Napi sajtószemle

A Magyar Nemzet (10.o.) Vatikáni zarándoklat című összeállításából kiderül: az egész világon készülnek II. János Pál pápa május elsejei boldoggá avatására. A lap kiemeli: a tervek szerint június 11-én szentelik fel Krakkóban az egyik első, II. János Pál tiszteletére épülő templom altemplomát, amelynek külön érdekessége, hogy itt helyezik el azt a pápa vérét őrző ampullát, amelyet a néhai Szentatya legjelentősebb ereklyéjének tekintenek. A vért, amelyet jelenleg II. János Pál egykori személyi titkára, Stanislaw Dziwisz bíboros őriz, az utolsó orvosi beavatkozás során vették a pápa halála előtt.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (3.o.) Lőcsei Gabriella A szabadság csak a szeretetben bontakozhat ki teljesen címmel felidézi II. János Pál pápa első, 1991-es magyarországi apostoli látogatását, és szomorúan állapítja meg, hogy „Fennhangon hirdetett intelmeit” gyorsan feledte az a hatalmas és lelkes tömeg, amelyik a húsz esztendővel ezelőtti, forró napokon a Szentatyát körülvette. Ám a cikkíró figyelmeztet: „… a kóros feledékenységet sosincs késő gyógyítani, s a ’gyógykezeléshez’ a lengyel pápa boldoggá avatásának ünnepe igazán jó alkalmat teremt. Feltéve persze, hogy a még ma is érvényes útbaigazításokat legalább e napon a lehető legszélesebb körben terjesztik. Ám a magyar média teendői közt nem ez az első számú feladat, hanem egy tőlünk roppant távoli királyi esküvő körülujjongása, melyben a két főszereplő talán tudja, talán nem, hogy csakis a szeretetben bontakozhat ki a boldogság. És a szabadság.”

Ugyanitt (Meleg csend vagy hideg tumultus 2.o.) Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök nyilatkozik, aki elmondta: II. János Pál pápa kivételes személyiség volt. „Rómában voltunk a püspöki konferencia tagjaival, az úgynevezett ad limina alkalmából… Ennek a látogatásnak a csúcspontja a pápával való találkozás. Közösen ebédeltünk, közösen mondtuk a szentmisét, és négyszemközti beszélgetésekre is sor került. Volt alkalmam tehát megfigyelni, tiszta, őszinte embersége erősen megragadott. Akkor már nagyon beteg volt, szenvedett, de összeszedetten és gyönyörűen mondta el a szentmisét. Vele együtt miséztünk mi is. Amikor a roráté befejeződött, szép lassan kimentünk a kápolnából. Nem ment olyan gyorsan, mert viszonylag sokan voltunk, és azonban, mint az akkori legfiatalabbak egyike, hátra maradtam, és észrevettem, hogy a Szentatya letérdel. Egy öreg, beteg, összetört ember, aki egyenesen állni is alig tudott, segítség nélkül letérdelt, szemben az Oltáriszentséggel, és hosszan imádkozott. Olyan hatalmas erőt sugárzott a hite, hogy földbe gyökerezett lábakkal álltam. Aki ezt láthatta, ajándéknak érezte a pillanatot. Nyilvánvaló, hogy II. János Pál szent ember volt.” Az idei húsvét üzenetéről a főpásztor elmondta: „Ellentmondásos világban élünk, amelyben sok az egymás ellen feszülés, a hazugság, a bizonytalanság, a csalódás; sok a megtorpanás. Éppen ezért azt hiszem, nagyon fontos, hogy a ma embere – ahogyan az alagútban feltűnő fényre – tudjon Krisztusra, a világosságra tekinteni. Ez adhatja a reményt és az erőt a mindennapokhoz, a felemelkedéshez, az erkölcsi megújuláshoz abban az elköteleződésben, hogy igenis nekünk mindent meg kell tennünk azért az országért, amelyet Szent István ránk hagyott, és amelyik Mária oltalma alatt ezer éven át megmaradt… Ahhoz, hogy megértsük a húsvéti ünnep és az élet lényegét, feltétlenül szükséges az elcsöndesedés, a befelé fordulás, amikor mérlegre tehetjük önmagunkat, és számot vethetünk: hová jutottunk, merre tartunk. Nagyon fogékony az igazi értékekre a társadalom, hiszen az élvezetektől, a bűnöktől is megcsömörlik az ember. Rádöbben, hogy talán még úgy is üres az élete, ha valójában mindent megszerzett magának.”

A Magyar Hírlap (János passió 12.o.) közli, hogy Johann Sebastian Bach remekművét, a János passiót szólaltatja meg a Zuglói Filharmónia – Szent István Király Szimfonikus Zenekar és Oratóriumkórus, valamint finnországi vendégeik, a Karjalai Klasszikus Kórus április 20-án szerdán 20 órától a Belvárosi Szent Mihály-templomban (Váci utca 47/B.)

A Magyar Nemzet (Papok védelmét kérik 2.o.) közli, hogy Balás Béla kaposvári megyéspüspök a papok védelmében Gelencsér Attilához (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnökéhez fordult, akit együtt gondolkodásra kért a papok védelme érdekében. A püspök a mesztegnyői plébánost ért támadás kapcsán fogalmazta meg levelét. Galambos Ferenc plébánost két hete álarcosok támadták meg és verték össze a lakásán (Magyar Nemzet 2.o.).

A Magyar Hírlap (Kárpótlás… 1.,4.o.) összeállítása emlékeztet rá: az 1991-es, vallásszabadságról szóló törvény szerint még az idén lezárul a több mint húsz évvel ezelőtt indult egyházi ingatlanrendezési folyamat. A lap szerint azonban nem kizárt, hogy az eljárás mégis folytatódik, s ezzel a kormányzat megteremtené a felekezetek önálló, stabil gazdálkodásának alapjait. Politikai döntés még nem született.

A Népszava (Ismét imádkoznak… 16.o.) beszámolója szerint fél évszázad eltelte után ismét imádkoznak a pesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A mór stílusban, a neves építész, Otto Wagner tervei szerint épült épületet 1959 óta már nem használják liturgikus célokra. A lap szerint a zsinagóga az erzsébetvárosi zsidónegyed egyik éke lehetne, de évtizedek óta romosan, üresen áll. Most két közösség, Darvas István és Radnóti Zoltán rabbik vezetésével elhatározta, hogy az egyiptomi kivonulás ünnepén tartandó liturgikus vacsora, a széder este előtt közösen itt imádkoznak. Ezzel is kifejezve, hogy az egykor elpusztított közösségek újjáélednek, „megszabadulnak a szolgasorból”, ahogy erre ezen a napon a zsidók mindenütt a világon emlékeznek.

Magyar Kurír 

(bd)