Napi sajtószemle

A Népszabadság (Lehet kereszt… 7.o.) és a Magyar Hírlap (Szabad… 6.o.) is beszámol arról, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága felülvizsgálta a 2009-ben hozott döntését, és tegnap úgy határozott, hogy elfogadható a kereszt az állami iskolák osztálytermeiben. A döntés az Európai Tanács 47 tagországára érvényes. A bíróság indoklása szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy ilyen szimbólum kihelyezése befolyásolta volna a tanulókat. Két éve egy olaszországi tanuló finn édesanyja nyújtott be kifogást a strasbourgi bírósághoz, mert szerinte a tantermi kereszt sérti a másvallású vagy ateista diákok érzelmeit, jogait.

A Hetekben (10-11.o.) Jászberényi Sándor Vér a kereszten című, kairói beszámolójában megállapítja: a januári forradalom elérte célját, a Hoszni Mubarak által vezetett rezsim harminc év regnálás után megdőlt. A politikai vákuumban azonban új szereplők jelentek meg, és a politikai iszlám, élén a Muzulmán Testvériséggel, hallatni kezdte követeléseit a közbeszédben. Ezzel egy időben fellángolt a felekezeti erőszak is, amelynek fő célpontja a kopt keresztény kisebbség. A cikkíró felhívja a figyelmet: ha a politikai iszlám követelései érvényesülnek az új alkotmányban, a kopt keresztények másodlagos állampolgárokká válhatnak Egyiptomban. Michael Ayyad keresztény újságíró a Kairóban található tradicionálisan kopt keresztény negyedben, Mar Girgis-ben szerzett tapasztalatairól elmondta: „Nem láttam még ilyen rémültnek a szomszédságomat. Attól félnek, hogy a választásokkor valamelyik szélsőséges szervezet ragadja magához a hatalmat, és kikiáltják az iszlám államot.” Ám az újságíró figyelmeztetett: „A keresztény közösségnek hallatni kell a hangját. Nem szabad megrémülnünk attól a pár százfős csőcseléktől, akik megpróbálnak megfélemlíteni minket.” Jászberényi szerint a kopt keresztények alkupozícióját nagyban erősíti, hogy a forradalmat kirobbantó, művelt egyiptomi ifjúság is elsősorban nyugati típusú demokráciát szeretne, melynek egyik meghatározó tényezője a szekularizált állam. A jelenlegi felekezeti villongásokat egyes arab politikai elemzők úgy értelmezik, mint a demokratikus átmenet sajnálatos velejáróját, amely nem az egész társadalmat reprezentálja. A cikkíró megjegyzi: állításukat látszik igazolni, hogy több ezer kopt keresztény és muszlim közösen tüntetett a közelmúltban a vallási erőszak ellen a Tahrír téren Kairóban.

Ugyancsak a Hetek (20-23.o.) folytatja a keresztényüldözések történetét bemutató sorozatát. Ezúttal Morvay Péter Keresztesek a dzsihád ellen címmel a keresztes háborúkról ír, kiemelve: „A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak köszönhetően a hódító dzsihád közel két évszázadon át nem érte el Európát.” A cikkíró leszögezi: „A közkeletű felfogással szemben a keresztesek célja nem a hódítás volt, hanem a hitük szabad gyakorlása, amelyet az iszlám uralom ellehetetlenített. Ellenfeleik sem békés muzulmánok, hanem erőszakos és fanatikus keleti hódítók voltak. A keresztesek nem rabolni és nem téríteni indultak. II. Orbán pápa ígéretet tett Bizáncnak, hogy a keresztesek által felszabadított földeket átadja a császárnak. A lovagok mindenüket pénzzé tették, hogy felvehessék a keresztet és eljussanak Jeruzsálembe. A clermonti zsinaton (1095-ben) egy szó sem esett arról, hogy a muzulmánokat a kereszténységre kell téríteni… Látványos példája ennek az, hogy a keresztes uralkodók – a város korábbi uraitól eltérően – egy ujjal sem nyúltak a jeruzsálemi Templom-hegyen álló muzulmán mecsetekhez.”

A Magyar Hírlap (Döntöttek… 17.o.) közli, hogy döntött az idei Magyar Örökség-díjazottak első csoportjáról a Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bizottság. A díjazottak között van P. Szabó Ferenc jezsuita pap szerzetes, teológiai és irodalmi munkásságáért. A díjátadásra március 26-án kerül sor.

Magyar Kurír