Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Tömeges kilépés a gyermekmolesztálások miatt címmel idézi Dominik Schwaderlapp kölni püspökhelyettest, aki a hamburgi Die Zeit-nek nyilatkozva így kommentálta, hogy 2010-ben rekordnagyságot ért el a német katolikus egyházból kilépők száma: „A tiltakozás és az undor kifejezése. Számunkra fájdalmas dolog, de sokan úgy gondolják, hogy ez a helyes döntés.” Tavaly több mint 180 ezer hívő lépett ki az egyházból. A püspökhelyettes elismerte: a tömeges dezertálások oka egyértelműen a német katolikus egyházat is alapjaiban megrázó, hosszú időn át szőnyeg alá söpört gyermekmegrontási és molesztálási ügyekben keresendő. A lap szerint a 180 ezres szám azért is megdöbbentő, mert 2009-hez képest negyven százalékos növekedést mutat. Akkor a kilépők száma nem érte el a 129 ezret.

A Magyar Fórumban (5.o.) Zsille Gábor Mindszenty József és Stefan Wyszynski címmel méltatja Köbli Tamás domonkos szerzetes Hűség az egyházhoz című, 2010-ben megjelent könyvét, amelyben az egykori bíboros hercegprímás és a varsói bíboros prímás életútját mutatja be, hasonlítja össze. Zsille idéz a kötetből: „Lengyelországot ugyanúgy megviselte a diktatúra, mint a szocialista blokk többi tagját, „Ám a Stefan Wyszynski vezette egyház – a szó legnemesebb értelmében – megtanult élni, működni a drasztikusan megváltozott körülmények között. Tudott engedni, amiből engedhetett, és fel tudta emelni a szavát, ha a jogairól volt szó. Nem engedte szétzilálni a nyájat, annak egysége érdekében kész volt mindenre… Ezáltal a lengyel prímás óriási tekintélyt vívott ki magának még a nem hívők körében is, hiszen egyházán keresztül hazáját, szülőföldjét is képviselte.” Zsille hozzáteszi: „A magyar klérus magatartásának, döntéseinek ellentmondásosságát mutatja, hogy hiába ment bele jelentős része a békepapi játszmákba, a megfélemlített Püspöki Kar 1950. augusztus 30-án hiába írta alá a kommunisták által kikényszerített megállapodást…, mindez összességében semmi jót sem eredményezett… vajmi kevés áldás fakadt belőle. Hiszen a kommunistákkal kötött alku káros következményeit, erkölcsi terhét a magyar katolikus egyház a későbbiekben számtalanszor megérezte, sőt… a mai napig érzi.” Köbli Tamás összegzése: „Amíg Lengyelországban – nem minden áldozat nélkül – az egyház viszonylagos békében működött tovább, addig a magyar püspökök tudomásul vették a szerzetesrendek feloszlatását, főkegyúri jogokat hangoztattak, egy részük pedig még a rezsim támogatására is hajlandó volt.” Zsille szerint a domonkos szerzetes könyvét mindvégig ez az őszinte alaphang kíséri, reményt keltve az olvasóban, hogy „az erkölcsi megtisztulás folyamata immár feltartóztathatatlan.”

A Népszabadság (Tettrekész… 4.o.), a Magyar Nemzet (Adósságmentő… 11.o.) és a Világgazdaság (Adósságmentő… ó2.o.) is közli, hogy tegnap Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő bejelentette: „A kormánynak sok szövetségese van az államadósság elleni harcban, ennek bizonyítéka Rédly Elemér győri plébános, aki egymillió forintot ajánlott fel jövedelméből a deficit csökkentésére.” A kormány a civil kezdeményezés mellé állt, s létrehozta az Összefogás az Államadósság Ellen Alapot, amibe minden magánszemély vagy társaság befizethet. Az első egymillió az idei évben Parma Fidei – A Hit Pajzsa-díjjal kitüntetett plébánostól érkezik. A szóvivő közölte azt is: törvényt módosítanak annak érdekében, hogy a hozzájárulások részben vagy egészében leírhatók legyenek az szja vagy a társasági adó alapjából.

A Magyar Hírlap (Újra… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Szellemi-lelki válság 4.o.) is beszámolnak a keresztény civil szervezetek negyedik országos fórumáról, amit tegnap tartottak a Parlament Felsőházi Termében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes előadásában leszögezte: „Nem csak hazánk, az egész európai civilizáció szellemi, erkölcsi válságban van… A jó és a rossz közötti határt elmosó, a bűn létét tagadó liberális felfogás fel kívánta számolni a társadalom alapjait képező értékeket.” A KDNP elnöke példaként hozta fel, hogy az őszödi beszéd után bizonyos körök azt hangoztatták, hogy a hazugság valójában igazság. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár arról beszélt, hogy erkölcsös társadalmat erkölcsi analfabétákból, mint amilyen a mai fiatalok többsége, nem lehet építeni. Ezért szükség van az etika és hittan tanításának erősítésére, akár az állami iskolákban is. Székely János püspök a cigányságról szóló előadásában hangsúlyozta: a roma és a magyar identitás nem zárja ki egymást. Szabó István református püspök elmondta: ma már szociológiai tény, hogy hazánk etikai adósságállománya nagyobb, mint a nemzetgazdaságé. Pályára kell állítani az etikát – figyelmeztetett a püspök, hozzátéve: korunk nagy betegsége a „nem erkölcsös ugyan, de törvényes” káros szemlélete.

A Magyar Nemzetben (Módosítás… 4.o.) Bölcskei Gusztáv református püspök nyilatkozik, aki szerint alapjaiban kell átgondolni az egyszázalékos felajánlási rendszert, mert a jelenlegi mechanizmus nehézkes.

A Heti Válaszban (54-55.o.) Rockenbauer Zoltán Kortársunk, Krisztus címmel írt kritikát az Istenem című, 12 magyar kortárs művész több tucat munkáját bemutató kiállítást, amely a debreceni Modem-ben látható. A cikkíró szerint a művészek olykor meghökkentő módon dolgozzák fel a keresztény inspirációt. Rockenbauer emlékeztet rá: „A Modem kiállítását a 2009-ben bemutatott Messiások című tárlat folytatásának, de akár ellenpontjának is tekinthetjük. A másfél éve döntően nemzetközi anyagot felvonultató összeállítás a megváltás kérdését igyekezett körüljárni… borús tanulsággal. A látogató akkor leginkább azzal a szorongató érzéssel távozhatott, hogy Krisztus szenvedett és meghalt értünk a kereszten, ám a modern kor emberének nincs megváltás. Most, Sturcz János kurátor válogatásában, az Istenem ugyancsak viaskodik e problémával, de az összbenyomást tekintve az alkotók keresztény hite – amely par excellence nem lehet pesszimista – átsugárzik a művek összességén. Mindez korántsem jelent kritikátlan hozzáállást vagy felszínes áhítatot, ellenkezőleg, inkább tépelődést, önsanyargatást, olykor rácsodálkozást, vállalt naivitást vagy önironikus reflexiót. Azt a sokféleséget, ahogy az egyházakon belül és kívül a magyarok többsége ma is keresztény indíttatással fordul a lét alapvető kérdéseihez.”

Magyar Kurír