Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (II. János Pál… 1.o.) közli, hogy a héten mutatja be a Vatikán azt az internetes közösségi oldalt a Facebookon, amelyet II. János Pál pápa közelgő boldoggáavatásának szentelnek. Az oldalon a május elsején tartandó boldoggáavatás eseményeit kívánják a lehető legszélesebb körben bemutatni, de lesznek videolinkek a lengyel Szentatya több mint 26 éves pápaságának eseményeiről is.

A Magyar Hírlapnak (A magyar református segély… 14.o.) Osgyán Dániel, a Magyar Református Szeretetszolgálatnak a földrengés sújtotta Japánban tartózkodó négytagú csoportjának a vezetője nyilatkozik, aki elmondta: hárommillió forint értékű élelmiszer-adományt vittek a katasztrófa túlélőinek. A csoportvezető úgy tapasztalja, hogy a japán kormány nem ad kellő felvilágosítást a lakosságnak. Lassan kezd eluralkodni a pánik, mert a helyi híradásokhoz képest a külföldi internetes oldalak sokkal aggasztóbb információkat közölnek. Fekete Dániel, az Ökumenikus Segélyszervezet sajtóreferense pedig elmondta: arról folytatnak egyeztetéseket, hogy az adománygyűjtésből befolyt összeget miként juttathatják el a rászorulóknak. Nyilatkozik az MH-nak Szilágyi Béla, a Baptista Szeretetszolgálat főigazgatója is, aki hihetetlennek nevezte, hogy nemcsak a gyerekek, hanem idős emberek is meghajolva fejezik ki hálájukat a messziről érkezett segítségért.

A Magyar Hírlap (Kitüntetések… 6.o.) beszámolójából kiderül: nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat) kapta Seregély István nyugalmazott egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) volt elnöke. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetésben részesült Bolberitz Pál Széchenyi-díjas teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára, Zakar Ferenc Polikárp, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézetének egyetemi tanára, a Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának főapátja. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki Szendi József nyugalmazott veszprémi érseket, Korzenszky Richárd Miklóst, a Tihanyi Bencés Apátság vezetőjét. Kossuth-díjat kapott Czakó Gábor író, a mai magyar katolikus irodalom kimagasló képviselője, a Makúsz elnökségi tagja. A Magyar Köztársaság érdemes művésze lett Kisléghi Nagy Ádám festőművész, a kortárs keresztény képzőművészet jelentős alakja.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (7.o.) Bogár László The West and the Rest címmel elemzi Roger Scruton sokat vitatott könyvét, kiemelve, hogy az annak címében megfogalmazódó sajátos feszültség egyre mélyebben áthatja világunkat. A cikkíró szerint a könyvet talán úgy fordíthatnánk le legjobban: A Nyugat és a maradék világ, mert ez fejezi ki legjobban korunk legmélyebb ellentmondását, azt, hogy „a Nyugat gondolkodásmódja csakis és kizárólag a saját nézőpontját tekinti az egyetlennek, minden más narratíva legjobb esetben tévedés, rosszabb esetben bűn, szélsőségesség, sőt akár terrorizmus.” Bogár emlékeztet rá: Hegel korának hőse a jakobinus, Marx nyomán Leniné a bolsevik, Friedmanné a neoliberális „globálnyik”, akikben van „ész és erény”, tehát „tudják, merik, teszik” azt, ami az egyetlen járható út, a történelmi „jó” megtestesülése. A cikkíró szerint „mindhárom monoteista Ábrahám-hitű nagy vallás (a judaizmus, a kereszténység és az iszlám) a legmélyebb világszervező értelem szintjén hasonlóan látja és láttatja a világot. A Nyugat mint komplex szociokulturális jelenséghalmaz valamilyen értelemben arra a közös ősi gyökérzetre vezethető vissza, amelyből ezek a világvallások kihajtottak. Történelmük során, ahogy napjainkban is, hatalmas erejű tektonikus törésvonalak húzódnak közöttük, és konfliktuszónáik akár az egész világot veszélyeztető kataklizmák kiindulópontjaivá válhatnak.” Ám Bogár úgy véli. emögött észre kellene vennünk a „zavarba ejtő közös lényeget, amely nem csak evolúcióra és progresszióra épülő hiedelemben foglalható össze.” A cikkíró szerint ahol a nyugatisa gondolkodás „demokráciáról” és „emberi szabadságjogokról” beszél, ott csupán arról van szó, hogy a „szent uralma…, diktatúrája” helyett a szentségtelenség, a deszakralitás diktatúrája működik a rejtett mélyszerkezetekben.” S bár a három monoteista vallás, „legalábbis retorikai szinten, a túlvilági üdvösséget hangsúlyozza a földi világ anyagias kísértéseivel szemben, nem lehet azonban nem észrevenni, hogy a retorikai szint alatt (fölött, mellett) mindhárom vallásra épülő kultúra a materiális hedonizmus egész univerzumát építette fel.”

Magyar Kurír