Napi sajtószemle

A Népszabadság (Bérkompenzáció… 3.o.) és a Magyar Nemzet (A katolikusok… 4.o.) is beszámolnak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tavaszi ülésszakát követő sajtótájékoztatójáról. Mindkét lap idézi a testület elnökét, Erdő Péter bíboros prímást, aki elmondta: „Tekintettel arra, hogy az egyházi közszolgálati intézményekben sokan vannak, akik az új finanszírozási rendszer alapján kevesebb fizetést kapnának, mint tavaly, az ő bérüket kompenzálniuk kell.” A bíboros prímás arra a kérdésre, hány iskolát vesz át a katolikus iskola az önkormányzatoktól, azt mondta: az intézményi átvételnek nem csak anyagi kockázata van, hiszen a katolikus identitást nem lehet erőltetni. „Azokat az iskolákat, ahol csak az önkormányzatok akarják, hogy átvegyük az intézményt, a szülők és pedagógusok nem, nem vehetjük át.”

A Magyar Nemzetben (A szabadság ajándék… 4.o.) Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke nyilatkozik, aki a közelmúltban tárgyalt Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkárral. Elmondta: a tárgyaláson szóba került az is, hogy több településen az önkormányzat – részben anyagi okok miatt – szeretne átadni közoktatási intézményeket az egyházaknak. „Ezt azonban nem lehet erőszakkal végrehajtani, hiszen például az evangélikus identitást nem lehet senkire ráerőltetni, mi nem szeretnénk ilyen konfliktusokat felvállalni.” A reformáció 500. évfordulójára való készülődésről az evangélikus püspök elmondta: „Idén mindenekelőtt a reformáció és a szabadság fogalmának értelmezésére és gyakorlati megvalósítására szeretnénk összpontosítani… Szerintünk a szabadság nem azt jelenti, hogy bárki bármit megtehet, amihez kedve van. Mi a szabadságot Isten ajándékaként úgy értelmezzük, mint szabadságot a közösség, a másik ember megsegítésére.” Gáncs Péter abban látja a jövőt, hogy a magyarországi történelmi egyházak az ökumené szellemében mind szorosabb együttműködést alakítsanak ki az oktatásügyben, a fiatalok nevelésében, a médiában, a misszióban, a szociális szférában és más területeken.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Díj… 4.o.) hírt ad arról, hogy cigány gyerekekkel és felnőttekkel foglalkozó pedagógusok számára alapított díjat Komárom-Esztergom megye közgyűlése. A díj adományozásáról közösen dönt majd a közgyűlés és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) cigánypasztorációs bizottsága, mivel az alapításban közreműködött Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, az MKPK cigánypasztorációs bizottságának elnöke is. A lapnak elmondta: a díjjal mindenekelőtt a cigányokkal foglalkozó pedagógusokat szeretnék motiválni, elismerni. A püspök meggyőződése szerint a cigányok felzárkóztatásában rendkívül fontos szerepe van olyan embereknek – tanítónak, polgármesternek, lelkésznek –, akik őszintén és jó szándékkal nyitnak a cigányság felé. Ezek az emberek példaképek lehetnek a magyar társadalom számára, hidat építhetnek a cigány és a nem cigány polgárok közé, s gyógyíthatják a szociális és lelki gondokon alapuló megsebzett kapcsolatokat. A díjat évente egyszer adják át egy pedagógusnak Komárom-Esztergom megyében. A díj névadója Váy István dunaalmási református lelkész, aki a XVIII. században hollandiai tanulmányai alapján megállapította: az indiai diáktársai által beszélt nyelv hasonlít a cigányokéhoz, ugyanis az ott gyűjtött szavakat a győri cigányok jelentős része megértette.

A Népszava (Bayer Zsolt… 13.o.) beszámol arról, hogy Bayer Zsolt, a Magyar hírlap publicistája, „egyben a Fidesz egyik alapítója” a közelmúltban előadást tartott az esztergomi ferences gimnázium diákjainak. Erre egy volt ferences diák levélben hívta fel a lap figyelmét, a tiltakozó fiatal szerint „a neves gimnázium szembemegy hagyományaival és értékeivel, amikor teret enged a szélsőséges nézetereiről elhíresült újságírónak.” A Népszava kiemeli: P. Tokár János, az iskola igazgatója a rendezvény végén „minden kisdiák figyelmébe ajánlotta Bayer és Orbán Viktor miniszterelnök szoros barátságát, mint amely afféle életvezetési mintaként tekintendő.”

A Magyar Nemzet (Pótszék 14.o.) közli, hogy az Új Színház március 5-én Szikora János rendezésében bemutatja Michel de Ghelderode Virágos kert című darabját, ami Assisi Szent Ferenc élete és a Fioretti alapján íródott. Ghelderode 1926-ban, Ferenc halálának 700. évfordulója alkalmából írta a színművet.

A Magyar Hírlapban (8.o.) Szilágyi Ákos Az egész hazáért címmel emlékezik meg Grősz József kalocsai érsekről, abból az alkalomból, hogy száz éve mutatta be első szentmiséjét. A cikkíró felidézi, hogy Grősz érsek győzte meg Mindszenty Józsefet az esztergomi érseki és hercegprímási megbízatás elfogadásáról, „Érsektársa elítélése és belső száműzetése idején ismét két ízben az egyház élére került – a legnagyobb üldözések idején. Őt is koncepciós perrel ítélték el, megjárta Rákosi börtöneit. Ma is igaztalanul ítélik el sokan a kényszerű megegyezések miatt. Pedig igyekezett az egyházat és híveit, de az egész magyar népet is menteni. Őt válasza nélkül támadhatták, mert itthon maradt, és közösséget vállalt felebarátaival. A reménytelenség éveiben közösségükben tartotta pap testvéreit és hívő népét!” A szerző szerint Grősz József érsek mindvégig csendesen, nagy tehetséggel végezte papi, majd főpásztori szolgálatát, a Biblia tanításának megfelelően.

Magyar Kurír