Napi sajtószemle

A Magyar Demokratában (36.o.) Gazdag István Jeruzsálem: „via dolorosa” a keresztényeknek címmel ismerteti az EU Times-ban december 14-én megjelent tanulmányt, amely a jeruzsálemi papság évtizedek óta tartó „sajátos vesszőfutását” mutatja be. Samuel Agojan atya, a Jeruzsálemben lévő Szent János örmény ortodox templom papja elmondta. az elmúlt évtizedben legalább 15-20 alkalommal köpték le fiatal ortodox és ultraortodox zsidók. Az írás szerint „Jeruzsálemben a keresztényellenes ortodox zsidók, legtöbbször fiúk és fiatalemberek, már vagy két évtizede rendszeresen leköpdösik a papokat és apácákat.”

Ugyancsak a Magyar Demokratában (10-15.o.) Farkas Anita és Szentei Annna Szeretetmuníció… címmel mutatják be a négygyermekes Szabó családot, abból az alkalomból, hogy idén negyedszer rendezik meg hazánkban a keresztény egyházak a Házasság Hete programsorozatot. A rendezvény idei arca Szabó Endre, a NOE volt elnöke és felesége, Szabóné Nemesy Krisztina lett. A cikkírók szerint „Nem véletlenül: a négygyermekes házaspár élete példa lehet arra, hogyan kell szeretetteljes bizalommal, közös munkával és mindenekelőtt bohém jókedvvel kormányozni egy családot.” A cikkből kiderül: a húszéves Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi hallgatója, igazi zenei őstehetség: írt rockbetlehemet karácsonyra, furulyázik, cimbalmozik, gitáron, zongorán is játszik. Testvérei, Gergő, Csaba és Csenge még gimnáziumba járnak, mindhárman katolikusba. Édesanyjuk elmondta: „A hit szerves része az életünknek. Kicsi koruk óta katolikus szellemben neveljük a gyermekeinket. Persze ezt nem lehet erőltetni, főleg a kamaszoknál, mégis mindannyian eljárnak velünk misére vagy a különböző gyülekezeti rendezvényekre, bálokra, táncmulatságokra, sőt, Réka a közösség egyik motorja. Szerencsénk van, itt a közeli főplébánián ugyanis hiteles, fiatal papok vannak, virágzik a hitélet.” Szabó Endre elmondta: barátjával, a Jánosi együttes prímásával karácsonykor eredeti mezőségi betlehemest tanított be a katolikus gyülekezet gyerekeinek, amellyel megfordultak hajléktalanszállón, elfekvőben, börtönben. „Szép szokássá vált a betlehemezés, van már hat Máriánk, tizenkét pásztorunk, nyolc Józsefünk: de nem tudunk nemet mondani senkinek, bárki beállhat. Ez is példa arra, mennyire ki van éhezve a társadalom a tartalommal teli együttlétre, közösségi élményekre.” A cikkírók megemlítik azt is: húsvét előtt pedig a csíksomlyói passió XVII. századi szövege alapján adják elő a fiatalok a pestszentlőrinci Kálvária-dombon Jézus történetét.”

A Magyar Hírlapban (Nem adom fel… 8.o.) a hétgyermekes Rónaszékiné Keresztes Mónika, az Országgyűlés fideszes képviselőnője nyilatkozik, aki a Házasság Hete rendezvénysorozat egyik kezdeményezője volt. Elmondta: „Klipszerűen élünk, a világ arra késztet bennünket, hogy mindenben a gyorsan pótolhatót keressük. Ezért nem merünk hosszabb távlatokban gondolkodni, stabil értékeket vállalni… Ha nem megy vagy nem tetszik, akkor lecseréljük a társat. Csakhogy az együttélés, főleg házasságban, áldozatokkal jár, amit vállalni kellene, mert megéri… A reklámok és a média azt sugallja, hogy az életnek csak akkor van értelme, ha kívül-belül tökéletes vagy, és ilyen a társad is. Az idealizált képet meg sem tudjuk közelíteni, ezért sokan szoronganak a saját tökéletlenségüktől, ami önértékelései zavart okoz.” Rónaszékiné Keresztes Mónika határozottan cáfolja, hogy a házasság szerelemellenes lenne: „… ez nem igaz. A lényeg éppen az, hogy a közös problémákat közösen kell megoldani. Az sem mellékes, hogy a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy családban nőjenek fel. Az áldozat azt jelenti, hogy önzetlenül akkor állok a másik mellé, amikor a legnagyobb szüksége van rá. Ezzel magamat is erősítem. Édesapám most súlyos beteg, teljes gondozásra szorul. Nekünk, az öt lánygyereknek csodálatos látni, ahogy édesanyánk nem adja fel, mellette van, erőt ad neki. Nehéz szavakba önteni, de újfajta, nagyon magas rendű közös energia született közöttük apukám kiszolgáltatottságából. A szeretet és az összetartozás érzése tovább erősödött a nehézségektől. Nem adom fel, nem adlak fel – talán ez lehet a házasság lényege egyetlen mondatban. És talán ez a lényege teremtményi mivoltunknak is.”

A Népszava (1.,6.o.) Visszahelyeznék a Regnum Marianum-templomot címmel számol be arról, hogy tegnap Szőcs Géza, a Nemzeti Erőfejlesztési Minisztérium kultúráért felelős államtitkára ismertette terveit. Elmondta: szíve szerint a szoborparkba vitetné a városligeti 56-os emlékművet, és felépítené a Regnum Marianum-templomot, amit még Rákosi Mátyás romboltatott le. Az utóbbi elgondolással egyetért Tarlós István főpolgármester is. Közölte: a templom visszaépítése szerepel az ő elképzelései között is, ám a pontos helyet nem tudta megmondani.

A Magyar Hírlap (Megújuló… 12.o.) közli, hogy hamarosan megkezdődik a Halászbástyánál lévő Szent Mihály-kápolna szerkezeti megerősítése és a Schulek-lépcső melletti kővitézek rekonstrukciója. A tavasz elején kezdődő felújítási munkák várhatóan a nyár elejére fejeződnek be.

Magyar Kurír