Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (8.o.) Új evangelizáció Máltán, a Magyar Hírlap (11.o.) A pápa megígérte a tettesek megbüntetését és a fiatalok megóvását címekkel számolnak be XVI. Benedek pápa máltai apostoli útjáról, kiemelve, hogy a Szentatya személyes találkozón fogadott olyanokat, akiket fiatalkorukban egyházi személyek zaklattak, s utazása előtt arról beszélt: Málta szereti Krisztust, aki szereti egyházát, még akkor is, ha testét megsebeztük bűneinkkel.”

A Magyar Nemzet kiemeli, hogy Málta érseke, Pawlu Cremona új evangelizáció szükségességéről beszélt a pápai látogatás első napján, hangsúlyozva: a társadalom megváltozott, ezért az egyháznak is meg kell vizsgálnia önmagát, s az evangelizáció új lehetőségeit kell keresni. A főpásztor leszögezte: „Nem ragaszkodhatunk a megszokott modellhez, hanem vissza kell térnünk az eredethez, ahogy az Apostolok cselekedeteiben le van írva. Egy olyan egyházhoz, amely elég szerény ahhoz, hogy elismerje tagjainak hibáit és bűneit, de elég erős, hogy bízzon a Szentlélekben.” A lap arra is emlékeztet, hogy a felmérések szerint a mediterrán szigetországban a lakosság 98 százaléka vallja magát katolikusnak, egyúttal Málta hivatalosan is katolikus állam.

A Népszavában (16.o.) Rónay Tamás A nap embere címmel írja: „XVI. Benedek nem modern pápa… Sokan veszik őt körül, főpapok, tanácsadók. Sajnos a Vatikánnál bizonyos szempontból kőkorszaki állapotok uralkodnak, hiszen egy-egy információ roppant lassan jut el a pápához az őt körülvevők félelme, megalkuvása miatt. Pontosan ez vezetett tavaly a hírhedt püspök, Williamson ügyéhez, akit egy holokauszttagadó kijelentése ellenére vettek vissza az egyházba. És ez magyarázza azt is, hogy XVI. Benedek a vártnál lassabban reagált a szexuális visszaélésekre, s el kellett telnie egy kis időnek ahhoz, hogy felismerje, mekkora a baj. Most már látja. S talán még nem késő cselekedni. Mert egyedül ő tehet olyan lépéseket, amelyek révén az egyház visszanyerheti tekintélyét, s igazolja azt, valóban a krisztusi szeretetet képviseli. Persze a tekintélyt nem lehet egyik napról a másikra visszanyerni. Ám a pápa is tudja: nincs más választása, a szexuális visszaéléseket őszintén, minden részletre kiterjedően fel kell tárni, a bűncselekményt elkövetőket meg kell büntetni. Mert amit tettek, nos, azzal éppen saját hivatásukat gúnyolták ki.”

A Magyar Nemzet (Lengyelország… 1.,5.o.), beszámolva az április 10-én repülőgép-szerencsétlenségben elhunyt Lech Kaczynski lengyel elnök és felesége krakkói gyászszertartásáról, kiemeli, hogy Stanislaw Dziwisz bíboros érsek idézte azokat a szavakat, amelyeket Lech Kaczynski mondott volna el a katyni megemlékezésen: „Lengyelország értékeli azokat a törekvéseket, amelyeket Oroszország tett az elmúlt tíz évben. Ezen az úton kell továbbhaladnunk, nem szabad megállnunk, sem visszafordulnunk. Vegyük ezt az elhunyt elnök végrendeletének” – tette hozzá a krakkói érsek. József Kowalczyk érsek, lengyelországi pápai nuncius pedig vasárnap délután a krakkói Mária-templomban felolvasta az elnöki pár gyászmiséjén részt venni nem tudó Angelo Sodano bíboros szentbeszédét. A bíborosi kollégium dékánja kifejezte óhaját: bárcsak Kaczynski áldozata hozzájárulna egy jobb egyesült Európa és világ építéséhez.

