A Népszabadság (Közvetítik… 2.o.), a Magyar Hírlap (Közvetítés… 1.,2.o.) és a Magyar Nemzet (Közvetíti a közmédia… 1.o.) is közlik, hogy élőben közvetítik a Vatikánból május 1-jén a magyar közszolgálati médiumok II. János Pál pápa boldoggáavatásának szertartását. Beszámolva a lapok az erről szóló tegnapi sajtótájékoztatóról, idézik Erdő Péter bíboros prímást, az MKPK elnökét: „Egyetemes üzenete van II. János Pál pápa boldoggáavatásának: az egyház hitet tesz amellett, hogy már üdvözült, mi pedig fohászkodhatunk hozzá, hogy a közbenjárását kérjük.”
A Népszabadság (Gyújtogattak… 3.o.) beszámol arról, hogy turisták vették észre tegnap a sekrestyéből gomolygó füstöt a barcelonai Sagrada Famíliában. Ezerötszáz embert kellett kimenekíteni, de senki nem sérült meg. A Sagrada Família Alapítvány elnöke, Joan Rigol szerint a gyújtogató egy „láthatóan zavart elméjű”, 65 éves férfi volt, akinél elfogásakor több öngyújtót is találtak. A tűz csak a bútorokban tett némi kárt, látogató és az épület szerkezete nem sérült meg.
Ugyancsak a Népszabadság (9.o.) Nem „ölnek” böjtidőben című tudósításából kiderül: egyre több orvos utasítja el vallási okokból az abortuszt Romániában. A lap hírt ad egy tragikus vetélésről: egy házaspár tíz éve várt arra, hogy gyerekük szülessen, s végül a hölgy áldott állapotba került. Kiderült azonban, hogy a gyermek valószínűleg Down-kóros lesz, ezért a házaspár az abortusz mellett döntött. A fővárosi klinikán az ügyeletes orvos beadta a szülés megindításához szükséges injekciókat, majd – a lap megfogalmazása szerint – „angolosan távozott.” Később azzal védekezett, hogy a vallása tiltja, hogy böjt idején abortuszt hajtson végre. Orvos híján az ápolók sem vállalták a felelősséget az esetleges komplikációkért, az asszonynak a férje segített „megszülni” az elvetélt magzatot. A férj a sajtóhoz fordult, az ügy az orvosi kamara elé került. Annak elnöke, Vasile Astarastoae felmentette kollégáját, hangsúlyozva, hogy az orvosok három esetben is visszautasíthatják a beavatkozást, s ezek közé tartozik a lelkiismereti ok is. Iustina Ionescu jogász ezt cáfolta. Egyúttal elmondta: akad olyan kórház, ahol már egyáltalán nem végeznek abortuszt, vallási okok miatt. Noha Románia laikus állam, egyre több román orvos utasítja el az abortuszt a vallásra hivatkozva. A lap azt is megemlíti, hogy a közelmúltban a román ortodox egyház „beleszólt” a kormány lombikbébi-programjába. Aki mindenképpen gyereket akar, az fogadjon örökbe – reagált az egyház nevében Vasile Raduca professzor a bejelentésre, hogy az egészségügyi minisztérium az év végéig nyolcszáz terméketlen pár számára finanszírozza a mesterséges megtermékenyítést. A bukaresti teológia bioetikai fakultásának a tanára leszögezte: a megtermékenyítési eljárás felér az abortusszal, mivel az orvosok több embrió közül választják ki az életképesnek ítélt, beültetésre kerülőt.
A Magyar Nemzet (Megrongálták… 14.o.) beszámolója szerint katolikus aktivisták rongálták meg az avignoni Collection Lambert kortárs múzeumban Andres Serrano fotóművész világszerte nagy felháborodást kiváltott munkáját, a Piss Christ című fotográfiát. Az 1987-ben készült fotó egy plexiből készült feszületet ábrázol, amelyet a művész saját vizeletébe merített. 1997-ben két osztrák aktivista rongálta meg a fotó egyik másolatát egy ausztriai múzeumban. 2002-ben pedig Tarlós István, akkori óbudai polgármester akarta leszedetni a közterekről az azóta megszűnt újpesti Művészeti Gyűjteményben kiállított alkotás plakátjait, amelyek a Serrano-retrospektív tárlatot reklámozták annak idején.
Szintén a Magyar Nemzet (15.o.) Székek közé szorult álmok címmel tudósít arról, hogy Élet-mű-részek címmel mutatja be az utóbbi néhány évben született rajzait és kisplasztikáit Drozsnyik István képzőművész a veszprémi Csikász Galériában. Művészetének egyik meghatározó motívuma a kereszt, a corpus, a másik a székláb. Egy 1999-es versében, a Kifehéredett időben így fogalmazta meg, mit is jelent számra a megváltás szimbóluma: „Miért adtál krisztusi szívet Uram, Keresztembe miért ácsoltad a világ összes bánatát?” A lap szerint a kereszt „egyszerre utal a világban elfoglalt helyünk, egy biztos pozíció megtalálásának, az ítélkezésnek a lehetőségére-lehetetlenségére, de nyilvánvalóan megidézi a székláb-faragóvá vált alkotó géniusz kiszolgáltatottságát is. A tárlat április 30-áig látható.
A Magyar Hírlap (Böjte… 12.o.) beszámolója szerint Böjte Csaba ferences rendi szerzetes és Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus is az Európai Polgár Díj kitüntetést kapott. A lap emlékeztet rá: Böjte Csaba Dévai Szent Ferenc Alapítványa Erdélyben sanyarú körülmények között élő gyermekeket karol fel. Ferge Zsuzsa pedig a társadalomból kizártakért végzett szakmai munkásságáért kapta meg a díjat.
Magyar Kurír