Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Emlékezés… 5.o.) beszámol a II. János Pál boldoggá avatásának tiszteletére a Polgárok Házában megtartott emlékestről, amit a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre rendezett. Horváth Béla, a kör vezetője leszögezte: „II. János Pál volt a legismertebb és legkedveltebb egyházfő, a remény és a népek pápája.” Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte, hogy legutolsó lengyelországi látogatásáról negyvenöt tölgyfacsemetét hozott Wadowicéből, Karol Wojtyla szülővárosából, amelyeket az ország számos pontján a boldoggá avatás kapcsán megrendezendő ünnepségeken ad át. Márfy Gyula veszprémi érsek és Szerdahelyi Csongor újságíró, az Antall-kormány vatikáni nagykövetségének tanácsosa emlékeik felidézésével világítottak rá, hogy Karol Wojtyla, majd pápává választása után II. János Pál egész életében milyen emberséges, jóindulatú és igazságos volt mindenkivel, nemtől, származásról, de vallástól is függetlenül.

Ugyancsak a Magyar Hírlapban (8.o.) Farkas Péter Pápa a liberalizmus ellen címmel emlékszik meg arról, hogy XIII. Leó pápa 1891. május 15-én tette közzé Rerum novarum kezdetű híres enciklikáját, melyet a katolicizmus „közéleti kiáltványaként” tartanak számon azóta is. A cikkíró megállapítja: „A körlevél az újkori kapitalizmus kritikájának alapvető dokumentuma. Korát messze megelőző szemlélettel és tartalommal fejtette ki álláspontját a társadalmi igazságosságról, különösen az ipari forradalom okozta és a nemzetközi munkásmozgalom kialakulását kísérő problémákkal kapcsolatban… A körlevél sorai ma is sok tanulsággal szolgálnak, mindenkinek ismernie kellene. A közélet szereplőinek kötelező olvasmánya kellene, hogy legyen! Akkor azt is megértenék, hogy a kereszténység társadalmi tanítása alapvető szellemi és erkölcsi eligazítást nyújt.” Farkas Péter idéz az Egyház társadalmi tanításából: „Az Egyház szociális tanítása nem harmadik út a liberális kapitalizmus és a marxista kollektivizmus között, hanem önálló, minden tekintetben sajátságos út. Nem is ideológia, hanem az emberi élet bonyolult összefüggéseinek szorgos vizsgálatából leszűrt eredmények pontos megfogalmazása a hit és az egyházi hagyomány fényében.”  

A Hetek (A természetfeletti… 19.o.) ismerteti az Ipsos Zrt. és a Reuters által 24 országban végzett kutatás eredményét, amelyből kiderül: a megkérdezett 18 829 felnőtt 51 százaléka mondta azt, hogy meggyőződése szerint van túlvilág, és létezik isteni személy. További 23 hisz valamiféle halál utáni folytatásban, de nem kifejezetten mennyben vagy pokolban. Tízből ketten (19 százalék) vélik úgy, hogy a mennyországba vagy a pokolba jutunk. Hét százalék szerint van reinkarnáció, 2 százalék szerint pedig mennyország ugyan létezik, de pokol nincs. A megkérdezettek 23 százaléka mondja, hogy a létet elmúlás követi, míg 26 százalék nem tudja, mi történik a halál után. A kérdezettek 18 százaléka egyáltalán nem hisz Istenben. Magyarország a transzcendenciához való viszony tekintetében a nemzetközi középmezőnyben helyezkedik el. Hat százaléknyian hisznek hazánkban abban, hogy a halál után az emberek a mennybe vagy a pokolba kerülnek. Az összes megkérdezett 19 százaléka hisz ebben, a legjobban Indonéziában (62 százalék), Dél-Afrikában (52) és Törökországban (52 százalék). A legfurcsább mutatónk, hogy Indiát és Indonéziát is beleértve, nálunk a legnagyobb – 13 százalékos – a reinkarnációba, azaz a lélekvándorlásba vetett hit. Isten létében leginkább Indonézia (93 százalék), Törökország (91), Brazília (84), Dél-Afrika (83) és Mexikó (78) hisznek feltétlenül. Több isten létében leginkább India (24 százalék), Kína (14) és Oroszország (10) polgárai hisznek. Javarészt Franciaország (39), Svédország (37), Belgium (36), Nagy-Britannia (34), Japán (33) és Németország (31) válaszadói mondták, hogy nem hisznek Istenben. A legbizonytalanabbak Japán (54 százalék), Kína (52) és Dél-Korea (50) lakosai. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka hisz a kreacionizmusban, azaz abban, hogy az embert egy Isten teremtette, ellenben 41 százalékuk hisz az emberi evolúcióban, míg 31 százaléknak fogalma sincs, mit higgyen. Az evolúcióban leginkább Svédország (68 százalék), Németország (65), Kína (64), Belgium (61) és Japán (60) válaszadói hisznek. Kreacionistának számít Szaúd-Arábia (75 százalék), Törökország (60), Indonézia (57) és Dél-Afrika (56). 

A Magyar Hírlap (Udvardy György… 4.o.) és a Magyar Nemzet (Udvardy püspök… 4.o.) is beszámolnak a Pécsi Egyházmegye új püspökének, Udvardy Györgynek az első sajtótájékoztatójáról. A főpásztor kijelentette: „A közjó, a béke, az igazságosság és a nyugalom vezérel majd szolgálatom során.” Hozzátette: a Biblia azon sorai, miszerint „szíved legyen erős, és bízzál az Úrban” adnak útmutatást neki. Célja a békesség és a szolgálat előmozdítása, és szabályszerű működést szeretne a diszkréció megtartásával. Közölte azt is, hogy az egyházmegyénél zajló rendőrségi vizsgálatról hivatalosan nem értesítették, de tudomása szerint továbbra is ismeretlen tettesek ellen zajlik a nyomozás. Udvardy György nem tervez újabb változtatásokat az elmúlt hónapok eseményei miatt, hiszen a szükséges módosítások már megtörténtek a közelmúltban. Elmondta azt is: áttekintve a püspökség helyzetét, a folyamatban lévő ügyeket, szerinte nincs olyan adat, amely aggodalomra adhatna okot a püspökség gazdálkodásával kapcsolatban. A pécsi püspök a közeljövőben városvezetőkkel, világi vezetőkkel találkozik, részt vesz majd a máriagyűdi zarándoklaton, s még májusban általános kihallgatásra megy XVI. Benedek pápához.  

A Magyar Nemzetben (Hídépítés… 14.o.) Doncsev Toso, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet új igazgatója nyilatkozik, aki elmondta: a Liszt-emlékév alkalmasabb szívügyének tekinti, hogy „egy kevéssé közismert, bolgár vonatkozású tényt is fölelevenítsünk és megismertessünk bolgár barátainkkal Liszt Ferenc életéből. A nagy zenész 1863-ban Rómában a Szent Jeromos-templomban orgonára és férfikarra komponált zeneművet Szent Cirill és Metód tevékenységének ezredik évfordulója alkalmából. 1822-re tervezem a hangverseny ősbemutatóját.”

Magyar Kurír