Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Himnusz, hit, Szent Korona 1.,3.o.) értesülései szerint több fontos kérdés is eldőlt a Fidesz alkotmánytervezetével kapcsolatban a nagyobbik kormánypártban. Az új alaptörvény preambuluma a Nemzeti Hitvallás címet viselheti. Az alkotmány a Himnusz első sorával fog kezdődni, és a bevezetőben – a történelmi jogfolytonosság jegyében – utalás lesz a Szent Koronára, valamint a kereszténységre is.

Az MH és a Népszabadság („Nemzeti Hitvallás”… 2.o.) is idézik  Orbán Viktor miniszterelnököt, aki hétfőn közölte: nem fogják szigorítani az abortusztörvényt az új alkotmány elfogadását követően. Elmondta: „Európai hagyományoknak megfelelő fogalmazást talált Szájer József, amely kielégíti a frakció politikai elvárásait, ugyanakkor nem teszi szükségessé, hogy a ma hatályban lévő magzatvédelmi törvényt meg kellene változtatni.” A tervezett szövegszerű változat szó szerint így szól: „Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”

A Népszabadság (6.o.) Istent is beleírták a lengyelek című összeállítása emlékeztet rá, hogy Lengyelországban már 1992-ben, a jogalkotás idején is vita volt arról, hogy összeegyeztethető-e az alkotmánynak a család védelmére vonatkozó passzusa az egynemű párok házassága engedélyezésével. „Ez az alkotmányozás idején még nem volt égető kérdés, de akkor is élénken vitáztak arról, hogy belekerüljön-e Isten a preambulumba? Helyt kapott benne, amennyiben leszögezik az istenhivő és az ateista állampolgárok egyenrangúságát és a lengyel keresztény tradíciók folytonosságát. Az alkotmány előszava hivatkozik a lengyel államiság történelmi elveire.”

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) idézi az új német belügyminisztert, Hans-Peter Friedrich-t, aki beiktatása első napján kijelentette: az iszlám nem tartozik Németországhoz. Kenan Kolat, a török közösség vezetője közölte: csalódott a miniszterben, aki azt is elmondta: nincs történelmi bizonyíték arra, hogy az iszlám befolyásolta volna az európai kultúrát. Ugyanakkor hangsúlyozta: kész a mozlimokkal való párbeszédre.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Kristóf Attila Én nem tudom… (mennyit ér az alázat…) címmel nem tudja, hogy az abbák, akik a korai kereszténység idején Alexandria közelében szerzetesként, remeteként „Istenbe feledkezve éltek, ugyanolyan emberek voltak-e, mint mi vagyunk. Az biztos, hogy a világi dolgokkal – velünk ellentétben – fikarcnyit sem törődtek, s úgyszólván minden idegen volt tőlük, ami emberi, de mégis, mégis kell valami közösnek lenni bennünk. Csak nem könnyű azt megtalálni.” A cikkíró leszögezi: az abbák, bár ők csak Istennek tetszőn vágytak „politizálni”, tudták, hogy a legnagyobb önbecsülés az alázat, „s mindig, mindenkoron rokonszenvet kelt és viszonzásra lel. Hogy itt-e az ideje nyomatékosan figyelmeztetni erre némelyeket, én nem tudom…”

A Magyar Hírlapban (Új opera… 12.o.) Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára nyilatkozik, aki Excelsior! címmel írt operát a 200 éve született, világhírű zongoraművészről és zeneszerzőről. Elmondta: „Liszt életéből egy olyan momentumot ragadott meg a librettó szerzője, Papp András, amelyre jól fel lehet fűzni egy operát…. a zeneszerző 14 évig élt együtt Carolyne zu Sayn-Wittgensteinnel, egy előkelő, házas asszonnyal. Legalizálni akarták kapcsolatukat, mert Weimarban, ahol éltek, már botrányszámba ment a liezon. Akkoriban pápai engedély kellett ehhez, Carolyne elintézte a dolgot, eskü alatt vallotta, hogy kényszerítették a Wittgensteinnel való házasságra, így ezt érvénytelenítették a Vatikánban. Az akadály elhárultával 1861. október 22-re, Liszt 50. születésnapjára volt kitűzve az esküvőjük, ám előző nap a pápa visszavonta az érvénytelenítést – feltehetően néhány ellenérdekelt közbenjárására –, így Liszt aznap megérkezve Rómába frigye meghiúsulásáról értesült… Ez Lisztet érzékenyen érintette, talán azért is, mert ez idő tájt, rövid időn belül meghalt az édesanyja és két gyermeke is. Visszavonult a koncertélettől, és mivel régóta vonzotta a szerzetesi élet, nemsokára hivatalosan be is lépett a ferences rendbe.” Az operában földöntúli lényként jelenik meg Árpád-házi Szent Erzsébet – a szerepet Kertesi Ingrid énekli –, aki több szempontból is kapcsolható Liszt életéhez. „A zeneszerző világi szerzetesként a ferencesekhez csatlakozott – ahogy Erzsébet is –, az ő gyóntatója ferences pap volt, Szent Ferenc tanítványa. Továbbá a Wittgenstein család tulajdonában is áll egy Szent Erzsébet-ereklye… Az operánkban ezért a meghiúsult házasság után Liszt Ferencet az égbe emelve Szent Erzsébettel köttetik meg a frigy, a mennyei művészet oltárán.” Az opera bemutatója március 18-án lesz a Thália Színházban. A zeneművet Gothár Péter filmrendező viszi színpadra. Liszt Feren szerepét Fekete Attila és Fodor Tamás alakítja, Carolyne-t pedig Mester Viktória.  

Magyar Kurír