Napi sajtószemle

Külföldi hírek

Több lap is megemlékezik XVI. Benedek pápává választásának ötödik évfordulójáról. A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia XVI. Benedek, az ész pápája című írása szerint 2005. április 19-én a bíborosok „II. János Pál és a kúria emberét választották az egyház további navigálására, XVI. Benedek pápaságának eddigi öt éve azonban nem a csendes átmenetről szólt… XVI. Benedek célja az eltávolodottak visszavezetése Istenhez. Ezt szolgálják a tudós pápa teológiai előadással felérő beszédei, liturgiai reformja és az egyház belső ellenzékével való párbeszéd. XVI. Benedek találkozott a pedofil vádak miatt most az egyházfő lemondását követelő Hans Küng német teológussal is. Mindez nem áll távol az egyszerű hívőtől: 2009-ben több mint kétmillióan hallgatták XVI. Benedek szavait az audienciákon és szertartásokon. Többen, mint II. János Pált. A pedofil vádak által beárnyékolt idei húsvéton a Szent Péter tértől az Angyalvárig ért a pápát tapsoló, főleg külföldiekből álló tömeg. A szexuális zaklatást elkövetett papok miatti támadásokban igazolást nyert az öt évvel ezelőtti konklávé döntése: Rómában a bíborosok azt választották, aki az elődtől örökölt terhet is képes vállára venni.” Sárközy Júlia idézi Marco Tosattit, a La Stampa című lap Vatikán-szakértőjét: „II. János Pál az emberek szívéhez tudott szólni. XVI. Benedek az ész pápája. Bátor ember, aki csendes és a világ előtt ismeretlen munkájával az egyház erkölcsi reformján fáradozik, meglesz a gyümölcse.”

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Fél évtized vegyes mérleggel című cikke szerint csupán egyetlen dolog biztos, hogy a jelenlegi pápa teljesen más, mint elődje, II. János Pál volt. „XVI. Benedeknek akadtak pozitív kezdeményezései, egyebek mellett a környezetvédelmet illetően, ám több olyan botrány rázta meg az egyházat, amelyek beárnyékolják pápaságának időszakát.” A cikkíró több véleményt idéz. Christian Weisner, a Mi Vagyunk az Egyház nevű mozgalom egyik tagja szerint maradt remény arra, hogy XVI. Benedek „megnyitja az ajtót” a változások előtt, amelyeket aztán utódja vihet véghez. Sokan úgy vélik, felül kellene vizsgálni a cölibátus kérdését, hiszen csak a papi nőtlenség megszüntetésével lenne esély arra, hogy végérvényesen véget vessenek a szexuális visszaéléseknek. Ulrich Roth, a Herder Korrespondenz nevű liberális teológiai kiadvány főszerkesztője úgy látja: XVI. Benedek átmeneti pápa, nagy reformok nélkül. Rónay rámutat: az ismert ügyek miatt ma már kissé feledésbe merülnek a Szentatya egyértelműen pozitív megnyilatkozásai. „Mindenütt elismeréssel fogadták Deus caritas est (Isten a szeretet) című enciklikáját. Több fontos lépést tett az ökumenizmus terén, zsinagógákban, mecsetekben tett látogatást, s igyekezett felgyorsítani az ortodox keresztényekkel folytatott párbeszédet. Igaz, a moszkvai pátriárkával máig sem kerülhetett sor csúcstalálkozóra, ez azonban nem az ő hibája.” A cikkíró szerint XVI. Benedek pápaságának egyik legfontosabb eleme, hogy rendre kiemeli a környezetvédelem fontosságát, ezért ’zöld pápának’ is nevezik. Rónay rámutat, hogy a Szentatya legutóbb újévi üzenetében hangsúlyozta a környezet védelmének fontosságát, amikor azt mondta: „Egy új, szélesebben és mélyebben értelmezett környezettudatosságra van szükség.”

