Napi sajtószemle

A Népszabadság (Másfél száz… 7.o.) beszámolója szerint mélyreható reformokat, többek között a papi nőtlenség eltörlését követeli több mint száz német, osztrák és svájci teológus egy német lapban tegnap közzétett nyilatkozatban. A 144 aláíró kiáll amellett, hogy a katolikus egyház tegye lehetővé nők pappá szentelését. A Népszabadság szerint az európai egyetemeken katolikus teológiát oktató vallásutósokat az egy évvel ezelőtt kirobbant botránysorozat készttette erre a lépésre.

A Magyar Hírlap (1., 4. o.) Megdöbbentő: hazánkban is bántalmaznak keresztényeket című összeállítása ismerteti a bécsi székhelyű Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians nevű szervezet jelentését, amely összegezte és kategorizálta a keresztényeket az elmúlt öt évben ért sérelmeket, és folyamatosan várja a további bejelentéseket. A dokumentum egy helyütt megemlíti hazánkat is. Azt az egy esztendeje történt esetet emelték ki, amikor a Klubrádió egyik reggeli műsorában Para-Kovács Imre arról beszélt, hogy „egy gyerek fejlődését két dolog tudja délelőtt tönkretenni: a kereszténység és a pornográfia.” Ez a kijelentés nagy vihart kavart. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke „aljas provokációnak, a keresztények, a kereszténység elleni botrányos kirohanásnak” nevezte az elhangzottakat. Tirts Tamás, az ORTT kereszténydemokrata tagja pedig úgy nyilatkozott: Para-Kovács szavai „felvetik a médiatörvény és az alkotmány által védett alapértékek sérelmét, valamint alkalmasak a keresztény emberek vallási érzékenységének megsértésére.” Para-Kovács később elnézést kért szavaiért. Az orgánum felidézi, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a Szalézi Szent Ferenc-sajtóösztöndíj január 24-ei átadó ünnepségén elmondott beszédében emlékeztetett rá: tavaly jutott el odáig az Európai Unió, hogy legalább az Európán kívüli keresztényellenes, erőszakos és emberi jogokat sértő akciókat szóvá tette. „Nem bántóan, de megfelelő határozottsággal a kontinensen belüli jogsértésekre is fel kell hívni a közvélemény figyelmét” – mondta a magyar katolikus egyházfő. Orbán Viktor miniszterelnök pedig január 19-én Strasbourgban úgy fogalmazott: „Azt szeretném, ha intézményközi vitákat nem provokálva, de Magyarország hozzájárulhatna ahhoz, hogy az Európai Unió egyértelmű és határozott állásfoglalást alakítson ki a vallásszabadság ügyében és föllépjen a keresztényüldözésekkel szemben, ez az előttünk álló fél év fontos kérdése.”

Ma este a budapesti Petőfi Csarnokban csángó bál lesz, amelynek rendezője a Gyurcsány-kormány idején felszámolt Teleki László Alapítvány. Diószegi László ügyvezető igazgató a Magyar Nemzetnek (Idegen… 23.o.) elmondta: „Magyarországon az ügyet valamennyire ismerő emberek hajlamosak a csángókat végvárakon küzdő magyar vitézként látni. Ez romantikus ábránd. Mivel a csángók soha nem részesülhettek magyar nyelvű misében, az ő hitéletük népi vallásos múltra támaszkodhat. És minthogy a globalizáció ott is hat, ez a népi vallásos gyökér vékonyodik, s már csak az idősebbek ismerik az imákat. Tehát ha mi misét akarunk nekik biztosítani, akkor ez mostanában nem úgy néz ki, mint ahogy a múlt század negyvenes éveiben, hogy sírva kérték, legyen magyar nyelvű liturgia – mert már megszokták a helyzetet. Mégis felvetődik az anyanyelvi hitélet szükségessége, mert az mi más, ha nem anomália, hogy amíg várakoznak a templomban, addig magyarul beszélgetnek, amikor kijönnek a miséről, magyarul társalognak, csak a templomban zajlik minden románul. Az a tapasztalatunk, hogy ha megkapjuk a lehetőséget, akkor ráéreznek az ízére. Egy évtizede senki nem hitte volna, hogy a Teleki László Alapítványnak 2008-ban sikerül magyar nyelvű misét megszerveznie Moldvában; 2009-ben pedig Erdő Péter bíboros megbízásából Cserháti Ferenc esztergomi segédpüspök tartotta meg a szertartást Lábnyikon. Ez volt az eddigi csúcspont.” A jövőt illetően Diószegi László úgy látja: „Többek között nyitnunk kellene a moldvai katolikus egyház felé. A helyi egyház kiváltságos helyzetben van, tehát az iasi-i püspökséggel kell megegyezni, jelentős gesztusokat téve. Kiemelkedően fontos lenne ebben a Vatikán és a magyarországi katolikus egyház segítsége. A katolikus egyházzal való együttműködés nélkül nem lehet komoly áttörést elérni. Megjegyzem, hogy a XIX. század végén, a millennium idején a magyarországi katolikus egyház próbálkozott különböző akciókkal, például támogatást helyezett kilátásba a iasi-i papneveldében. Ezeket az elképzeléseket föl lehet használni.” A Teleki László alapítvány ügyvezető igazgatója szerint ma már a Vatikánban és a iasi-i püspökségen is nyitottabb politika kezdődött csángóügyben, „Pozitívan reagáltak a moldvai középkori templomromok műemléki kutatásának programjára. Fontos lenne tárgyalásokat kezdeni erről… Úgy látom, hogy a peremkerület kijjebbre helyeződött. Most már nem tart attól a Vatikán, hogy megszűnik az erőteljes moldvai katolikusság. Ez a vidék ma már nem számít missziós területnek.”

A tegnapi Népszabadság és a Népszava után ma a Magyar Nemzet (Pedofilgyanú… 17.o.) is foglalkozik azzal, hogy a hatóság gyanúja szerint gyermekpornóoldalakat látogatott a Baranya megyei Bóly egyik plébánosa, P. Mátyás, A polgári napilap megjegyzi: világszerte megdőlni látszik az a tézis, hogy a pedofilok magányosak és egyre több közszereplőről derül ki ferde hajlama.

A Népszavában (Mária trombitája… 6.o.) Mandel Róbert tekerőlantművész, a régizene apostola, a nevével fémjelzett együttes vezetője nyilatkozik, aki holnap este a Művészetek Palotájában különböző zenei korszakokat mutat be. Elmondta: „Bemutatunk három jellegzetes, izgalmas hangszert. Az egyik például a trombita marina. Ez tulajdonképpen Mária trombitája, és mindössze egy húrja van. Majdnem két méter hosszú, és köszönhetően egy laza húrváznak, olyan hangot ad, mint a trombita. Vagyis trombitahangon szóló vonós hangszer. Azért volt rá szükség, mert az egyházban dolgozó nőknek, az apácáknak, nem engedték meg, különösen a katolikus egyház, hogy rézfúvós hangszereken játsszanak, mert ezt obszcénnek tartották. De miután az egyházi zenékhez, leginkább a kórusok kíséretéhez, nagyon hiányzott a trombita, ezért ki kellett találni egy hangszert, ami utánozza a hangját. Most ezzel is megismerkedhet a koncertlátogató.”

Magyar Kurír