Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (A keresztények… 6.o.) beszámolója szerint a keresztény kisebbségek védelmének ügyét is áttekintette tegnapi, vatikáni találkozóján XVI. Benedek pápa és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke.

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) az iráni hírtelevízióra hivatkozva közli, hogy Németországban bevezetnék az iszlám hitoktatást. Észak-Rajna-Vesztfália tartomány oktatási minisztere tárgyalásokat folytatott a négy legnagyobb moszlim szövetséget egyesítő szervezettel, s egy olyan tanács felállításában állapodtak meg, amely megfogalmazza a tartományban élő moszlimok vallási alapelveit, hogy előkészítse az iszlám vallás iskolai oktatását. Példának tekintik azt a folyamatot, amelynek segítségével elkészült a keresztény vallás katolikus és evangélikus egyház által alkalmazott oktatási segédanyaga. Észak-Rajna-Vesztfáliában 1,4 millió mozlim él. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter a közelmúltban sürgette az összes tartományt, hogy tegye lehetővé országszerte az iszlám hitoktatást.

A Népszabadságban (15. o.) Kőszeg Ferenc Rétvári példái címmel válaszol Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár február 24-én megjelent cikkére, amelyben felsorolja azokat az európai alkotmányokat, amelyek felvezető szövege Istenre, a vallásra utal. Az SZDSZ volt országgyűlési képviselője szerint azonban „talán bölcsebb Istent, a történelmet, és nagy költőinket nem belekeverni a törvényalkotás folyamatába.”

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (halljuk-e az igét…) címmel nem tudja, hogy „éppen azon a tájon éltek-e a korai kereszténység aszkéta bölcsei (akiket abbának, atyának neveztek), ahol jelenleg Krisztus követőit halálos gyűlölet és fenyegetés veszi körül. Tény, hogy az első szerzetestelepek, s közülük a legismertebb: Szkétisz Alexandria közelében feküdtek, és egy ideig ezek voltak talán az akkori világ legbékésebb, legszentebb helyei.” A cikkíró a Jel Kiadónál megjelent, Szent öregek című könyv alapján azt vizsgálja, mit jövendöltek a szkétiszi szentek az elkövetkező időkről. Egyikük, Iszkhüriosz abba például arra a kérdésre, hogy „mit tettünk mi”, így válaszolt: „Megtartottuk az Isten parancsait. Akik utánunk jönnek, mit tesznek majd? Ők a mi munkánk feléig érnek el. És az utánuk következők? Ama kor emberei semmiféle tettet nem visznek végbe. De olyan kísértés támad majd rájuk, hogy akik helytállnak abban az időben, azokat nagyobbnak tartják majd, mint minket és atyáinkat.” Kristóf Attila hozzáteszi: „Ebben a dimenzióban nem számít tettnek a televízió, az internet és a lopakodó harci gép megalkotása. És kik állnak ellen a kísértésnek?” – teszi a fel a kérdést a cikkíró, s idéz egy másik abbát, Kaszianoszt, aki – áttételesen – a következőket mondja a valóságshow-król, szappanoperákról, és a szentmiséről: „Amikor hasznos (mennyei) dolgokról beszéltem egyes testvérekhez, annyira mély álomba merültek, hogy még a szemhéjuk sem rebbent. Én tehát meg akartam mutatni, hogyan működik a gonosz szellem, azért fecsegni kezdtem, mire rögtön örömmel fölébredtek.” Kristóf Attila kérdése: „Kell ennél szemléletesebb leírás a szenthez és a profánhoz való emberi viszonyulásról? Kaszianosz igéjében van szellem és irónia. A ma emberére még elementárisabb altató erővel bír a kegyes beszéd. Mit tehet az egyház? Tamtamozhat? Vagy spirituálékat adhat elő?” A cikkíró idézi Poimén abbát is, aki szerint a szabadság lelkeket öl, s hozzáteszi: „Mit szólna ehhez manapság egy liberális? Vagy bárki? De miközben hallatán megdöbbenünk, s netán elszörnyedünk, valami bizonytalan szorongás is megérinti szívünket. Vajon a szent sajtószabadság is ölt már lelkeket? Vajon a szabadság többet ér-e, mint az alázat? Hogy ezek az igék egymásba fonódva, nekünk is tanulságul szolgálhatnak-e, én nem tudom…”

A Népszabadság (Újra egységes… 4.o.) beszámolója szerint az unitárius egyház egységének helyreállítását emelte ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az unitáriusok fővárosi, Nagy Ignác utcai épületében tartott rendezvényen, abból az alkalomból, hogy az eddig részben állami tulajdonban lévő ingatlan teljesen visszakerült az egyház tulajdonába. A KDNP elnöke az Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház illetékes főhatóságai által tavaly aláírt egyezményre utalva elmondta: az unitárius egyház, amely mindig is egy volt, és csak a történelem viharai szakították szét, most végre újra egyesülhetett. Egy unitárius egyház van az egész Kárpát-medencében.

Magyar Kurír

(bd)