A Magyar Nemzetben (10.o.) Sitkei Levente Az egyház súlyos keresztje XVI. Benedek pápa vállán címmel leszögezi: „Joseph Ratzinger nehéz keresztet vett a vállára, mikor II. János Pál helyére lépett, és a Szentlélek minden segítségére szüksége van, hogy a II. Vatikáni Zsinatot követő legsúlyosabb válságból kivezesse az egyházat… A ’páncélbíboros’ becenevet kapó konzervatív teológusról öt év alatt kiderült, hogy a páncél inkább az egyház védelme esetén működik, de ezzel együtt elismeri az egyház egyes tagjainak bűneit. Erre a páncélra azonban nagy szüksége lesz a 83 éves egyházfőnek és leendő utódjának is.”

A cikk alatt a Csalódott németek című jegyzet szerint szülőhazájának hívei eltávolodtak attól a lelkes hangulattól, amely Joseph Ratzinger megválasztása után a Mi vagyunk a pápa szalagcímre késztette a legnagyobb német bulvárlapot. „A számtalan római katolikus intézményt érintő botrányok drámaian növelték azoknak a számát, akik elhagyták az egyházat. A múlt hónapban csak a püspöki konferencia élén álló Robert Zollitsch egyházmegyéjében majd háromezer hívő jelentette be kilépését. Felmérések szerint az ország lakosságának ötvenhat százaléka elvesztette bizalmát a katolikus egyházban” – írja a polgári napilap.

A Népszabadság (14.o.) Az érsek és a genetika címmel írja: „Aligha él a Földön még egy olyan nevezetes személyiség, aki a mai ismereteink szerint legősibb néptől származtathatja magát, s ezt tudományos kutatás is igazolja. Az illető nem más, mint Desmond Tutu Nobel-békedíjas anglikán érsek, a XX. századi apartheid elleni küzdelem egyik vezéralakja.” „Igazi dél-afrikai eredetű vagyok, a legelső emberek egyenes ági leszármazottja” mondta a 78 éves érsek „nem kis büszkeséggel”, amikor kiderült, hogy ősei között nem csupán bantuk, hanem a világ legrégebbi (27 ezer éves) népeként számon tartott busmanok is fellelhetők. Desmond Tutut szüleinek keveredése miatt kérték fel a kutatásban való részvételre. Miután anyja cvana nemzetiségű, apja pedig nguni, ez azt jelenti, hogy az érsek felmenői felölelik a bantu népek azon két nyelvi csoportját, amelyek Dél-Afrika bantu népességének 90 százalékát teszik ki. A lap megjegyzi azonban, hogy a szubszaharai Afrikában a bantuk több mint száz etnikai csoportot alkotnak, amelyek nyelvei épp oly jelentős különbséget mutatnak, mint Európában az indoeurópai nyelvcsaládon belüli eltérések.

Hazai hírek

A Magyar Hírlapban (8.o.) Varga Anna Egy megmentett iskola című riportjából kiderül: egyházi, önkormányzati és lakossági összefogással sikerült megmenteni a kübekházi iskolát. A Szegedtől tizennyolc kilométerre fekvő falu az állami normatíva csökkenése miatt kényszerült az iskola bezárására még 2008 nyarán. Azóta változott a helyzet, így szeptemberben a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában ismét megkezdődik az oktatás az intézményben. Javában folyik a felújítás, amelyhez 16,3 millió forint támogatást nyújtott a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság. Az önkormányzat hatmillió forintot és ugyanennyi értékű fizikai munkát áldoz arra, hogy ismét helyben tanulhasson a kilencven kübekházi gyerek. Molnár Róbert polgármester elmondta: eddig hatvan tanuló beíratásáról döntöttek a szülők, ami elég az induláshoz. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök az ünnepélyes alapkőletételen így fogalmazott: „Amit teszünk, az annak a bizonyítéka, hogy olyan helyzetben is, amikor a társadalom mind gazdaságilag, mind erkölcsileg tragikus állapotban leledzik, akkor is van lehetőség, és érdemes jó szándékú embereknek összefogniuk igazi értékek mentén, és közösséggé formálódni.” A riport szerzője felidézi: az alapítólevél – amelyet a püspök kézjegyével látott el – alapkőbe tételekor egy percre megkondultak a falu harangjai.

