Napi sajtószemle

A Népszava (Indul… 8.o.) beszámolója szerint tizenhat csapat és kb. 400 játékos részvételével megkezdődik a vatikáni focibajnokság a Clericus Cup elnyeréséért. Az első mérkőzésen a tavalyi bajnok, a Redemtoris Mater és a Kollegium Sankt Paul együttese csap össze. A papokat és szeminaristákat felvonultató csapatokban 19 és 57 év közötti játékosok szerepelnek, ezért a szabályokat is ehhez igazították. A mérkőzések kétszer 30 percig tartanak. A sárga és piros lapok mellett van egy kék lap is, amit kisebb pályákon elkövetett vétkekért mutat fel a bíró. A csapatok II. János Pál május 1-jei boldoggá avatásáig játszanak a kupáért, mivel a lengyel pápa nagy sportbarát volt. A kupa döntőjét a római Olimpia-stadionban tartják. A lap emlékeztet rá: a Clericus Cupért immár negyedik alkalommal indul a harc. Először 2007-ben, majd egy év kihagyás után 2009-ben rendezték meg. Bár a Vatikán nem tagja a FIFA-nak, válogatott csapata is van, amelyben vatikáni polgárok mellett római lakosok játszanak. Egyelőre csak magukhoz hasonló kis államok, mint például San Marino vagy Monaco ellen léptek pályára.

A Népszabadságban (14.o.) Gábor Bálint, Londonban élő katolikus pap Háború és háború című írásában azt állítja, hogy nem Anglia a világ legszekularizáltabb országa, jóllehet, ha valahol létezik vallási tabu, hát ott nem. Mégis, Magyarországon tapasztalja azt, hogy a hitről nem folyik semmiféle beszéd, az egyház legfeljebb csak avatási ünnepek kapcsán jelenik meg. A cikkíró szerint az egyház például az alkotmányozást illetően elmondhatná, hogy „Trianon morális korrekciója nem lehetséges ősztől húsvétig rohanásban. Előbb nagyon komolyan el kéne gondolkodni arról, hogyan élhetnénk egy valóban közös világban. Fáradságos önneveléssel, a gyanú hermeneutikáit gyógyítva és kibeszélve. Az egyház például elmondhatná a hatalomnak, hogy a ’Kelj fel és járj-jal’ még várni kell. Mert sem a kormányzó elit, sem a közösség még nem tisztult meg. Hogy negatív légkörben nem lehet alkotmányt írni. S szólhatna az egyház a médiatörténetről is a közép hangján. Sajtószabadságról, magyarországi antiszemitizmusról és filozófusperekről. Bátran elmondhatná, hogy mi stílustalan e történetekben. Urambocsá! körlevélben töprengve. S elmondhatná azt is e hangos töprengésben, előmozdítandó a befagyott álláspontokat, hogy miért méltánytalanság a második Orbán-kormányt az antidemokrácia démonaként láttatni, e kormányzat tagadhatatlanul növekvő korlátai ellenére. S emlékeztethetné Európát és önmagunkat is: a tény, hogy a Fidesz-KDNP mint jobbközép konzervatív erő kétharmados teljesítményt ért el, demokratikus teljesítmény is. S nagyon méltánytalan felvetni, hogy e teljesítmény nélkül most a szélsőjobbot is benne találnánk a ’többharmados’ pozícióban?”

A Magyar Hírlap (Átadták… 13.o.) közli, hogy mások mellett Magyar Örökség-díjban részesült Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, teológiai és irodalmi munkásságáért, valamint posztumusz Molnár Tamás, a tavaly elhunyt magyar-amerikai vallásfilozófus. A kitüntetést szombaton a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vehették át a díjazottak.   

Magyar Kurír    

(bd)