Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (1.,2.o.) Kacsoh Dániel Hamarosan bealkonyul a bizniszegyházaknak című összeállítása szerint még a héten bemutatja az új egyházi törvény koncepcióját a Szászfalvi László vezette, egyházakért felelős államtitkárság. A tervezet szerint várhatóan jelentősen szigorítják majd az egyházi státus elnyerését. A jelenlegi liberális szabályozás révén ugyanis megközelíti a kétszázat azon vallási közösségek száma, amelyek az egyszázalékos szja-felajánlásokból részesülhetnek, de a bejegyzett egyházak száma ennek a dupláját is elérheti. A rendszer számos visszaélésre is lehetőséget ad. A jogszabályt az új alkotmány elfogadása után nyújtják be az Országgyűlésnek.

A Magyar Nemzetben (14.o.) Kárpáti György Ördögűzés napjainkban címmel írt kritikát a hazánkban forgatott, A rítus című amerikai filmről, amelynek rendezője Mikael Hafström, főszereplője pedig Anthony Hopkins. A cikkíró szerint bár a film tartalmát tekintve az ördögűzésről szól, sokkal inkább a hit kérdéseit feszegeti. A kritika alatti keretes részből megtudhatjuk, hogy A rítus a szabadúszó újságíró, Matt Baglio 2009-ben megjelent könyvéből készült. Baglio kutatásai során részt vett egy, a Vatikán által szervezett ördögűzési szemináriumon. Itt találkozott Gary Thomas atyával, akinek a tapasztalatain alapul született meg a regény. Thomas atya a filmben fiatal, a vallásban és a gonoszban kétkedő ember. Huszonhét évig szolgált papként. A közelmúltban elmondta: valójában sosem vonta kétségbe a sátán létezését, de nem találkozott vele, amíg nem lett ördögűző. Állítja: a könyv minden szava igaz, de a mozi némileg eltér ettől. Thomas atya azonban ennek ellenére összességében elégedett a filmmel. Kifejtette: „Érzelmileg nagyon megkapó a mozi, és a változtatások dacára a központi mondanivaló megmaradt. A film a hitről szól.” Thomas atya legalább 25 nyilvántartott ördögűző papot ismer az Egyesült Államokban, akiknek a száma 50 alatt lehet az amerikai katolikus közösségben. A film alapjául szolgáló könyv írója, Matt Baglio közölte: ördögűzés ma is létezik. Szerinte a témát körülvevő számos félreértés közül a legnagyobb, hogy az exorcizmus egyszeri dolog. Ahogy a film és a könyv is bemutatja, a katolikus egyházban az ördögűzés hosszan tartó folyamat. A kereszténységben az ördögűzés a démon kiűzésének gyakorlata a Krisztus megváltó áldozatába és feltámadásába vetett hit erejével és a Jézus nevében mondott ima segítségével. A Biblia az evangéliumokban is beszél a démonok kiűzéséről.

A Hetek (12-14.o.) folytatja a keresztényüldözések történetét bemutató sorozatát. Ezúttal Morvay Péter A félhold háborúja címmel írt tanulmányt. A szerző kiemeli: „A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a különböző formái. Az iszlám azonban kezdettől fogva azt vallja, hogy a Mohamed által kapott természetfeletti kijelentés, amelyet a Korán tartalmaz, nem egyfajta vallási evolúció eredménye, ami kiegészíti és pontosítja a korábbi megnyilatkozásokat, hanem örökkévaló, isteni eredetű és változhatatlan. Miközben az iszlám civilizáció az elmúlt évszázadokban számos értéket mutatott fel, az iszlám hit megmaradt hódító és kizárólagosságra törő vallásnak. Talán nem véletlenül, hiszen az iszlám szó jelentése – meghódolni, alávetni – maga is ilyen viszonyra utal.”

Magyar Kurír