A Magyar Nemzet (A vallás magánügy? 2. o) néhány sorban, a Népszava (Lendvai… 3.o.) részletesen számol be Lendvai Ildikó MSZP-s elnök és Mesterházy Attila szocialista listavezető tegnapi sajtótájékoztatójáról, amelyen elhangzott: a vallásban semmi keresnivalója nincs a politikának és a politikában semmi keresnivalója nincs az állami funkciókat átvállaló egyháznak. A két MSZP-s politikus kiemelte: kétharmad birtokában minden változtatható, ami most még lelkiismereti alapon működik. Az MSZP szerint az egyházak fontos szereplői a magyar közéletnek, de a felekezeti hovatartozás magánügy. Lendvai Ildikó kijelentette: a vallást és a politikát már elkezdték összemosni, pedig ennek nem szabad megtörténnie. A legdurvább esetének azt tartja, hogy a XV. kerületi Boldog Salkaházi Sára-templom káplánja, Repcsik Gyula vasárnap nem engedte áldozni Hetyei László helyi szocialista jelöltet. Lendvai Ildikó arról is beszélt, hogy korábban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a Fidesz mellett kampányolt. Az MSZP elnöke veszélyesnek nevezte, ha az állam közhatalmi funkciói és az egyház feladatai összemosódnak, és az állam bizonyos ellenőrző szerepet szervez az egyházak fölött. Annak idején a Fidesz-kormány úgy akarta megnehezíteni az egyházalapítást, hogy a vallási szervezet legfontosabb alaptételeit az államigazgatás bírálta volna el, és az ügyészségnek is lett volna jogosítványa az egyházak fölött, sőt a Fidesz azt is szerette volna, ha az emberek vallási meggyőződésére is rákérdezhetnek – mondta Lendvai Ildikó.

Ugyancsak a Népszava (4. o.) A Fidesznek kampányolnak az újpalotai templomban című összeállításában Hetyei László, az MSZP képviselőjelöltje elmondta: Repcsik Gyula káplán azért tagadta meg tőle az ostyát, mert nem gyónt meg neki a mise előtt. „Ez a korábbi hat-nyolc alkalommal nem volt probléma, egyébként is a misén van közös gyónás” – mondta Hetyei, aki azt állítja, jó viszonyt ápolt Repcsik Gyulával, egészen vasárnapig. Mise után rendszerint köszöntötték egymást, és kezet is fogtak. „Úgy egy hónapja kaptam tőle egy telefont, amelyben azt közölte velem, hogy nem kívánatos személy lettem és megkért, ne látogassam a miséit. Én ezt nem tettem meg, de még két-három alkalommal nem is volt semmiféle probléma. A vasárnapi misén száz fő vette magához Jézus testét. Ennyi embert nem is lett volna reális egy embernek mise előtt meggyóntatnia” – mondta a szocialisták képviselőjelöltje. Repcsik Gyula elismerte: „Valóban telefonáltam, ennél többet azonban nem fogok mondani. Nem áldoztattam meg a hétvégén Hetyei Lászlót. Ami eddig megjelent a sajtóban, az mind hazugság… Nem nyilatkozhatom, ez az érsekség feladata.” A Népszava megjegyzi, hogy az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye már vasárnap óta ígéri a tájékoztatást, a lap meg is kereste sajtósukat, de választ nem kaptak.

A Népszavában (7. o.) Németh Péter Ostya címmel írt vezércikket a témában. A lap főszerkesztője kiemeli: „Orbán megmondta, még április 11., a választások első fordulója előtt, hétfőtől új világra ébredünk. No, ez az, amiről Hetyei megfeledkezett, és a pap, helyesen, nem. Azt is Orbántól tudjuk: az első és legfontosabb lépés az elszámoltatás. Így hangzik az ige, ami eljutott Repcsik Gyulához. Nem tett ő egyebet, mint tartotta magát a kánonhoz.”

Magyar Kurír