A Magyar Demokratában (9.o.) Hankó Ildikó Budavári harangszentelés címmel számol be arról, hogy január 3-án vasárnap Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek megáldotta a Mátyás-templom két felújított és négy új harangját a budai Várban. A cikkíró kiemeli: „A harangszó egész életünket végigkíséri: megkondulnak ünnepeinken, ha veszélyben van a haza, ha tűz fenyegeti falvainkat, ha ellenség lép hazánk földjére, ha viharfelhőket űznek el, ha valamelyik testvérünket elszólítja az Úr. Harangszó nélkül sivárabb lenne az életünk, elmaradna a sokszor ránk férő figyelmeztetés. A harangszó az egyik legszebb zenei hang, amely magában hordozza az emberi élet minden örömét és bánatát.”
Ugyancsak a Magyar Demokratában (48-49.o.) Hankó Ildikó Koptok a Nílus mentén címmel emlékeztet rá: „A múlt év meglehetősen zavaros eseményeivel, világméretű természeti katasztrófáival, a szegénység fokozódásával tűnik ki az elmúltak közül. Az iszlám térhódítása a keresztények lakta államokon belül sok konfliktus elindítója volt. Meglepően hangzik, de ma a vallásüldözések célpontjai a világban a keresztény közösségek.” A cikkíró rámutat: a koptok száma a mindenkor egyiptomi népesség tíz százaléka, vagyis a 80 millió lakosságú Egyiptomban ma 8 millió kopt keresztény él. „Az időről időre elszenvedett üldöztetés mély nyomokat hagyott a kopt keresztényekben, sokan szenvedtek vértanúhalált, megkülönböztetésül világosbarna ruhát és fekete turbánt kellett viselniük, adózás céljából a tenyerükbe tüzes vassal billogot sütöttek, tilos volt lovakon közlekedniük, csak szamárháton utazhattak, háttal ülve az állat fejéhez képest. Az arab nemzeti érzés megszületésével egy időben sérelmeiket félretették, és az angol uralom lerázása érdekében együttműködhettek a muszlim vezetőkkel.” Hankó Ildikó megemlíti azt is, hogy III. Shenouda kopt pápa különleges vonzalmat érez a magyarok iránt, „… sorstársakat lát bennünk, mivel véleménye szerint a magyarok ugyanazt a szerepet töltik be Európában, mint a koptok Egyiptomban.”
A Magyar Nemzet (Az MSZP… 3.o.) összeállítása közli, hogy ma az Európa Tanács parlamenti közgyűlése is tárgyal a magyar médiatörvényről, mivel a szocialisták csak akkor hajlandók foglalkozni a közel-keleti „keresztényirtással”, ha a magyar ügy is napirendre kerül. Az orgánum megemlíti, hogy Karl Pfeifer, a Hetek – a Hit Gyülekezetének a közéleti lapja – budapesti tudósítója az osztrák Die Presse című újságban a magyar kormányzati körökben terjedő antiszemita nézetekről írt.
A Magyar Hírlap (Legyen… 2.o.) és a Magyar Nemzet (A reformáció… 2. o.) is közli, hogy Orbán Viktornak írt levelet a Magyarországi Református Egyház Kálvin emlékbizottsága és a Magyarországi Evangélikus Egyház reformációs emlékbizottsága, azt kérve a miniszterelnöktől, hogy 2017, a reformáció kezdetének 500. évfordulója legyen Magyarországon a reformáció állami emlékéve. A két testület még hétfőn egyeztetett Budapesten, a református egyház zsinati hivatalában, a megbeszélések az ősszel folytatódhatnak. 2017-ben a két protestáns egyház közös zsinatának megtartására is sor kerülhet – mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök.
Magyar Kurír