Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (Búcsúzik… 2.o.) a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóirodájára hivatkozva közli: Juliusz Janusz apostoli nuncius ma búcsúzik hivatalosan Magyarországtól. Ebből az alkalomból, illetve XVI. Benedek pápa megválasztásának hatodik évfordulójára emlékezve szentmisét tartanak a Budavári Nagyboldogasszony-templomban. A szentmisén a Mátyás-templom ének- és zenekara Mozart Koronázási miséjét szólaltatja meg.

A Heti Válasz (Tilt, tűr, támogat – Elmebajnokság 22–26.o.) párhuzamos interjút készített Szászfalvi László egyházügyi államtitkárral és Weith Katalinnal, a szcientológia egyház hazai elnökével. A lap szerint a felekezetek bejegyzését szigorító törvény egyik fő célpontja a szcientológia egyház. Az új törvény értelmében a történelmi egyházak közé tartoznak majd a 100 éves hazai múlttal rendelkező egyházak, vagy pedig azok, akiknek a létszáma eléri a 25 ezer főt. Azzal kapcsolatban, hogy a Hit Gyülekezete mellett történelmi egyház lehet a bő 22 ezer tagot felmutató Jehova Tanúi is, az államtitkár elmondta: „Tudom, hogy az említett közösségek megítélése ellentmondásos. Ám ha például a Hit Gyülekezetét nézzük, azt látjuk, hogy kifejezetten vallási, hitéleti tevékenységet folytatnak. Ugyanakkor még nincs végleges döntés a terminológiában: a történelmi egyház alternatívájaként felmerült a hagyományos egyház, illetve a vallási közösség megnevezés is. Előtérbe kerülhet az a szempont is, hogy a történelmi egyházzá váláshoz nemcsak formális feltételeknek kelljen megfelelni, hanem olyan egyháznak kell lenni, amely a történelmünkhöz és kultúránkhoz hosszú időn át jelentősen hozzájárult.” Weith Katalin állítja: szervezetük nem bizniszegyház, hanem hamisítatlan vallási gyülekezet. Céljuk nem az agymosás, hanem az elme megtisztítása.

A Magyar Nemzetben („A világ…” 14.o.) Vasadi Péter keresztény szellemiségű költő és esszéista nyilatkozik, aki a közelmúltban megkapta a Péterfi Vilmos-életműdíjat. Elmondta: „Természetes kiválasztódás folyik az emberi művészetben és az emberben is. A világ jéghegy, titokban végződik. A titokfejtésben a hit segíthet. Az élet nem tudja és nem is akarja letagadni isteni eredetét, és ezt csak hitben teheti meg. De a hit soha nem ordít. A valódi hitben befelé vezet az út. Olvastam egy gyönyörű tibeti mondást: a halál nem más, mint búcsú, elindulás a befelé vezető útra. Ugyanez az élet is, csak kifelé vezet. Nem valaminek a befejezése, hanem ajtó, kapu. Életnek és halálnak ez az egysége él a hitben… a megismerhetetlen Istent csak megismerhetetlenként ismerhetjük meg. Amikor az ember azt hiszi, hogy végre megfogta Istent, soha nem őt fogja meg. Erre mondta Szedő Dénes ferences rendi szerzetes költő barátom: folyamatosan add föl az Istenért az isteneidet. Nem katolikus költő vagyok, hanem költő vagyok, aki történetesen katolikus. Nem szoktam semmit egyértelműen lepecsételni, osztályozni, hogy ez igen, ez kell, az meg nem. A költészet velejétől idegen a rikoltozás, meg az a tévhit, hogy csak nekem lehet igazam mindenben. Legyünk akár költők, akár tudósok, a belső elmerülés közelíthet a lényeghez, ahová nem kizárásos alapon, nem kívülről, hanem belülről, az egységhez közelítve lehet eljutni. Aki az egységet megleli, az a zseni.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Húsvéti áhítat… 14.o.) közli, hogy Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező Húsvéti áhítat című kiállítása nyílik ma este hat órakor a Várnegyed Galériában (Bp., I. Batthyány utca 67.). Köszöntőt mond Nagy Gábor Tamás, a kerület polgármestere; közreműködik Maróth Bálint csellóművész és Incze Ildikó színművésznő. A tárlat április 28-áig látogatható.

Magyar Kurír