Napi sajtószemle

A Népszabadságban (8.o.) Pócs Balázs Hitviták osztják meg az EU-t című összeállítása szerint „Nem is olyan könnyű megvédeni a vallásszabadságot – az EU-külügyminiszterek mindenesetre belebuktak. De ki beszél itt keresztényekről?” A cikkíró megállapítja: vallási vitába keveredtek a tagállamok, pedig közülük négy is az EU fellépését sürgette. Martonyi János magyar, Radoslaw Sikorski lengyel, Michele Alliot-Marie francia és Franco Frattini olasz külügyminiszter közös levélben fordult Catherine Ashton külpolitikai főképviselőhöz: tűzzék napirendre a keresztényeket a közelmúltban ért támadásokat (egyiptomi merénylet egy kopt templom ellen, iraki bombatámadások keresztények ellen, nigériai és Fülöp-szigeteki merényletek katolikus templomokban) a január 31-ei miniszteri tanácskozáson. Ahol végül mégsem jutottak egyezségre. Pócs Balázs idézi Franco Frattinit: „Úgy éreztem, hogy Európa nem lenne szavahihető, ha nyilatkozatot fogadna el a vallási kisebbségek elleni erőszakról, anélkül, hogy egyszer is megemlítené a keresztény szót.” Ezért azt kérte, hogy az uniós külügyminiszterek vonják vissza a szöveget, s ebben Franciaország és Lengyelország is támogatta. Ám a cikkíró rámutat: miközben az olasz külügyminiszter túlzottan világiasnak tartotta a nyilatkozattervezetet, és a keresztények emlegetését hiányolta, Nagy-Britannia és Svédország kimondottan ellenezte, hogy konkrét vallásokra hivatkozzanak. Szerintük ugyanis ezzel a vallásszabadságról szóló vita könnyen a „civilizációk harcává” fajulhat. Jóváhagyta volna az eredeti – keresztények nélküli – szöveget Németország, sőt a döntően katolikus Spanyolország és Portugália is. Pócs Balázs szerint „Kényes ügyről van szó: amikor XVI. Benedek pápa a vallási kisebbségek hatékonyabb védelmére szólított fel az egyiptomi támadások után, a kairói kormány a belügyekbe való beavatkozásról beszélt. A vallás húzódik meg Törökország és az EU feszült viszonya mögött is.”  Ali Babacan török külügyminiszter úgy látja: „Az egyik legfontosabb kérdés, amely miatt Törökország nem válhat az Európai Unió tagjává az, hogy az EU keresztény klub. Szerintünk ez nagyon, nagyon veszélyes.” Fredik Reinfeldt svéd miniszterelnök viszont vitatja ezt. Kijelentette: „Négyszázezer muzulmán él Svédországban. Az EU nem vallási szövetség, hanem olyan értékközösség, amely a világ minden vallása előtt nyitott.” Pócs Balázs hozzáteszi: „Ám mint a külügyminiszterek legutóbbi találkozóján bebizonyosodott, ebben az unión belül nincs egyetértés.”

Ugyancsak a Népszabadságban (8.o.) Inotai Edit Nincs karácsony az uniós naptárakban címmel foglalkozik azzal, hogy a zsidó, az iszlám és a kínai újév, sőt a szikh-hindu fény ünnepe, a Deepavali is szerepel az Európai Bizottság által kiadott 2010/2011-es diáknaptárban – csak éppen a karácsony és a húsvét maradt ki. „Úgy fest, a brüsszeli bizottság nagy multikulturális buzgóságában túllőtt a célon, és a keresztény ünnepekről megfeledkezett. Az illetékes szóvivő már elnézést kért a hibáért, és kiegészítő oldalt ígért. Ám a megoldás is sejtet némi zavart: a jövőben inkább semmilyen vallási ünnepet nem tüntetnek fel a naptárban – ígérik.” A cikkíró felidézi: „A római katolikus lobbiszervezetek és a kereszténydemokrata európai parlamenti képviselők már azon is háborogtak, hogy az idén az Európai Bizottság karácsonyi üdvözletei csak a semleges „Season’s Greetings’ felirattal érkeztek, mintha Európa szégyellné keresztény gyökereit. Mások pedig azt javasolták: ha a bizottság számára december 25. munkanap, akkor ugyan járjanak elöl jó példával az eurokraták. Tudvalevő ugyanis, hogy Brüsszel már december 20-án kiürül, és legközelebb csak az új év első hetében szállingóznak vissza a munkatársak a belga fővárosban. De ennek nyilván semmi köze a karácsonyhoz…”

A Magyar Nemzet (1.,3.o.) Egyházi leltár készül című összeállításából kiderül: Máté-Tóth András valláskutató, tanszékvezető egyetemi tanár adatai szerint jelenleg 307 vallási közösség van bejegyezve, amelyek közül 143 rendelkezik telefonszámmal, 125 volt telefonon elérhető, 126-nak van honlapja, és 6 olyan akad, amelyik nem vallja magát vallási közösségnek. Máté-Tóth a lapnak elmondta: bár a vallásszabadság egyértelműen emberi jog, amelyet nem szabad korlátozni, ez azonban nem egyenlő azzal, hogy az egyes vallási közösségek milyen kedvezményeket kapnak. A valláskutató leszögezte: az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján megérett az idő arra, hogy a vallási közösségek jogi státusza ügyében társadalmi konszenzus szülessen, ami magával kell hogy hozza az egyházi törvény módosítását, különös tekintettel az egyház-alapítási kritériumokra. A problémáról Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a hétvégén elmondta. ki kell szűrni azokat, akik csupán adóelkerülési célból alapítottak vallási közösségeket. Hozzátette: az új alkotmány a tervek szerint külön is kimondaná az állam és az egyházakat szétválasztását, így továbbra is garantált lesz az egyházak és vallási közösségek önállósága.

A Magyar Hírlap (4.o.) A társadalom alapja még mindig a család címmel közli, hogy angol példára néhány éve hazánkban is megszervezik Valentin-nap környékén a házasság hete elnevezésű programsorozatot, a magyarországi kezdeményezők a Magyar Evangéliumi Szövetség és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa voltak. A tematikus hét ezúttal február 11. és 20. között lesz. A kezdeményezők közleménye szerint a rendezvény „olyan széles körű összefogásra törekszik, amely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság örökkévaló értékét.” A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) is közleményt adott ki, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a kutatások alapján a rendkívül rossz népesedési mutatók ellenére a társadalom „igencsak családbarát, az emberek többsége azt tekinti boldog embernek, akinek családja, házastársa és gyermeke van, szemben a nyugati társadalmakkal, ahol inkább a szakmai siker és az anyagi jólét számít pozitívumnak. A fiatal párok hazánkban pont eggyel több gyermeket szeretnének, mint amennyi megszületik, az emberek többsége házasságban szeretne élni.”

Magyar Kurír