Napi sajtószemle

A Népszabadság (4.o.) Keresztény válasz az etnikai konfliktusokra, a Magyar Hírlap (2.o.) Roma kollégiumok alakulnak címmel számolnak be arról, hogy a magyarországi történelmi egyházak a kormány támogatásával Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot építenek ki (Lásd tegnapi, március 17-ei számunkban a Roma-szakkollégiumot indítanak az egyházak című hírünket – a szerk.)

A Népszabadság emlékeztet rá: Gyöngyöspatán súlyos etnikai konfliktus alakult ki. „A faluban megjelenő szélsőjobboldali, rasszista csoportok elmérgesítették a helyzetet, fellépésük nyomán végképp szembefordult egymással a cigány és nem cigány lakosság.” A lap kérdésére Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke elmondta: rendészeti és közbiztonsági kérdéseket érintő ügyeket az egyházak nem tudnak megoldani. Ezért megpróbálnak valami olyat tenni, ami hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb feszültséggóc legyen az országban. „Ez a válaszunk” – utalt a református püspök a roma kollégiumok létrehozására. Idézi az újság Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus püspököt is, aki szerint nagy baj, hogy a gyöngyöspataihoz hasonló esetek nem csupán felszínre hozzák, hanem generálják is a problémákat. A sajtónak is felelőssége, hogy a szembenállás helyett az együttműködést erősítse.

A Magyar Hírlap (Csökken… Új egyházpolitika… 1.,2.o.) és a Magyar Nemzet (Új… 2.o.) beszámolója szerint tegnapi sajtótájékoztatóján Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi államtitkára bejelentette: legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezer hívővel kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek a történelmi egyház státushoz szeretnének jutni a most készülő új egyházi törvény koncepciója szerint. A tervezetben háromszintű csoportosítás is szerepel, amely elismert egyházakat, valamint a civil szervezetekre vonatkozó törvény szerint működő vallási egyesületeket különböztet meg. A tájékoztatón megjelent Tőkés László, volt Királyhágó-melléki református püspök, az Európai Parlament néppárti alelnöke, aki leszögezte: egyházi megújulás nélkül a nemzet erkölcsi újjászületése nehezen valósítható meg.  

A Magyar Nemzet (Gelsey Vilmos… 2.o.) hírt ad arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Egyetemi Katolikus Gimnázium Alapítvány létrehozásáért, valamint a közoktatás színvonalának emelése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét adta át tegnap Gelsey Vilmosnak, a Richter Gedeon Nyrt. elnökének. Méltató beszédében a kormányfő kiemelte: mindennél nagyobb súlya van annak a segítő életműnek, amellyel Gelsey Vilmos zsinórmértéket szolgáltatott valamennyi magyar polgár számára.

A Magyar Hírlap (Egyénileg… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Vita… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy levélben fordul a BM-hez a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalanügyeket érintő kormányzati intézkedések ügyében. A készülő rendeletek szerint a hatóságok a jövőben kijelölt helyekre szállíthatnák a közterületet nem rendeltetésszerűen használó és a szociális ellátást elutasító hajléktalanokat. Vecsei Miklós, a máltaiak alelnöke és Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa egyeztető tanácskozásra hívta a szociális ellátást nyújtó szervezeteket, valamint az érintett egészségügyi intézmények és a hatóságok képviselőit. A tegnapi tájékoztatón figyelmeztettek: a közösség méltóságának megőrzése csak az egyén felemelésével lehetséges. Mindketten vallják: szociális eszközökkel, kényszerítés nélkül is érvényre juttatható a közösségi érdek. Ezt bizonyítja az is, hogy az intézményi ellátást korábban elutasító emberek több mint 70 százaléka fogadott el valamilyen személyre szabott ajánlatot. Vecsei Miklós úgy véli: a jelenlegi helyzetben is konkrét célokat és feladatokat kellene meghatározni. Kifejtette: „Sokszor általában beszélünk a hajléktalanság jelentette problémákról, miközben a több tízezer hajléktalan ember alig tíz-tizenöt százaléka él az emberi létezés határán, alkoholbetegségükkel, pszichiátriai problémáikkal, agresszióikkal, fájdalmaikkal magukra hagyva.” Zacher Gábor szerint a súlyos állapotú budapesti hajléktalanok ellátását az egészségügyi rendszerben kellene megoldani, hiszen – bár nincs tb-kártyájuk – ezek az emberek szerepelnek a nyilvántartásban, problémájuk nem szociális, hanem egészségügyi. Az otthontalanok tíz-tizenöt százaléka tartozik a segítséget elutasító kategóriába, s ez Budapesten néhány száz ember.

Magyar Kurír 

(bd)