Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (7.o.) Tarics Péter Erkölcsi mérce kérdőjelekkel címmel megállapítja: „Gazdasági visszaélésekről, szexuális zaklatásokról, pedofil papokról, az ügyeket eltussoló egyházi vezetőkről zeng évek óta a világsajtó… A balliberális sajtó – sokszor felnagyítva és eltúlozva a történteket, illetve figyelmen kívül hagyva az ártatlanság vélelmét – előszeretettel foglalkozik az egyházi botrányokkal. Szerintük a római katolikus egyház ahelyett, hogy kizárta és feljelentette volna a bűnös papokat, inkább leplezte tettüket. Szándékosan felfújják tehát a dolgot, hogy hamis színben tüntessék fel a legelterjedtebb keresztény vallást. Ráadásul húsz-harminc éves dolgokat hoznak elő, nyilván nem a jobbítás szándékával. Ez támadás a katolikus egyház ellen.” A cikkíró nem azt akarja ezzel jelezni, hogy a problémát szőnyeg alá kellene söpörni, „főleg nem, ha papokról van szó. Csak a dolgokat arányaiban és a helyükön kell kezelni és értékelni. Minden közösségben vannak nem odavaló emberek. Így az egyházban is. De semmivel sem különbek a pedofil vagy a diákokat verő tanárok, a lányokat erőszakoló rendőrök. A társadalom egyéb rétegeiben sokkal nagyobb arányban fordulnak elő visszaélések, atrocitások, gazdasági és szexuális bűncselekmények, mint az egyházban. Nem csak a papoknak kellene tehát jó példát mutatniuk.” A szerző úgy véli: a hívek elítélik ugyan az egyházban történt visszaéléseket, vétkeket, „de ennek semmi hatása nincs arra, miként ítélik meg az egyházat összességében. Nem beszélve Jézus tanításairól… egy is sok, és nyilván nem szabad eltussolni a gyalázatos ügyeket, mentegetni a bűnöseket, és a botrányok nem használnak a katolikus egyháznak, de a hívők többségének jó az arányérzéke. Tudják, hogy miből kell – vagy nem kell – általános következtetéseket levonni. Aki pedig emiatt fordul el a hitétől, az azelőtt sem hitt igazán. Hiszen nem az egyházban hisz a hívő, hanem mindenekelőtt Istenben.”

A Népszabadság (4.o.) Veszélyben az alapítványi iskolák című összeállítása szerint „Több tucat, elsősorban hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó alapítványi iskola működése kerülhet veszélybe. Az egyházi iskolák kiegészítő normatívája ugyanis jócskán megnövekedett, így a zárt keretösszeg miatt az alapítványi iskoláknak jutó pénz csökken.”

A Magyar Nemzet (Boldog Özséb… 10.o.) közli, hogy kolostorszálló, meditációs központ nyílt március 1-jén a korhűen felújított egykori pálos-karmelita kolostorban Sopronbánfalván. Az épületegyüttest, amely a XV. század vége óta áll az egykor önálló falu, ma Sopron-Kertváros részéhez tartozó Bánfalva fölé magasodó sziklán, már tavaly novemberben átadták. Akkor nyílt meg a pálosok történetét bemutató kiállítás is.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (15.o.) Pethő Tibor Assisi Szent Ferenc, Isten szegénykéje címmel írt kritikát Michel de Ghelderode Virágos kert című, Assisi Szent Ferencről írt egyfelvonásos színművének előadásáról. A darabot az Új Színház mutatta be március 5-én szombaton, Szikora János rendezésében. Isten Szegénykéjét Száraz Dénes játssza. A cikkíró szerint Ghelderode drámája, „amely napjaink örökös szkepticizmusa mellé képes odaállítani a bizakodás és a hit erejét, bizonyos helyzetekben akár keresztény missziós szerepet is játszhat.”

A Magyar Hírlapban (Menny és pokol… 12.o.) Major Balázs régész-történész-arabista nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy kiállítás nyílt Szentendrén, a Fő téri képtárban a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió feltárásainak eredményeiről. A tárlat április 17-éig látható. A Major Balázs által vezetett kutatócsoport a mai Szíria területén fekvő Margat híres várának, a keresztes johannita lovagok egykori székhelyének kutatási engedélyét kapta meg a szír kormánytól, ezzel öregbítve hazánk hírnevét. A professzor elmondta: a koncesszió birtokosa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amelynek oktatója. Kifejtette: „Kiderült, hogy profin megtervezett vízgazdálkodási rendszer működött Margat-ban, de óriási eredmény volt a kápolna falfestményeinek megtalálása is. Különlegessége, hogy a jelek szerint európai mester keze munkája, holott a kor szokása szerint keleti művészek vagy már a Szentföldön iskolázott európaiak alkották a freskókat. A két legnagyobb kép, a menny, illetve a pokol ábrázolása elhelyezkedésük miatt is rendkívüli: mindkettő az apszis mellett, kitüntetett helyen van. Fontos még megemlíteni a várhegy nyugati lejtőjén előkerült romokat, amelyekről szintén nem tudott senki: egy kápolnát és temetőt találtunk, és kijelenthető, hogy nagy kiterjedésű lakóterület állt itt egykor.” Az interjúból kiderül: a kutatócsoport létrehozott egy alapítványt, a SHAM-ot, amely immár az adók egy százalékára is jogosult, így civil támogatók is segíthetik a további munkálatokat. 

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Iszlám múzeum… 12.o.) közli, hogy Keszthelyen hamarosan megnyílhat Európa első önálló iszlám múzeuma. Czoma László, a Helikon Kastély Múzeum igazgatója a lapnak elmondta: Keszthelynek jó adottságai vannak, ugyanis a korábban a hadsereg által birtokolt területen több olyan épület is található, amely átalakítható erre a célra. A látványterv, illetve a makett már el is készült. Ha minden a terv szerint alakul, akkor legkorábban 2015-ben nyithatná meg kapuit Keszthelyen Magyarország és Európa első, kizárólag az iszlám művészetnek és keleti gyűjteményeknek helyet adó múzeuma.

Magyar Kurír 

(bd)