Napi sajtószemle

– 2011. január 27., csütörtök | 9:16

A 2011. január 27-i nyomtatott lapok szemléje.

A Heti Válaszban (20-21.o.) Szőnyi Szilárd Tékozló fiú című írása szerint „Az egyházmegye volt vagyonkezelőjével szemben megfogalmazott visszaélések vádját látszik igazolni Mayer Mihály pécsi püspök lemondása… A tavaly Tüke-díjban részesített Mayer Mihály a méltatás szerint példamutató módon járult hozzá Pécs fejlődéséhez. Bírálói viszont szemére hányták barokkos pompakedvelését, a püspöki palota fényűzését és BMW 740-es luxusgépkocsiját.”

A HVG (17-19.o.) Mesél a pécsi erdő című összeállítása kiemeli: „A hivatalos verzió szerint önként távozott, valójában szentszéki felszólításra mondott le… Mayer Mihály pécsi püspök.”

A Magyar Nemzet (Bazilika… 15.o.) hírt ad arról, hogy a Panoráma gondozásában megjelent Vadász István fotóalbuma, amely azokat a fényképeket tartalmazza, amelyeket 1962-68 között, a pécsi székesegyház restaurálásakor készített a bazilikában. A lap kiemeli: „A képek a székesegyház kincseinek olyan apró részleteit emelik ki, amelyekre szinte biztosan nem figyel fel az alkalmi látogató… a freskók és a mennyezetkazetták ábrázolásai között sok értékes képzőművészeti alkotás található, köztük olyan festők munkái, mint Lotz Károly vagy Székely Bertalan. A kincstári kegytárgyak mellett jelentős a Pécsi Missale, vagyis misekönyv és a hainburgi Biblia, amelyekből iniciálékat, ábrákat fényképezett és válogatott ki a könyv számára a szerző.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (14.o.) Kárpáti György A hit erejéről címmel méltatja Xavier Beuvois Emberek és istenek című, most bemutatott francia filmdrámáját, amely nagydíjat kapott Cannes-ban. A rendező az algériai polgárháború idején, 1996. március 27-én elrabolt hét trappista szerzetes sorsát mutatja be. Két hónappal később, egy máig nem tisztázott incidens után találták meg a hét szerzetes levágott fejét. A cikkíró megállapítja: „Az Emberek és istenek erről a tragédiáról, a hit, a vallás erejéről szóló, megrázó dráma… A filmet Franciaországban több mint hárommillió néző látta. Ez az adat melegséggel töltheti el nemcsak a hívő emberek szívét, de azokét is, akik hiszik, hogy a hagyományos filmgyártásnak nemcsak múltja, de jövője is lehet a trükközés korában. Ez a megrázó és igaz dráma, illetve a fogadtatása okot adhat a reménykedésre.”

A Heti Válaszban (57.o.) Devich Márton Éljen Liszt király! című cikke abból az alkalomból született, hogy megkezdődött a Liszt-év, emlékezve a világhírű zongoraművész és zeneszerző születésének 200. évfordulójára. A szerző felidézi, hogy a Magyar koronázási mise 1867-ben, a kiegyezés évében született, I. Ferenc József császár magyar királlyá koronázása alkalmából. Ám Bécsnek nem tetszett, hogy Simor János érsek Lisztet bízta meg a komponálással. A zeneszerző nem vezényelhetett, sőt hivatalosan meg sem hívták az ünnepségre, csak a Mátyás-templom orgonakarzatáról figyelhette művének ősbemutatóját. A szertartás után Liszt Ferenc a Mátyás-templomból gyalog sétált haza szállására, a pesti plébániatemplomba, a Lánchídon át. A korabeli beszámolók szerint „Egy hosszú fekete reverendát viselő, magas pap alakját láttuk leereszkedni a várból a Dunához vezet úton. Amint fedetlen fővel közeledett, hófehér haja lobogott a szélben, vonásait pedig mintha bronzból öntötték volna ki. Feltűnésekor morajlani kezdett a tömeg.” Az emberek ünnepelték Lisztet, a nevét skandálták, „A túlparton pedig sokan azt hitték, a király közeleg, így hamarosan százezrek éltették a zeneszerzőt. Az igazi korona tehát nem Ferenc József fejére került” – írja Devich Márton, hozzátéve: „Éljen Liszt! Éljen a király! Hajoljunk meg előtte, és hódoljunk neki!”  

A Magyar Hírlap (Ingóságokat is… 2.o.) értesülései szerint május végéig biztosan működteti devecseri irodáját a Magyar Katolikus Karitász. A segélyszervezet eddig több száz, a vörösiszap-katasztrófa miatt nehéz helyzetbe került károsultnak nyújtott segítséget, a következő hónapokban a felépülő házakat látják el használati tárgyakkal. 

A Heti Válaszban („Mindig…” 56.o.) Jordán Tamás, a most megnyílt szombathelyi színház igazgatója nyilatkozik, aki arra a kérdésre, hogy miért a tavaly drogok hatása alatt súlyos balesetet okozó Stohl Andrást kérte fel a bokrétaünnep műsorvezetőjének, azt válaszolta: „Stohl jó barátom, aki vétkezett. Szörnyű, amit csinált, kapja meg a büntetését. De ne a szakma és a közönség büntesse, hanem a bíróság. A Tragédia próbái alatt többször hallottam a darabbeli Péter apostoltól a mondatot, ami egyébként is mélyen bennem van: az egyént egyetlen parancs köti, a szeretet. Azt gondolom, segítenem kell őt, hogy talpra álljon.”Az igazgató elmondta azt is, előadásait profán misének szánja, „Olyan alkalmakat szeretnék teremteni vasárnaponként, ami hasonló élményhez juttat, mint amilyet gyerekkoromból a miséről őrzök: a közösségben eltöltött ’magányos óra’ kiragadta az embert a mindennapokból. A prédikációt gyerekfejjel nem értettem, mégis jó volt, hogy valaki beszélt. Néha azért szöget ütött a fejemben egy-egy mondat… Ezt az élményt szeretném a színházban újrateremteni.” 

Magyar Kurír