Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Átadták… 12.o.) és a Magyar Nemzet (Emlékkkard… 15.o.) is beszámolnak arról, hogy tegnap a Gellért Szállóban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök átadta a Balassi Bálint-emlékkardot Tamás Menyhért költő írónak és Ivan Canev bolgár költőnek és műfordítónak. A két díjazott a következő hármasság jegyében kapta meg a kitüntetést: Hűség Istenhez, a magyarsághoz és Európához.

A Magyar Nemzet (Egyedülálló… 15.o.) hírt ad arról, hogy a történelmi Magyarország legrégibb reneszánsz szentségtartójára bukkantak a felvidéki Nyitrán a várbeli bazilika, a Szent Emmeramus-katedrális felújításakor. A nyitrai püspöki hivatal közleménye szerint a szentségtartóra a bazilika felső hajójában, egy faldísz alatt bukkantak rá. A kegytárgyat 1497-ben készítették, valószínűleg firenzei mesterek műve. Az egykori Magyar Királyság területén eddig négy reneszánsz szentségtartót találtak, köztük a nyitrai a legrégebbi.

A Magyar Hírlapban (Harrach Péter… 3. o.) a KDNP parlamenti  frakcióvezetője nyilatkozik, aki elmondta: nincs feszültség, csak vita alakult ki a Fidesz és a KDNP között a siófoki ülésen az új alkotmánnyal kapcsolatban a magzatvédelem kérdésében. Harrach Péter kifejtette: „… a kérdést az életvédelem oldaláról kell megközelíteni, a gyermek születése igazi boldogságot jelent a családnak, a társadalomnak. A gyermek fejlődése már az anyaméhben megkezdődik. Az, hogy a magzat élete védelmet érdemel, már vitákat vált ki, de azt gondolom, Magyarországon senki nem mondja, hogy az abortusz jó dolog. Legfeljebb azért támogatják, mert szerintük a nő önrendelkezési joga, hogy döntsön a testében lejátszódó folyamatról, szerintünk azonban ezt a jogot más, tehát a magzat rovására, nem lehet gyakorolni. Az a döntés született, hogy a fogantatástól számított élet védelmét az alkotmányban ki kell mondani, ebből azonban nem következik, hogy a jelenlegi abortuszszabályozást meg kellene változtatni. Belátjuk, a magyar társadalom a mai állapotában csak azt a védelmet képes nyújtani, amit a hatályos magzatvédelmi törvény rögzít… Az Alkotmánybíróság a jelenlegi alkotmány alapján is a legfontosabb szempontnak nyilvánította az élet védelmét. Az első Orbán-kormány idején éppen ezért módosítottuk, tettük rendezetté a magzatvédelmi törvényt.” Harrach Péter azt is elmondta: „… a mi definíciónk szerint a házasság egy nő és egy férfi életközössége, amit az alkotmányban rögzíteni kell. A másfajta, a személyes szabadságba tartozó kapcsolatok azonban nem jelentenek házasságot. Szó sincs tehát jogcsorbításról, csak a fogalmak alkotmányos tisztázásáról.”

Magyar Kurír