Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Hetekben (8–10.o.) Korvin Tibor A pápa emberei című összeállításában Vatikán, az olasz katolikus egyház és a Silvio Berlusconi vezette jobboldali kormány kapcsolatát vizsgálva kiemeli, hogy a miniszterelnök „… egyáltalán nem rejti véka alá, hogy ’szereti az életet, és szereti a nőket’. Olaszországban régóta sorozatos erkölcsi botrányai képezik a média fő témáját. Az elmúlt hónapokban azonban már az olasz katolikus egyház is bírálta a 74 éves miniszterelnököt, aminek következtében az utóbbi évtizedekben először megbomlani látszik a harmónia a Vatikán és az olasz jobboldali politikai elit között. Ez azonban természetesen egyáltalán nem jelenti azt, hogy a katolikus egyháznak ne lenne igénye a jövőben további állami befolyásra.” A lap azt is megemlíti, hogy 2010 márciusában „derült fény arra, hogy XVI. Benedek protokollfőnöke, Angelo Balducci a vatikáni kórus egyik tagjától rendelt éveken át férfi prostituáltakat a vatikáni homoszexuális orgiákhoz.”

Ugyancsak a Hetekben (12-13.o.) Molnár László Allah véres kardja főmmel és Al-Kaida: „Minden Krisztus-hívő célpont” alcímmel emlékeztet rá: a bagdadi keresztény bazilikában végrehajtott mészárlást magára vállaló terrorista szervezet iraki szárnya, az „Iraki Iszlám Állam” hadüzenetet hirdetett minden kereszténynek. A cikkíró kiemeli, hogy a fenyegetés két nappal azt követően került nyilvánosságra, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – a bagdadi bazilikában történt véres mészárlás, az isztambuli pokolgépes robbantás, valamint az amerikai zsinagógák elleni merényletkísérlet után – felhívta a figyelmet az iszlám terrorizmus új hullámának veszélyére. A cikkíró idéz lapunk november 3-ai számából is: a véres túszdráma halottainak temetésén III. Emmanuel Delly bíboros, az iraki káldeusok babiloni pátriárkája arra emlékeztetett, hogy az áldozatok a templomba mentek, hogy Istenhez imádkozzanak, „de a sátán keze betört a szent helyre és gyilkolt” (Lásd az Eltemették a bagdadi merénylet áldozatait című beszámolónkat – a szerk.). A szerző hozza a vallásszabadságért küzdő Hudson Intézet elemzőjének, Paul Marshall-nak a szavait is, aki szerint az Al-Dzsazíra hírtelevízión olyan vélemények hangzottak el muszlim vezetőktől, hogy a kolostorok saját hadsereget tartanak fenn, amelyhez Izrael biztosítja a fegyvereket és a kiképzést, hogy onnan indítsanak háborút a muzulmán világ ellen, valamint Egyiptom kettéosztására.” Az al-Kaida szerint a kopt egyház elzárkózása a választól casus belli az iszlámmal szemben, és ezért minden „keresztény központot, szervezetet, vezetőt vagy hívőt arra figyelmeztet, hogy ezentúl mindannyian törvényes célpontjaivá váltak a mudzsahidek (iszlamista harcosok) számára.” Molnár azt is megemlíti, hogy a terror és üldözés ellenére a protestáns evangéliumi mozgalom – elsősorban földalatti közösségek formájában – növekedni tudott Irakban. 2003 előtt iraki keresztény vezetők mindössze négyszáz–hatszáz újjászületett keresztényről tudtak az országban, 2008 végére viszont már több mint hetvenezerre becsülték az újjászületett iraki hívők számát. Az összes keresztény száma Irakban a 2003-as, amerikai invázió előtt másfél millió volt, mára azonban leapadt 550 ezerre, miután az iszlám terror elől számos keresztény elmenekült Irakból.

A Népszabadságban (15.o.) Sanou Mbaye Rabszolgaethosz Afrikában címmel arra hívja fel a figyelmet, hogy Afrika számos országában tovább él a rabszolgaság. Az elit hálózatok összejátszanak a külföldi tőkével a honi gazdaság kizsigerelésében, hogy megtartsák kivételezett helyzetüket. A cikkíró emlékeztet rá, hogy az ezredfordulón az afrikai egyházi vezetők a Szenegálhoz tartozó Gorée-szigeten rendezett találkozójukon sürgették, hogy mérjék fel: mekkora rész hárul afrikaiakra a rabszolga-kereskedelem felelősségéből. „Ez a felhívás válasz nélkül maradt. A felelősség tagadása, elhárítása továbbra is szinte egyöntetű. Azokat a történészeket és másokat, akik megtörik a hallgatást, megbélyegzik, hogy úgymond elárulják a feketék ügyét.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Mindszenty… 2.o.) beszámolója szerint Kiss-Rigó László szeged–csanádi megyéspüspöknek, Koltay Gábor filmrendezőnek és Nagy László doktorandusz hallgatónak adták át tegnap a Parlamentben a Mindszenty-emlékérmeket. A díjazottak elsősorban a koncepciós perben elítélt, a diktatúra ellen halálig küzdő bíboros hercegprímás emlékének megőrzésében, szellemiségének továbbvitele érdekében kifejtett tevékenységükért kapták a díjakat, amelyhez Lezsák Sándor, a Mindszenty Társaság elnöke gratulált.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Mozart… 2.o.) beszámol arról, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt államfő felesége és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke is jelen volt tegnap a budapesti Szent István-bazilikában, ahol a Győri Filharmonikus Zenekar a nemzeti gyásznapon Berkes Kálmán vezényletével előadta Mozart Requiemjét. Közreműködött a Debreceni Kodály Kórus és a Szent István-bazilika kórusa.

Magyar Kurír