Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Keresztény… 5.o.) nyilatkozó Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke elmondta: a katolikus, a református és az evangélikus egyházi vezetők február 4-én, pénteken találkoznak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát és a Magyarországi Református Egyházat négy-négy, az evangélikus egyházat három püspök képviseli a tárgyalásokon, amelyet hagyományosan félévente rendeznek meg, ezúttal a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának székházában. Gáncs Péter elmondta: a megbeszélésen várhatóan szóba kerül a közoktatási törvény tervezetében szereplő hittanoktatás kérdése, ezen belül az is, hogy az egyházak milyen stratégiát kövessenek, ha a jövőben kötelezően választhatnak a tanulók a hittan és az erkölcstan között. Beszélnek majd az egyházi vezetők az állam és az egyház kapcsolatáról is. Szóba kerül a vallásos média is,  köztük a Magyar Katolikus Rádió helyzete. A két protestáns egyház vezetői beszámolnak a katolikus elöljáróknak a 2017-ben esedékes, a reformáció 500. évfordulóját ünneplő rendezvények előkészületeiről is. Az evangélikus püspök közölte: remélik, néhány eseménybe a katolikus egyház is bekapcsolódik.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Önkéntesek százai… 5.o.) nyilatkozik Szabó Tamás is, az idén ötéves Mária Rádió elnöke. Elmondta: a jelenlegi hétszáz önkéntesével is szeretne hozzájárulni az önkéntesség európai évének sikeréhez a Mária Rádió. A katolikus médium 112 műsorát önkéntesek készítik, akik a hit szemléletét hordozzák magukban. Szabó Tamás szavaiból kiderül: a munkatársak egy része pap, akik a rádiót arra használják, hogy a lelkeket mentsék. Az önkéntesek nagyobbik része azonban világi, a legtöbbjük családos, másutt munkahellyel rendelkező ember. Van köztük jogász, újságíró, akadémikus, de nyugdíjasok, sőt, egyetemisták is részt vállalnak a műsorkészítésből. Valamennyien hivatottnak érzik magukat Isten kegyelméből, hogy segítsenek a Mária Rádiónak, felajánlva néhány órát a szabadidejükből. Szabó Tamás rámutatott: sokan úgy vélik, hogy a magyar társadalom problémái lelki eredetűek. „Ha ez így van, akkor a gyógyulás lehetősége is lelki-spirituális tartalmú. Ezért a Mária Rádió a lelkek segítésén fáradozik. Missziós rádiónk célja a mai hiteles keresztény élet és tanítás bemutatásán keresztül a hallgatók lelki megújulása és növekedése hitben, reményben és szeretetben.” A Mária Rádió elnöke elmondta azt is: reklámot nem sugároznak, napi politikával nem foglalkoznak. A felmérések szerint félmilliónyian hallgatják őket rendszeresen. Működésük anyagi feltételeit a csaknem húszezer önkéntes adományozó teremti meg. A Mária Rádió célja, hogy országos lefedettségű médiummá váljon. „Minőségi rádió szeretnénk lenni, amelynek éppúgy része a szép magyar beszéd népszerűsítése, mint a család- és cigánypasztoráció vagy a Szentírás-magyarázatok” – mondta Szabó Tamás.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (5.o.) Péterffy Balázs Piaristák a hátrányos helyzetű fiatalokért című riportja szerint hosszú évek alatt kidolgozott és tökéletesített mentori rendszerrel igyekszik segíteni és megóvni problémás tanulóit a gödi Piarista Szakképző Iskola. Szabó László igazgató elmondta: „Nálunk elég sok olyan diák van, aki vagy az életvezetésben, vagy a tanulásban nehézségekkel küzd… Vannak olyanok is, akik arra kényszerülnek, hogy a saját létfenntartásukról gondoskodjanak… 350 diákunk van, közülük jelenleg 25-en vesznek részt a programban, de jóval többnek lenne rá szüksége, csak nincs rá kapacitásunk.” A program lényege a segítő kapcsolat a mentorált diák és a mentor tanár között. Ha olyan fiatallal találkoznak, akin látszik, hogy valamit nem tud megoldani, ami befolyásolja a magatartását, beilleszkedését, tanulmányi eredményeit, akkor segítséget ajánlanak. Ezt vagy elfogadja a diák, vagy nem, de eddig még mindenki elfogadta a segítséget. A mentor és patronáltja kötnek egy szerződést, amelyben leírják, mire van szüksége a tanulónak, a tanár pedig miben és hogyan tud segíteni, meddig tart a támogató, bátorító kapcsolat, amelynek időtartama elfogadható. Maga a tevékenység heti egyórás segítő beszélgetésből és mindennapos találkozásból áll. Galsa László, a mentorok vezetője elmondta: „Ezeknek a srácoknak rettentő fontos a keretek betartatása, ezért olyan szerződést kötünk, ami ugyan erőfeszítést követel tőlük, de nem támaszt túlzó elvárásokat. Ez mintául szolgál számukra később az élet minden területén.” Az iskola tanárai és egy külsős pedagógus – összesen tizenöt fő – önkéntesen végzik ezt az áldozatos munkát. Titoktartás köti őket, a tanulókkal folytatott beszélgetésekből származó konkrét információkat nem oszthatják meg még a többi tanárral sem.

Magyar Kurír 

(bd)