Hazai hírek

A Népszabadság (3.o.) Erdő Péter: Tanulni a történelemből! címmel számol be arról, hogy tegnap Budapesten a holokauszt áldozataira emlékeztek a Terror Háza Múzeumban és az Élet menete nevű fáklyás felvonulással. Az orgánum kiemeli, hogy a Terror Háza Múzeumban tartott megemlékezés fő szónoka Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek volt. A Népszabadság részletesen idéz a magyar katolikus egyházfő beszédéből. Erdő Péter elmondta: „A mai nap elsősorban arra kötelez minket, hogy emlékezzünk az áldozatokra. Ennek az emléknapnak ők a főszereplői. Azok a száz- és százezrek, akik sokszor maguk is részben a propagandától megtévesztve, úgy indultak a halálba, mint kötelező munkaszolgálatra. És azok is, akik pontosan tudták, hová visznek a vonatok, akik közül nem kevesen már a bevagonírozás előtt önkezükkel vetettek véget életüknek. Emlékezünk ártatlan és kiváló emberek tömegeire, szakemberekre, művészekre, alkotókra. Magyar honfitársainkra, akiket kizárólag származásuk alapján az ország akkori vezetése szolgáltatott ki a megsemmisítésnek. Az emléknapnak ugyanakkor szerepe van a jelen alakításában is. Szétszórt, logikátlan, kapkodásra hajlamos korunkban igaz és becsületes erőfeszítésre van szükségünk, a múlt valóságának őszinte megismerésére és arra, hogy tanulni tudjunk a történelemből. Az elmúlt korok csodáit és szörnyűséges bűneit és szabadulásait el kell beszélnünk az új nemzedékeknek. Ez a beszéd nem lehet pillanatnyi érdekek függvénye, csak akkor mutathat egy egészségesebb, jobb jövő felé, ha a tiszta és teljes igazságot adja tovább.” A bíboros prímás a vértanúhalált halt Boldog Salkaházi Sárát a hősiesség örök példaképeként említve külön megemlékezett Schlachta Margitról, a Szociális Testvérek Társasága alapítójáról, aki megpróbált mindent megtenni a szegényekért, a nyomorúságban élőkért, később pedig a náci befolyás ellen és az üldözöttek mentéséért. Erdő Péter leszögezte: „Semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az Isten képére teremtett ember méltóságának meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági vagy politikai tényezőként való kezelését, az emberek közötti testvériség, a természetes jóérzés, segítőkészség és együttműködés rombolását, a szeretet kultúrája helyett a gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését.”

A Magyar Nemzet (2.o.) beszámolójának alcíme: Erdő Péter Schlachta Margitot idézte: A Szentlélek kegyelme nélkül a földön poklot teremtünk magunknak A polgári napilap tudósítása kiemeli, hogy a bíboros prímás emlékeztetett: Schlachta Margit a nácizmust több írásában sátánizmusnak nevezte. A Szociális Testvérek Társasága alapítója egyúttal figyelmeztetett: „Hiszek a Szentlélekben, akinek kegyelme nélkül tévedésbe esünk, balgaságokat gondolunk, magunknak a földön poklokat teremtünk.” A Magyar Nemzet idéz Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának a köszöntőjéből is, aki külön megemlítette azokat – Schlachta Margit mellett Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt –, akik hívő keresztényként fordultak szembe a faji megkülönböztetéssel.

A Népszabadság (Nem áldozhatott… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Nem áldozhatott… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy nem engedte áldozni Hetyei Lászlót, Budapest 25. választókerületének szocialista jelöltjét a XV. kerületi Boldog Salkaházi Sára-templom káplánja. Az MSZP közleménye szerint „szomorú, hogy a politikai megosztás a templomokba is beférkőzött, és azok, akiknek pont az egyenlőségről kellene tanítaniuk, pártállástól teszik függővé az áldást.” A szocialisták remélik, hogy a jövőben a vallásos embereket „a politikai hovatartozástól függetlenül szívesen látják az egyházak.” Repcsik Gyula, az áldoztatást végző káplán közölte: az ügyben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye fog tájékoztatást adni.

A Magyar Hírlap (Több… 2.o.) rámutat: az MSZP szerint alig egy hónapja a káplán telefonon közölte Hetyei Lászlóval: személye nem kívánatos Isten házában. Az MH viszont úgy értesült: az MSZP-s politikust csak az utóbbi időben, a kampányidőszakban ismerhették meg egyházi körökben. Hetyei László ráadásul a reformátusoknál is felbukkant.

A Magyar Hírlapban (14.o.) Farkas Péter Mammon kísértése címmel figyelmeztet: az új kormányra minden téren gigászi feladatok várnak, de a legsúlyosabb teendő a morál és a közbizalom visszaállítása. A szerző szerint az erkölcsi világ alapvető oka, hogy a nyugati világban az ember „elveszítette a transzcendenciába való hitét. Ha pedig nincs Isten, akkor minden szabad. Vissza kell térnünk a gyökerekhez, újra kell evangelizálni az országot s a világot. Ahogyan az egyház fogalmaz, a mammon civilizációja helyett az ámen kultúráját kellene építenünk.” A cikkíró idéz Szent Pál apostol Timóteushoz írt első leveléből: „Akik meg akarnak gazdagodni, kísértésbe esnek, sok esztelen és káros kívánság kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert. Minden baj gyökere ugyanis a pénz utáni sóvárgás” (6,9-10). Farkas Péter hozzáteszi: „Minden megmaradásunk esélye azonban a kereszténység. Az egyház tanítása ugyanis az Isten képmására alkotott ember méltóságára épül. Az egyház szociális tanítása Krisztus igazságát hirdeti, amely szabaddá teszi az embert. Ez a belső szabadság adja meg az erőt neki, hogy elutasítsa a világ kísértéseit, a hatalmat és dicsőséget, és szeretettel forduljon minden embertársa felé. Ez adja csak a kitörés esélyét.”

Magyar Kurír