír