A Magyar Hírlap (Hazatért… 2.o.) beszámol arról, hogy tegnap hazaérkezett vatikáni látogatásáról Erdő Péter bíboros-érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
A Népszabadságban (Távozik… 4.o.) Czene Gábor fűz kommentárt ahhoz, hogy nyolc év után távozik posztjáról Juliusz Janusz érsek, a Vatikán eddigi magyarországi nagykövete. Az újságíró által megkérdezett – az egyház belügyeiben jártas, nevük mellőzését kérő – szakértők meglepetéssel fogadták a hírt. Egyikük megjegyezte: bár az itt töltött csaknem nyolc év kellően sok idő ahhoz, hogy indokolt legyen a váltás, az ilyesmit általában a nyári szünetben szokták intézni. Czene kiemeli: az érsek távozását többen kapcsolatba hozták a pécsi egyházmegye „botrányos ügyeivel…, illetve Mayer Mihály pécsi püspök lemondásával.”
A cikk alatt Erdő, autók, nyaraló és kastély címmel közli a lap, hogy felmérette a pécsi egyházmegyevagyonát Veres András apostoli kormányzó.
A Népszava (2.o.) Kastélyok, luxusautók a pécsi püspökségen címmel tudósít.
A Népszabadság (A KDNP… 1.,2.o.) és a Magyar Hírlap (Az abortoszügyön… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy vita alakult ki a kormányzó pártszövetség, a Fidesz és a KDNP között a házasság és a magzatvédelem alkotmányban való szerepeltetése kapcsán. A KDNP szigorítaná az abortuszról szóló szabályozást és megerősítené a házassági törvényt, s mindkettőt belevenné az alaptörvénybe, a Fidesz viszont „mérsékeltebb álláspontot képvisel.” Értesülések szerint Orbán Viktor kormányfő erre azt mondta: az abortusz szigorításába vagy „egy ilyen hazug riogatásba belebuknánk.” Végül Surján László, a kereszténydemokraták EP-képviselője közölte: az új alkotmány nem változtatja meg a magzatvédelemre és a terhességmegszakításra vonatkozó előírásokat, nincs arra indok. „Elébe mennénk az ezzel kapcsolatos vitának. De mint a keresztény álláspont képviselőinek, nekünk ismét le kell szögeznünk: rossz dolog a terhességmegszakítás” – mondta Surján László.
A Hetek (12-14.o.) folytatja a keresztényüldözések történetét bemutató sorozatát. Horváth András és Répás László Halhatatlanok címmel a Kr.u. II. század vértanúit és hitvallóit mutatja be. A cikkírók emlékeztetnek rá: „Jézus nem áltatta követőit illúziókkal, amikor elébük tárta, hogy elkötelezett híveit, tanítványait milyen fogadtatás várja saját környezetük és kortársaik részéről, ha teljesítik küldetésüket. Azonban az is távol állt tőle, hogy mindezzel az önsajnálatra vagy a vallásos szenvelgésre adjon tanítványainak okot. Hiszen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyságtevői akkor lesznek maradéktalanul boldogok földi pályafutásuk során, ha az igazság miatti üldöztetést és meghurcoltatást, végső soron akár a vértanúhalált is emelt fővel, sőt örömmel vállalják, ha az élet úgy hozza.”
Magyar Kurír