II. János Pál pápa boldoggá avatásáról
A Népszabadság (Vasárnap… 3.o.) fényképes beszámolót közöl, amelyen látható, amint II. János Pál pápa koporsóját kiemelik a római Szent Péter-bazilika kriptájából.
Ugyancsak a Népszabadságban (13.o.) Takács Imre Az ökumenizmus pápája címmel méltatja Karol Wojtyla példamutató életútját, kiemelve az ökumenizmus terén kifejtett eredményes tevékenységét. Az MSZP volt országgyűlési képviselője ezt követendőnek tartja Magyarországon is, mint írja, „… a zivataros politikai csatározásokban példamutató lenne, ha a különböző nézeteket valló, de az ország javát szolgáló pártok között legalább az együttműködés csíráját kialakítanák, ha a hasonlóságokat is feltárnák.” A szerző figyelmeztet: ha ez az ország javát szolgáló folyamat elmarad, akkor II. János Pál pápa gondolatai válnak valóra, amely szerint „a kommunizmus összeomlásáért magas árat fizet az emberiség és Európa, ugyanis veszélyesebb lehet a gyógyszer, mint maga a betegség.”
A Népszavában (8.o.) Rónay László Boldoggá avatják II. János Pált – Közel a szentté avatás? címmel könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy nemcsak II. János Pál boldoggá avatása, hanem szentté avatása is rekordidő alatt történik majd meg. A cikkíró emlékeztet rá: míg a boldoggá avatáshoz elég egy csodát elfogadni, a szentté avatáshoz legalább kettőre van szükség. Ez azonban nem jelenthet gondot. A Vatikán ugyanis egy internetes honlapon nyilatkozatokat, leveleket tett közzé: hívek csodálatos eseményekről számolnak be, amelyek szerintük II. János Pálhoz köthetők. Egy nőnél például már a terhesség 28. hetében meg kellett volna indítani a szülést. Ám álmában meglátta II. János Pált, aki megáldotta a gyermeket, aki végül csak a 32. héten született meg. A csodákat a karol-wojtyla.org oldalon gyűjtötték össze.
A Magyar Hírlapban (Wojtyla boldoggá avatása lelkileg összeforrasztja Lengyelországot 16.o.) Szalai Attila, a varsói magyar követség kulturális és sajtótanácsosa nyilatkozik, aki azzal kapcsolatban, hogy mit jelentett II. János Pál Kelet-Európának és Lengyelországnak, elmondta: „Aki megpróbálta már elmagyarázni egy burokban született nyugati embernek a kommunista elnyomás lényegét, az tudja, milyen nehéz dolog megértetni velük, miben éltünk. Karol Wojtyla közülünk való volt, hittünk neki, ismertük, és ő is ismert minket. Olyan helyzetbe emelte az Isten, hogy tenni tudott értünk, meg tudott mozdítani bennünket. Ha ő nincs, alighanem még mindig legfeljebb holmi ’emberarcú kommunizmusban’ élnénk… a lengyel pápa nem volt politikus a szó klasszikus értelmében. Csak annyira, mint Jézus Krisztus. A Mester egyházat alapított, amelynek politikusok alávetették magukat. II. János Pál ’csak’ ezt a művet folytatta, újjáépítve a bennünk lakó lélek templomát… lehet politizálni hit nélkül, de nem érdemes. A küzdelemhez lelki támasz is kell.” A varsói magyar követség kultúrtanácsosa állítja: a lengyelek „továbbra is a hagyományos hármas értékrend jegyében élnek: a családi egység, az erős nemzeti sajátlelkűség és az egyház szálai kötik össze őket. Vagyis mindaz, amit II. János Pál hirdetett. Persze nem ideális a kép. A lengyelek szerették a pápájukat, de kétlem, hogy mindannyian annyira ismernék is, mint amennyire szerették. Akadnak jócskán, akik üzeneteit pusztán a wadowicei cukrászda krémesei utáni nosztalgiája szintjén fogják fel. Ám tény, hogy most húsvétkor a Budapestről érkezett vendégek számára elég körülményes volt egy nyitva tartó sörözőt találnunk. A lengyelek vagy otthon voltak, családi körben, vagy a templomban.” Szalai Attila elmondta azt is: „Ha rajtam állna, én azonnal szentté emeltetném, ahogyan egyébként halálakor hatalmas tömegek követelték. Mert hát kiket is avat az egyház szentté? Azokat, akik életükkel követendő példát mutattak. Tehát: santo subito!”
