Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (A kommunizmus… 4.o.) és a Magyar Hírlap (Szükség van… 2.o.) hosszabban, a Népszabadság (Államadósság-számla… 4.o.) néhány sorban számolnak be arról, hogy Rédly Elemér győri plébános, pápai prelátus, kanonok, a Győri Hittudományi Főiskola tanára vehette át idén a Parma fidei – Hit pajzsa-díjat, melyet Mádl Dalma és Bolberitz Péter teológus, egyetemi tanár nyújtottak át neki szombaton. Valamennyi lap kiemeli, hogy a kitüntetett bejelentette: jövedelméből egymillió forintot ajánl fel a magyar állam külföldi, ezermilliárdos forintos adósságának törlesztésére. Kezdeményezi továbbá egy bankszámla nyitását, amelyre hozzá hasonlóan mások is utalhatnak tetszőleges összegeket a cél érdekében.

A Népszabadságban (2-3.o.) Czene Gábor Egyházakhoz menekülnek a szegény iskolák című összeállításában leszögezi: „A bajban lévő települések utolsó mentsváraként az egyházaktól remélik iskoláik megmentését a bezárástól. A kétharmados jobboldal gondoskodott róla, hogy ennek ma már ne legyen törvényi akadálya. Teret veszít a világnézetileg semleges oktatás.” A cikkíró valószínűnek tartja, hogy a legszegényebb és legrosszabb állapotban lévő iskolákat az egyházak sem tudják megmenteni, és „csöndben” hozzáteszi: „nem is biztos, hogy minden esetben akarják. A másik gond az, hogy az egyházi iskolák növekvő száma és aránya egyre inkább megterheli a központi költségvetést. Bármennyire is kedvére való a jobboldali hatalomnak az egyházi oktatás térnyerése, így becsődölhet az egész rendszer. Gyaníthatóan ezzel a kormány is tisztában van. A háttérben egyeztetések folynak az egyházakkal.” Czene úgy véli: Bölcskei Gusztáv református püspöknek, a zsinat lelkészi elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozataiból „… kiolvasható az aggodalom, hogy a változás nem feltétlenül fog kedvezni az egyházaknak. A konkrét tervekről az egyházi ügyekért felelős államtitkárságnál egyelőre nem kívánnak nyilatkozni.” A cikkből az is kiderül: Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök közlése szerint az általa vezetett egyházmegyében jelenleg tizenhét közoktatási intézmény működik. A közelmúltban több mint húsz település jelentkezett. A jelenlegi állás szerint az egyházmegye ősztől tizenkét újabb katolikus iskolával gyarapszik.

