Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Kategóriákba sorolnák… 2.o.) beszámol arról, hogy ismertette az új egyházi törvény irányelveit Szászfalvi László egyházügyi államtitkár egy tegnapi konferencián. Elmondta: a jogszabályt az új alkotmány elfogadása után nyújtják be a parlamentnek, addig az államtitkárság egyeztetéseket folytat a felekezetekkel. Szászfalvi László megerősítette, hogy több kategóriát hoznának létre. Az első ilyen lenne a történelmi vagy hagyományos egyházak, vallási közösségek köre. Esetükben feltételül szabhatnák a huszonötezres létszámot, illetve a legalább százéves magyarországi vallásos tevékenységet. A második kategóriába az elismert, elfogadott egyházak kerülnének, amelyeknek kevésbé szigorú feltételeknek kellene megfelelniük, de ennek megfelelően kisebb állami támogatásban részesülnének. A többieket a civil szférába irányítanák át. A vallási közösségeknek újra kell magukat regisztrálniuk, mindezt csak a Fővárosi Bíróságon tehetik majd meg. Az államtitkár elmondta azt is: a jelenleg hatályos szabályozás megváltoztatása azért szükséges, mert az elmúlt két évtizedben számos visszaélés történt az egyházi státusszal. Az új törvény 2012-ben léphet hatályba, de már az idén csak azon felekezeteknek fizeti ki az állam a szociális kiegészítő normatívát, amelyek átfogó megállapodást kötöttek a kormányzattal ez ügyben. Szászfalvi László egyúttal közölte: ebben az évben újabb egymilliárd forintot kaphatnak vissza az egyházak a közoktatási kiegészítő normatíva korábbi, az ÁSZ által megállapított négymilliárdos elmaradásának pótlására.

A Magyar Nemzet (A média hatalma 3.o.) beszámolója szerint a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének tegnapi, az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett konferenciáján Osztie Zoltán, a Belvárosi-főplébániatemplom plébánosa előadásában leszögezte: a médiának van hatalma befolyásolni az emberiséget. A „liberális posvány” egybemossa az értéket az értéktelennel, a jót a rosszat, az igazat a hazuggal. Az ilyen környezetben lehetséges: Heller Ágnes filozófusnő a tények, a dokumentumok ellenére azt hazudhatja, hogy 2006 őszén nem lőttek és kínoztak meg senkit Magyarországon.

A Heti Válaszban (22–24.o.) Zsuppán András Elátkozott hely címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy tizenegyezer támogató aláírást gyűjtött össze a Váralja Szövetség – önmaguk meghatározása szerint „értékőrző, nemzeti és keresztény szellemiségű” fiatalok a tagjai –, miután Szőcs Géza kulturális államtitkár bejelentette, hogy a Rákosi Mátyás által lerombolt Regnum Marianum-templom újjáépítését tervezik. A cikkíró tényként állapítja meg, hogy a katolikus egyház tartózkodóan reagált, „s a kormánynak is érdemes vigyáznia: a városligeti helyszínen eddig húszévente minden szimbolikus építményt lebontottak.” A szerző az egyházi ellenállás egyik okát abban a racionális megfontolásban látja, hogy „ebben a városrészben nincs szükség egy újabb hatalmas, drágán fenntartható templomra. A környéken lakókat bőven kiszolgálják a Thököly és a Hermina úti templomok, a Regnum közössége pedig valódi otthonra talált a Zoborhegy téren.” A szimbolikus jóvátételt illetően a cikkíró úgy véli: e téren is sokakban bujkálhat némi félelem, ugyanis a rekonstruált Regnum Marianum a szélsőjobboldal kultuszhelyévé válhat, amelynek „birtoklásáért” állandó csatát kellene vívni mindenféle kétes, az egyházra rossz fényt vető csoportokkal. „Sokaknak eszébe juthat, milyen kellemetlen helyzetben van a református egyház a Szabadság téri – ifj. Hegedűs Lóránt vezette – Hazatérés templomával, ahol Kálvin helyett évek óta inkább Gömbös Gyula szellemisége uralkodik.”

Ugyancsak a Heti Válaszban („Az evolúció Isten teremtési módszere” 56–58.o.) Falus András immunológus-genetikus nyilatkozik annak kapcsán, hogy egy Kiss Ulrich jezsuita szerzetes által generált vita kezdődött az evolúcióról a Szkeptikusok Társasága és az Értelmes Tervezettség Mozgalom Között. A hívő professzor elmondta: „Úgy gondolom, az evolúció Isten teremtési módszere. Az én hitem szerint Isten nemcsak az anyagot, hanem az anyag törvényeit is megteremtette. A természetes kiválasztás útján történő evolúció az egyik. A gravitáció is ilyen, azzal kapcsolatban még sincsenek senkinek kételyei. A földi világ megismerése izgalmas, örökké tartó folyamat. Miért akarják rákényszeríteni mai tudásunkat Istenre? Miért mondjuk, hogy csak úgy teremthetett, ahogy fel tudjuk fogni? Szerintem ez az istenkáromlás határát súrolja. Einstein szerint a tudomány kérdése a hogyan, a hit kérdése a miért. Veszélyes és félrevezető, ha egyenlőségjelet tesznek az istenhit és a kreacionizmus között. A kreacioniozmus az amerikai neoprotestantizmusból kiinduló filozófia, amely megkapta partnerét a vulgármaterializmusban. Mindkét oldalnak megvannak az ostoba szélsőségesei. Richard Dawkins például átlépi a tudomány határát, amikor az önzőgén-elmélettel azt mondja, hogy az örökítőanyag uralja a világegyetemet. Magánemberként azt mond, amit akar, de ha tudományos érvekkel ideológiai következtetést von le, az határsértés.” A professzor felhívja a figyelmet, hogy a csimpánz génjei „nem térnek el sokkal jobban az emberétől, mint amekkora a különféle etnikumok közötti eltérés. Az előbbi 0,8–0,9 százalék, az utóbbi 0,1–0,2. A teljes, 3,2 milliárd bázispárból álló emberi genom azonban 2 méter hosszú, és ebből csak 2,5–3 centin vannak gének. A többi részen, a nem kódoló szakaszon már nagyobb a különbség, és ma még senki sem érti, miért. A kérdésre azonban nem lehet biológusként válaszolni. Hívőként azt mondom, az emberi lélek a különbség, de ez nem tudományos magyarázat, nem is lehet az.” Falus András a természet csodáját a teremtés szépségének tulajdonítja, de hangsúlyozza, hogy Isten nem farigcsáló mesterember, hanem sokkal több. Egyúttal állítja: „Az evolúcióelmélet annyi lábon áll, hogy nagyon sokat kellene kiütni ahhoz, hogy összedőljön… Az evolúciónak évmilliók állnak a rendelkezésére. Szerintem a kreacionizmus és az intelligens tervezettség ugyanaz – különböző köntösben. Nem tartom alternatív tudományos elméletnek, mivel semmilyen pozitív állítása, kijelentése nincs, csak az evolúciót támadja. Ráadásul az evolúció elméletének gyakorlati haszna is van, például a virológiában. Az intelligens designnak semmilyen haszna nincs – jóllehet ez nem kritériuma egy tudományos elméletnek.”

Magyar Kurír

(bd)