Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Támadás… 3.o.) beszámol arról, hogy Budapesten tanácskozik az Európai Zöld Párt, s tegnapi rendezvényükön Daniel Cohn-Bendit, az Európai Parlament zöld frakciójának vezetője élesen bírálta a készülő új magyar alkotmányt, többek között az európai normákkal és a demokráciával összeegyeztethetetlennek tartotta, hogy az új alaptörvény bevezetője a Himnusz első sorával kezdődik. Mint mondta, nem világos, hogy melyik Istenről van szó, s az sem, csak az tekinthető-e magyarnak, aki hisz Istenben? A lap megjegyzi: a mondat a már ma is alkotmányban rögzített egyik nemzeti jelképünkből vett idézet, az Istenre való utalás pedig része a lengyel és a német alaptörvénynek is.

A Magyar Hírlap (A szocialisták… 3.o.) beszámol arról, hogy a Fidesz-KDNP tegnap közleményben utasította el az MSZP és Bokros Lajos – az egykori MDF európai parlamenti képviselője – alkotmányozást lejárató külföldi kampányát. „Az MSZP és Bokros kifogásolják az alaptörvényben szereplő Isten, áldd meg a magyar kifejezést, meg sem említve, hogy az a magyar Himnusz kezdősora.” A kormánypártok elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben az MSZP nem képviseli választóit a parlamenti vitában, külföldön aktívan dolgozik az ország lejáratásán.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (8.o.) Balázs István Abszurd világ című cikkének témája a bibliai bűnbeesés. A cikkíró rámutat: Éva és Ádám a Teremtő ellen követtek el bűnt, megszegve Isten parancsolatát, s ezért kiűzettek a paradicsomból. „A bűn mértéke emberi szemszögből abszurd súlyosságú, a földi siralomvölgy nyomorúságát kell elszenvednünk utódainkkal együtt” – írja a szerző, s ugyancsak abszurdnak és józan ésszel felfoghatatlannak minősíti, hogy Káin megölte testvérét, Ábelt. A cikkíró napjaink valóságát illetően kifejti: azt ugyancsak az abszurditás jellemzi, „Nem mondhatjuk, hogy nincs megoldás, bár a teremtéstörténet hitvilága szerint Ádám és Éva örökül hagyták ránk a bűnbeesésre és az abszurdra való hajlamainkat. A mentálhigiéné és az oktatás megújítása, az erkölcs világának rehabilitációja, a tolerancia, a társadalmi szolidaritás és az empátiakészség fejlesztése, a lelkiismereti válság leküzdése hosszú és fáradalmas feladat! A médiumoknak jelentős szerepe lehetne a kedvező folyamatok elindításában.”

A Hetek (16.o.) Lepecsételt ősi kódexeket találtak címmel közli, hogy több brit lap szenzációt sejtető címekkel számolt be egy különös, fémből készült „könyvekből” álló gyűjteményről, amelyet a közelmúltban Jordániában találtak meg. A mintegy 70 kisméretű könyv állítólag a kereszténység eddig ismert legkorábbi írásos dokumentuma lehet. A Hetek szerint a hírt árnyalja, hogy a világszenzációt jelentő lelet egy izraeli beduin birtokában van, a brit kutató, David Elkington professzor pedig – aki egyike azon keveseknek, akik lefényképezhették a könyveket – eddig jobbára misztikus témájú írásokkal jelentkezett.

Ugyancsak a Hetek (12-15.o.) folytatja a keresztényüldözéseket bemutató sorozatának a közlését. Kulcsár Árpád Küzdöttek a szóért címmel felidézi, hogy a XIV. század utolsó évtizedeiben „újabb jelentős európai keresztény reformmozgalom bontakozott ki, ezúttal Angliában, amelynek kezdeményezője John Wyclif (1330-1384) oxfordi teológia professzor volt. Wyclif célul tűzte ki az egyházi élet bibliai alapokra helyezését, a hitgyakorlat és a hitelvek Szentíráshoz igazítását és a bibliai látásmód, értékrend széles körű terjesztését.” A cikkíró kiemeli, hogy bár Wyclifet sokan és hevesen támadták tanításai miatt, életében mégsem sújtották sem kiközösítéssel, sem egyházi nagy átokkal. Csak több mint három évtizeddel halála után, az 1415-ös konstanti zsinaton nyilvánították eretneknek. „Végül 1428-ban már földi maradványait sem hagyták a sírban nyugodni, hanem kiásatták és máglyán égettették el, majd testének hamuját a közeli folyóba szórták. Bár az inkvizíció minden munkáját megsemmisítésre ítélte, mégis 435 teljes vagy töredékes írása maradt fenn.”  

Magyar Kurír