Beszámolók a külföldi és a hazai húsvéti ünnepi szertartásokról
A Népszabadság (Egyházi vezetők… 2.o.), a Népszava (A feltámadásra emlékeztek… 16.o.), a Magyar Hírlap (Legyünk együtt érzők! 5.o.) és a Magyar Nemzet (Az emberiség… 1.,9.o.) is beszámolnak a római ünnepi szertartásokról, kiemelve, hogy XVI. Benedek pápa húsvétvasárnapi, urbi et orbi áldásában azt mondta: „Kívánom, hogy Észak-Afrika és a Közel-Kelet minden országának állampolgárai tegyenek a közjó elősegítéséért és egy olyan társadalom felépítéséért, amelyben legyőzik a szegénységet, és minden politikai döntést az ember iránti tisztelet vezéreljen.”
A Magyar Nemzet megemlíti azt is, hogy az idén azonos hétvégére esett a nyugati és az ortodox húsvét időpontja. Kirill pátriárka emlékeztetett, hogy Jézus Krisztus csodálatos feltámadása nem csak és nem is annyira történelmi esemény.
A Népszabadság (Egyházi vezetők… 2.o.), a Népszava (A feltámadásra emlékeztek… 16.o.), a Magyar Hírlap (Erdő Péter… Nagyvonalú szeretetben kell élnünk 2.o.) és a Magyar Nemzet (Ami lehetetlennek tűnt, lehetségessé válik 3.o.) a hazai ünnepi szertartásokról tudósítanak. A Magyar Hírlap idézi Erdő Péter bíboros prímást, az MKPK elnökét: „Nem kell az érdekeinket vagy a jó közérzetünket egymástól féltenünk, hanem bátran hozhatunk áldozatot is egymásért. Ennél értékállóbb befektetés ugyanis nem létezik földi életünk számára.”
A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet is részletesen számolnak be a protestáns egyházi vezetők prédikációiról. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke vasárnap a debreceni református Nagytemplom ünnepi istentiszteletén kifejtette: „Amikor húsvétot ünnepeljük, akkor azt köszönjük, hogy Isten alternatívát nyújtott arra, amire mi nem tudunk; a halálra és az indulatokra. Sokszor érzi úgy az ember, hogy nincs megoldás, nincs alternatíva az élet nehézségeiben, sokszor nem látjuk, merre tovább. Egymást érik a világban a nagyon bölcsnek kikiáltott válságkezelő megoldások. Mindenki válságot akar kezelni a világban, csak éppen azt nem látjuk, hogy lenne olyan megoldás, amiben megmarad az ember embersége. Vannak hamis alternatívák, látjuk a közelünkben is. Az nem alternatíva, hogy akinek nem tetszik, az kivonul a parlamentből, vagy akinek valami nem tetszik, az bevonul Gyöngyöspatára. Ezek nagypéntek indulatát idézik, aminek a vége nem a világosság, nem a megoldás.” A református püspök figyelmeztetett: legyen a múlté a szégyen, a megaláztatás és az az indulat, ami keresztre vitte Jézust. Húsvét üzenete az újrakezdés, ez Isten valódi alternatívája. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban megtartott húsvétvasárnapi istentiszteleten leszögezte: húsvét hajnala óta nem igaz, hogy az életben egy bizonyosság van, a halál, mert az nem tudta a sziklasírban tartani a keresztre feszített Jézust. A feltámadás döbbenetet, tanácstalanságot váltott ki a korabeli szemtanúkban, és a mai társadalom sem tud a szabadsággal mit kezdeni a szabadító Jézus nélkül. „Gyakran nem tudunk élni a szabadság ajándékával, visszaélünk vele önző, sokszor másokat pusztító módon. Ha a húsvét nem válik személyes találkozássá a feltámadott Jézussal, akkor az csak egy sivár emlékezés. Isten húsvét hajnalán igent mondott az emberiségre és az életre” – mondta Gáncs Péter.
Egyéb témák
A Magyar Nemzetben (Az új alaptörvény… 5.o.) Schmitt Pál államfő nyilatkozik, aki tegnap, húsvéthétfőn aláírta hazánk új alaptörvényét. A kérdésre, mi a jelentősége annak, hogy éppen húsvéthétfőn írta alá az új alkotmányt, a köztársasági elnök elmondta: „A legfontosabb a húsvét üzenete, ami az újjászületésről és a feltámadásról szól. Remélem és gondolom, az egész nemzet úgy érzi, hogy az alaptörvénnyel Magyarország is újjászülethet… Az új alaptörvény jogfolytonosságot vállal a történelmi alkotmánnyal, azaz most kerülnek vissza az eredeti kerékvágásukba a dolgok… Nagyon örülök, hogy bekerült a szövegbe a kereszténységre és a Szent Koronára mint európaiságunk és nemzetként való megjelenésünk védjelére való utalás…”
Ugyancsak a Magyar Nemzet (keretes 3.o.) idézi Orbán Viktor miniszterelnököt, aki a Facebook-on közzétett húsvéti üzenetében így fogalmaz: „Húsvét a feltámadásról szól, arról, hogy az élet végül mégiscsak győz, arról, hogy a jövő a mienk. Ha akarjuk, akkor nem elszenvednünk kell, hanem a saját magunk képére formálhatjuk és alakíthatjuk.” A kormányfő sorsszerűnek és rendeltetésszerűnek nevezte, hogy az új alaptörvényt az államfő húsvéthétfőn írta alá, éppen azon a napon, amely egybeesik az egy ével ezelőtti kétharmados győzelemmel.
A Magyar Nemzet (Katolikus könyvek… 15.o.) az L’Espresso című hetilapra hivatkozva közli, hogy eladási rekordot döntenek Olaszországban a katolikus könyvek. A Firenze-Parma autósztráda üzleteiben többen veszik XVI. Benedek pápa legutóbbi, Jézusról szóló könyvét, mint a detektívregényeket. A kötet az olasz szupermarketek könyvlistáit is vezeti. A Szentatyának három könyve is található az olasz eladási listák élén, de hasonló sikert aratnak a bíborosok kötetei és a nem egyházi szerzők vallásos témájú művei is.
Magyar Kurír