A Magyar Nemzetnek („A reformációnak…” 4.o.) Bölcskei Gusztáv nyilatkozik. A református püspök a közelmúltban tanácskozott Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkárral az új közoktatási törvény tervezetéről. A lapnak elmondta: „Egyházunk támogatja azokat az értékalapú változásokat, amelyek a törvényjavaslat koncepciójában megjelentek. Külön kitértünk a megbeszélésen a hit- és erkölcstan oktatásának a kérdésére. E tekintetben jelenleg belső egyházi – pontosabban felekezetek közötti – egyeztetés van folyamatban, ahol egyelőre az az elképzelés körvonalazódik, hogy szeretnénk a hitoktatás meglévő rendszerét megtartani azzal a módosítással, hogy ez az úgynevezett védett időben, azaz az oktatás ideje alatt történne… A református egyháznak nagyon fontos kérdés, miként alakul át a közoktatás szerkezete és finanszírozása. Szó volt ugyanis arról, hogy azokon a kistelepüléseken, ahol ezt az önkormányzat kívánja, újra lehet indítani az alsó tagozatos iskolákat. Tudjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok szívesen adják át az egyházaknak az iskolák fenntartói jogát. Ezért én óvatos vagyok, hiszen az egyházaknak nem lehet céljuk és feladatuk, hogy a nehéz helyzetben lévő önkormányzatokat megmentsék. Különösen akkor nem, amikor mi magunk sem tudjuk, miként alakul az egyházak finanszírozási rendszere. Úgy tűnik, hogy a központi bér- és járulékfizetést valamennyi iskolatípus – így az egyházi oktatási intézmények – esetében bevezetik majd, a fenntartónak pedig a fennmaradó ’x’ százalékot kell hozzáadnia. Ha ez már biztos lesz, akkor tudunk gondolkodni arról, hogyan vegyünk át vagy segítsünk újraindítani további oktatási intézményeket. Abban állapodtunk meg, hogy a részletekről szakértői szinten folytatjuk a tárgyalásokat.” A reformáció 500. évfordulójának 2017-ben esedékes megünneplésének előkészületeiről a református püspök elmondta: „A reformáció 500. évfordulója azt a kérdést veti fel a protestáns egyházaknak mint a reformáció örököseinek, hogy mennyire tudott és tud az egyház Krisztus-központú lenni. A reformáció alapvető üzenete az, hogy Krisztus-központú legyen és maradjon a keresztyénség. A keresztyénség az, amelynek Krisztushoz köze van. Ez mérce, amely az évforduló szellemiségét is meghatározza.” Bölcskei Gusztáv elmondta, hogy az idei évet Kálvin János műveinek újrakiadásával teszik emlékezetessé. Emellett közös, ökumenikus – a protestáns, a római katolikus és a görög katolikus egyházak részvételével –  egyházi állásfoglalás készül az Európai Unió romastratégiájának ügyében.: „Tervünk az, hogy három nagyvárosban – Budapesten, Miskolcon és Debrecenben – felsőoktatási szakkollégiumot hozunk létre fiatal cigányok részére, akik valóban szeretnék a saját identitásukat megőrizni, s tenni azért, hogy ezt identitást meg is mutassák az övéiknek, hiszen a felzárkózásnak és a megmaradásnak az egyik útja a tanulás. Szakképzési hálózatot építünk ki, amellyel azoknak nyújtunk lehetőséget, akik alacsony képzettségűek, s így nehezebb számukra a beilleszkedés. Ebben természetesen számítunk a kormány kisebbségekkel foglalkozó államtitkárságának a segítségére. Még a magyar európai uniós elnökség idején, júniusban konferenciát szervezünk ebben a témában, ahová az összes olyan partneregyházat meghívjuk Európából és a tengerentúltól, amellyel már együtt dolgoztunk e területen. Szeretnénk mi is hozzájárulni ahhoz a gondolkodásbeli változáshoz, amelyre Nyugat- és Kelet-Európának egyaránt szüksége van.”

A Népszabadság (A szlovák egyház… 2.o.) idézi Tarr Zoltánt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának szóvivőjét, aki szombaton a Magyar Református Egyház Generális Konventjének elnökségi ülését követően közölte: júniustól a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is csatlakozhat a jelenleg szinte az egész Kárpát-medencére kiterjedő, 2009-ben létrejött egységes Magyar Református Egyházhoz. A felvidéki reformátusok képviselői olyan, a nemzetközi gyakorlatot figyelembe vevő javaslatot terjesztettek elő, miszerint bizonyos feltételekkel ratifikálnák a Magyar Református Egyház alkotmányát.

A Magyar Nemzet (Alföldinek… 15.o.) közli, hogy a Nemzeti Színház a múlt héten mutatta be Esterházy Péter „felszabadító és filozofikus iróniával” megírt, Én vagyok a Te című, „blaszfemikus” revüjét, amelyben Isten egy középkorú gyilkos férfi, akinek a fia neonáci. Szőcs Géza kulturális államtitkár a hétvégén közölte: a Nemzetit vezető Alföldi Róbert helyett másnak kellene átvennie a teátrum vezetését, Alföldinek pedig máshol, egy őt megillető és méltó helyen kellene munkát biztosítani. 

Magyar Kurír 

(db)