Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Emléktábla… 14.o.) beszámol arról, hogy Mindszenty József 1944. végi, sopronkőhidai fogságára emlékeztető emléktáblát avattak szombaton a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön falán. Az intézményben emlékszobát és kiállítást is nyitottak a hercegprímás tiszteletére. Mindszenty Józsefet még veszprémi püspökként 1944 novemberében azért tartóztatták le, mert a dunántúli püspökökkel együtt tiltakozó levélben fordult Szálasi Ferenchez, felszólítva őt, hogy kíméljék meg a harcoktól a Dunántúlt.

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Tényleges… 5.o.) Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője nyilatkozik, aki elmondta: „Biztos vagyok abban, hogy az alaptörvény néhány passzusa is ki fogja verni a biztosítékot a külföldi liberális véleményformálók körében. Ezek a KDNP-nek fontos témák, mint a magzati élet védelme vagy a házasság meghatározása. Annak ellenére mondom ezt, hogy a magzati élet bizonyos szintű védelme minden normális embernek elfogadható kell, hogy legyen. A keresztény tanítás persze a ma lehetséges védelemnél jóval többről szól. A házasság pedig egy férfi és egy nő életközösségének fenntartott intézmény, az alternatív együttélések más kategóriáiba tartoznak.”

Szintén a Magyar Nemzetben (15.o.) Vakulya Eszter írt kritikát Fekete Gyula Excelsior! című, Liszt Ferencről szóló operájáról, amelynek bemutatója március 18-án volt a Thália Színházban. A dalmű szövegét Papp Endre írta. A történet Liszt Ferenc életének egy drámai időszakát dolgozza fel: ötvenéves, meghal a fia, az idősebb lánya, és édesanyja, elvesztette a weimari karmesteri állását, és épp Carolyne-nal készül egybekelni. Az esküvő előtti nap estéjén azonban kiderül, hogy IX. Piusz pápa mégsem érvényteleníti Carolyne korábbi házasságát. Ebbe a drámai pontba keveri bele Fekete Gyula és Papp András, hogy Liszt értesül kisebbik lánya, Cosima és Wagner szerelmi románcáról, amelyet első felháborodásában teljesen elutasít. „Innen, a mélyből indul el Liszt Ferenc, nem a zeneszerző, hanem az ember, aki egyre feljebb kerül a lélek lajtorjáján, mígnem felismeri Szent Erzsébetben, hogy ő az égiekhez tartozik, megbékél sorsával és magára ölti az egyházi rend ruháját. Az excelsior kifejezés is erre utal: a latin kifejezés jelentése feljebb, magasabbra. És ahogy Liszt, úgy a zene is eljut a drámából a harmóniába, a végén pedig megvalósul az alcím: Liszt Ferenc mennybemenetele” – írja Vakulya Eszter.

A Magyar Hírlapban (A zene… 13.o.) Hegedűs Endre, Liszt-díjas zongoraművész nyilatkozik a 200 éve született világhírű zeneszerző és zongoraművész virtuozitásáról. Elmondta: „Liszt Ferenc jelentősége, hogy a legmagasabb szintre emelte a már Beethovennél is jelen lévő gondolatot, amely szerint a zongora képes egy egész szimfonikus zenekar illúzióját kelteni… Vallotta, amit a romantikusok többsége is, hogy voltaképpen a zenének mindig az éghez kell közelebb vinnie muzsikust és hallgatóságát egyaránt. Aquinói Szent Tamás mondta: A zene Isten egyik legszebb ajándéka, amelynek feladata, hogy emlékeztesse az embereket szellemi hazájukra.” Hegedűs Endre elemzi Liszt Ferenc 1. Mefisztó-keringőjét, kifejtve: a kompozíció nyíltan vállalt programzene, Nikolaus Lenau Faustjának egyik jelenetét állítja elénk a zenei festészet eszközeivel. „Faust és az ördög vándorlása során egy falusi kocsmához érve lakodalmi muzsikát hall a távolból. Közelebb érve Mefisztó kikapja az álmos-lagymatagon játszó hegedűs kezéből hangszerét, majd ördögi hangolást hallunk, és máris berobban a fergeteges és ellenállhatatlan keringőtéma. A mű középrészében a tánc hevétől és vére pezsgésétől megrészegült Faust hevesen udvarolni kezd partnerének a fűszeres tavaszi éjben, aki bizony egyre erőtlenebbül tiltakozik. A háttérben pedig ott kacag a Sátán az ember esendőségén – ez mind-mind megjelenik és élethűen elénk tárul a zongora húrjain keresztül! A visszatérés-rész után mindkettőjüket a hajnalodó erdőben találjuk, és Faust kimondja, hogy megtalálta a boldogságot – ez pedig az ördöggel kötött szerződésében azt jelenti, hogy a pokolra kerül. Ám a bűn, az bűn marad, s így a Sátán nemcsak őt, de mindkettőjüket az örök kárhozatba viszi! Liszt – és természetesen Lenau is – ezzel arra figyelmeztet, hogy nemcsak magunkért, hanem másokért is felelünk!” A beszélgetésből kiderül az is, hogy Hegedűs Endre április 11-én este Budapesten, a Művészetek Palotájában ad Liszt-szólóestet, amelynek anyagából tavaly CD-t is készített. Az album különlegessége, hogy mikron-vastagságú arannyal bevont rétegre írták a zenét, s ezt olvassa a lézerfej a lejátszóban.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Mária evangéliuma… 12.o.) beszámolója szerint Sáfár Mónika Mária szerepét énekelte a Mária evangéliuma című rockopera március 19-ei előadásán a szegedi Fogadalmi-templomban. A Szegedi Tavaszi Fesztivál jótékonysági rendezvényének bevételét helyi gyermek-egészségügyi alapítványoknak ajánlották föl.

Magyar Kurír

(bd)