A Népszabadság (Fölavatták… 2.o.) beszámol arról, hogy ünnepi istentisztelettel avatták fel a belülről megújult Református Nagytemplomot vasárnap Debrecenben. A kéthónapos munkálatok során turisztikai célú fejlesztéseket is végeztek az épületben. A 88 millió forintos beruházás részeként nyolcezer négyzetméteren renoválták a vakolatot, kicserélték a templom 37 nagyméretű ablakát, és megújult a Kossuth-emlékhely. Közli a lap azt is, hogy az egyházközség történetét kiállításon mutatják be, a templomba látogató turistákat vizuális és audioeszközök kalauzolják, a nyugati toronyban pedig új kilátópontot alakítottak ki.
A Magyar Nemzet (Nagyvázsonyban fogadták be… 4.o.) riportja szerint négy hónapja, az október 4-ei vörösiszap-katasztrófa óta él otthonától távol egy háromgyermekes devecseri házaspár, mert féltik az egészségüket, és nem mernek visszaköltözni. Nagy Róberték először rokonoknál húzták meg magukat, október 18-a óta pedig a nagyvázsonyi polgármester, Fábry Szabolcs jóvoltából ezen a településen találtak ideiglenesen otthonra. Maradnának végleg, de ahhoz el kellene adni a devecseri házat, ami azonban a tragédia óta egyenlő a lehetetlennel. Fábry Szabolcs a lapnak elmondta: „Amikor szóltak, hogy szükség lenne az ingatlanra, felhívtam a feleségemet, és elmeséltem a család történetét. Mivel nekünk is három gyermekünk van, mindkettőnknek az jutott eszébe, hogy mi is juthatnánk hasonló helyzetbe, így természetes volt, hogy befogadjuk a családot. Elhatározásunkat csak erősítette, hogy tavaly tavasszal elveszítettük a negyedik babánkat, így Nagyék jelentkezését jelnek vettük. A feleségem a lehetőség hallatán úgy fogalmazott, hogy megdobbant a szíve. Részt vettünk egy hét végi keresztyén tréningen, ami arra döbbentett rá minket, hogy amink van, azt Isten segítségével kapjuk. Minden ajándék. Másrészt példát szerettem volna mutatni a környezetemnek, hogy akkor lehetünk sikeresek, ha bízunk a másikban, és befogadók vagyunk. A bizalmatlanság és az elutasítás ugyanis mérgezi az emberi és közösségi kapcsolatokat… a Gondviselő után csak egymásra – a családunkra és a nemzetünkre – számíthatunk.”
A Népszabadságban („Az állam…” 4.o.) Derdák Tibor szociológus nyilatkozik, aki a lap szerint „egész életét tette arra, hogy reménytelen helyzetben lévő cigány embereken segítsen tanítással, életvezetéssel.” Derdák Tibor állítja: az állam teljesen levette a kezét a leginkább rászorultakról, ezért az egyház és a civil szervezetek felé kell fordulni, nincs más remény. Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amellyel Derdák Tibor korábban együtt dolgozott, éppen most kötött külön megállapodást az állammal, ezek szerint az államra mégis szükség van, a szociológus azt mondta: „Egészen más, hogy az állam maga csinálja, vagy felfigyel arra, ki az, aki jól csinálja és annak megfelelő környezetet teremt… A máltai szeretetszolgálattól tanultuk, hogy Magyarországon jó néhány helyen szükség van közfürdőkre és mosodákra, hogy az embereknek legyen hol fürdeni és kimosni a ruhájukat. Például ne kelljen jégen csúszkálva 16 éves lányoknak vödörben cipelni a vizet és azt otthon a lopott fával megmelegíteni, hogy utána kézzel ki tudják mosni azt, amijük van… Az egyház a háború előtt leginkább nagybirtokokat szeretett Magyarországon működtetni, ez volt az igazi profilja, és ebből finanszírozott egy oktatási rendszert. De az az oktatási rendszer, a világ más részeitől eltérően, nem szolgálta a legszegényebbek érdekeit soha. Ez ma is így van a rendszerváltás óta kiépült egyházi oktatásban. Ugyanakkor megjelentek azok az egyházi kezdeményezések is, amelyek kifejezetten a legproblémásabb vagy legszegényebb emberekre figyelnek. Balog Zoltán államtitkár például ebből a közegből jön, az ő apja volt a református iszákosmentő misszió lelkipásztora. Krisztus szabadító hatalmával tényleg alkoholisták tömegeit sikerült kihoznia abból az állapotból, hogy verjék a feleségüket és az összes pénzt a kocsmában hagyják. Balog Zoltán ezt látta gyerekkorában. Nagyon komolyan reménykedem abban, hogy más egyházi stratégia is létezhet, mintsem cigánymentes elitiskolákra költeni az állami támogatást.”
Magyar Kurír