A Magyar Nemzet (9.o.) A szentté avatás küszöbén II. János Pál pápa című római beszámolója szintén emlékeztet rá, hogy Karol Wojtyla szentté avatását már a temetésén is tömegek követelték. A lap arra keresi a választ: kinek a védőszentje lehetne II. János Pál? Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, a Szentatya személyi titkára a közelmúltban „a szabadság és a szolidaritás védőszentje” címet vetette fel. Tadeusz Rakoczy püspök a családok védőszentjévé nyilvánítaná a lengyel pápát. Mások az emberi jogok égi pártfogóját látnák személyében. José Saraiva Martins bíboros, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának nyugalmazott prefektusa szerint a sportolók védőszentje lehetne II. János Pál. A boldoggá avatási per posztulátora, Slawomir Oder szerint pedig a terméketlen házaspárok védőszentje lehetne.
Szintén a polgári napilap (Napi… 9.o.) beszámol arról, hogy az olasz La Stmpa című újságban Andrea Tornielli A titokzatos Wojtyla című könyvet ismertetve azt írja: „Karol Wojtyla a szentek sorába lép, pápává választásának körülményei azonban továbbra is foglalkoztatják a történészeket.” A szerzők felidézik, hogy Krakkó érseke még 1976-ban Amerikában járva találkozott Jimmy Carter akkori elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, Zbigniew Brzezinskivel, aki mindenkinél előbb ismerte fel Lengyelország stratégiai jelentőségét a kommunista kolosszus lebontásában. A lengyel származású Brezinski cáfolja, hogy volt bármiféle titkos terv Karol Wojtyla pápává választására, a két szerző azonban e kijelentést kétkedve fogadja. Brzezinski emlékeztet egy későbbi vatikáni találkozásukra, amikor II. János Pál tréfálkozva így fordult hozzá: „Ha már mindenki úgy tudja, hogy te csináltál belőlem pápát, azért gyakrabban meglátogathatnál.”
Ugyancsak az MN-ben (29.o.) Érszegi Márk Aurél Közvetlen kapcsolat címmel rámutat: „Amikor május 1-jén hivatalosan is a boldogok sorába iktatják, II. János Pál újabb ’rekordot’ dönt meg. Emberemlékezet óta nem volt ugyanis pápa, akit halála után ilyen kevés idővel, ráadásul a közvetlen utóda avatott volna boldoggá…. A kivételes gyorsaságot persze II. János Pál kivételes személyisége indokolja, s az egyetemes tisztelet, amely 2005. április 2-ai halálát követően csak növekedett. XVI. Benedek pápa pedig soha nem hagyott kétséget afelől, hogy nagy elődjét szentnek tartja, és hogy ennek hivatalos elismerése az egész egyház javára válik.”
Szintén Magyar Nemzetben (6.o.) Szerdahelyi Csongor Korának legnagyobb erkölcsi tekintélye volt címmel emlékeztet rá, hogy a boldoggá avatandó II. János Pál hivatalba lépésétől kezdve tömegekkel tudott személyes kapcsolatot teremteni. A szerző az Antall-kormány idején a vatikáni magyar nagykövetség tanácsosa volt. Megállapítja: II. János Pál „halála pillanatáig életszeretetre, istenszeretetre tanított. Dinamizmusának, munkabírásának, humorának forrása mély hite, imaélete és nem utolsósorban ember- és életszeretete volt. Életműve erőt ad az egymás iránti szeretet, türelem és szolidaritás gyakorlásához.”
Egyéb hírek
A Népszabadság (Csődvédelmet kért… 3.o.) beszámolója szerint csődvédelmet kért New Yorkban a Keresztény Testvérek katolikus rend amerikai szervezete, miután öt év alatt ötven pedofilügyben 24,6 millió dolláros kártérítésre kötelezték. A visszaélések nagy részét a Washington állambeli Kentben fenntartott egyházi iskolában követték el a pappá nem szentelt felügyelők. A lap szerint „a bűnlajstrom a nemi erőszaktól a molesztáláson át a bőrszíjjal történő verésig terjedt.”
Magyar Nemzet (Önkéntes adakozás… 13.o.) közli, hogy az elmúlt években húszezermilliárd forintra duzzadt államadósság mérséklése tegnaptól önkéntes adakozással is lehetséges – az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A Magyar Nemzet (Önkéntes adakozás… 13.o.) emlékeztet rá: a Rédly Elemér győri katolikus plébános, hittudós által indított kezdeményezéshez más egyházi felekezetek is csatlakoztak.
Az alap számlaszáma belföldi utaláskor:
11707000-22222222, külföldről: HU62 11707000-22222222-00000000, a SWIFT-kód: OTP VHUHB
Magyar Kurír