Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Boldoggáavatás 1.o.) címoldalon számol be arról, hogy Agostino Vallini bíboros, a pápa római helynöke tegnap közölte: három napot (április 30.- május 2.) ölel fel II. János Pál május elsejei boldoggáavatásának ünnepsége. Az egyéni és csoportos zarándokok bejelentkezését a programot és részletes információkat tartalmazó www.jpiibeatus.org honlapon várják. A lap az MTI-re hivatkozva közli azt is, hogy Magyarországot magas szintű delegáció képviseli Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével.

A Magyar Demokratában (34.o.) Gazdag István XI. Pius „eltüntetett” enciklikája címmel a Jad Vasemet „holoszentély”-nek nevezi, és kiemeli. XII. Pius pápa arcképe alatt egy felirat áll, amely szerint ő „tüntette el” a nemzetet istenítő totalitárius rezsimek elítélésére szánt Human Generis Unitas enciklikát, amelyet XI. Pius készített elő, aki az enciklika szövegében akart hangot adni a rasszista, materialista és biologizáló koncepciókkal szembeni kritikájának, ám meghalt, mielőtt még kihirdethette volna ezt az enciklikát, amelyet Gazdag szerint sokan liberálisnak és avantgárdnak tekintenek, és bírálják utódját, XII. Piust, hogy elmulasztotta a közzétételét, ezzel is bizonyítva „konzervatív”, „reakciós”, „németbarát” és „antiszemita” beállítottságát. A cikkíró rámutat: XI. Piusról ez nem mondható el, sőt az ő személyes bátorítására indultak el azok a reformfolyamatok az egyházban, amelyeket a II. Vatikáni Zsinat szentesített. Gazdag szerint a Szentszék politikájában tapasztalható új, zsidóbarát orientációt az 1926 februárjában létrehozott Opus sacerdotale Amici Israel (OSAI) volt hivatott képviselni, amely nyíltan hangoztatott céljának tekintette „a cionizmus ideáljainak terjesztését a katolikusok között, a szeretetre és a könyörületességre alapozott térítésre bátorítva őket.” Ám a cikkíró kiemeli, hogy az OSAI által erőltetett, idő előtti „hebraizálási” kísérletre a Szentszék gyorsan és drasztikusan reagált: 1928. március 25-én rendeletileg eltörölte „a zsidóbarát gyülekezetet, és így több mint negyedszázaddal sikerült elodáznia a katolikus egyház liberalizálódását.” Gazdag érdekesnek tartja, hogy a XI. Pius-féle, „elvetélt enciklika, amelynek tartalmát évtizedeken keresztül titokban tartották, valójában határozottan megerősíti a Róma által kezdetektől képviselt hagyományos zsidóellenes irányvonalat, és mindezt 1939-ben, vagyis egy olyan időszakban, amikor Európában számos politikai rendszer diszkriminatív intézkedéseket léptetett életbe a zsidósággal szemben.”

A Magyar Hírlap (Száz alatt… 2.o.), a Magyar Nemzet (Törvényben szűrik ki… 4.o.) és a Népszabadság (Kétharmaduk… 6.o.) is beszámolnak arról, hogy Szászfalvi László, egyházügyekért felelős államtitkár tegnap egy háttérbeszélgetésen elmondta: egyházi és független szakértők bevonásával készül az új egyházi törvény, az egyeztetésbe a történelmi, illetve a „kisebb és nagyobb”, de valódi hitéleti tevékenységet folytató felekezeteket is bevonják. Az államtitkár hangsúlyozta: az általa korábban ismertetett koncepció még nem az utolsó változat, a végső döntést a kormányzat, majd pedig a parlament hozza meg, várhatóan még a tavasszal. A Népszabadság kiemeli: kénytelen lesz civil egyesületként folytatni tevékenységét a ma még egyházként bejegyzett háromszáz szervezet több mint kétharmada. Szászfalvi László legalábbis arra számít, hogy a törvény elfogadása után a százat sem fogja elérni az egyházak száma. Egyes becslések szerint negyven-ötven egyház marad meg.

Az MH és a Magyar Nemzet (Felháborodás 4.o.) is beszámolnak arról, hogy a Jobbik szóvivője, Mirkóczki Kálmán felháborítónak tartja, hogy a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak rangjára emelkedhet. Szerinte adott esetben a nemzetbiztonsági évkönyvekben rendszeresen kockázati tényezőként szereplő szcientológiai egyház is történelmi rangra emelkedhet, csakúgy, mint a Krisna-tudatú hívők egyháza. 

Magyar Kurír