Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (14.o.) Hegyi Zoltán Rongyrázás és áhítat címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy az elmúlt hét végén két, az egész világon figyelemmel kísért eseményre is sor került, s a tévé és az internet révén mindkettőt milliárdok nézhették végig: pénteken Kate Middleton és Vilmos brit herceg házassága, vasárnap pedig II. János Pál pápa boldoggá avatása. A cikkíró idézi Vértesaljai László jezsuita szerzetes papot, aki a Duna TV szakkommentátora volt, s azt mondta a boldoggá avatott néhai Szentatyáról: „Minden üldözött magára ismerhetett benne. Univerzális tisztelet övezte. Az emberre úgy tekintett, mint Isten társára. Egyformán kritizálta a kommunizmust és a kapitalizmust, hiszen mindkettő erőszakot tesz az emberen.” Hegyi Zoltán úgy véli: „Ha valakit ez a szertartás akár képernyőn keresztül is nem vitt el a csoda irányába, felekezeti hovatartozástól függetlenül nagy bajban lesz. Nem a pokol várja, csak az elégedetlenség. Pedig ez csak az első lépcső volt. Santo Subito. Most, rögtön és mindörökké. És ha lehet, akkor Ennio Morricone zenéjétől kísérve. Van pápánk, van popunk.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (7.o.) Tarics Péter Következetlen bírálók címmel reagál az új alaptörvényt bíráló hazai és külföldi véleményekre, és fölteszi a kérdést: „… vajon ép ésszel mi kifogásolható van abban, ha egy ország alaptörvényében Istenre, a kereszténységre hivatkozik, különös tekintettel arra, hogy ezer év óta keresztény állam? Mi kifogásolható van abban, hogy a Nemzeti hitvallás utal Magyarország Szent Koronájára, amely a magyarság nemzetként való megjelenésének védjelét hordozza magában Európában? Mi kifogásolható van abban, hogy az alkotmány a fogantatástól kezdve védi az emberi életet, védi a családot, a házasság intézményét? És mi kifogásolható van abban, hogy Magyarország az alaptörvényében megakadályozza az államadósság növelésének lehetőségét?” A cikkíró megállapítja: a Nemzeti hitvallás „nem történeti lomtár és veszélyes fenyegetés egyben”, ahogy azt pl. a német Die Welt írja, „hanem hivatkozás az oly gazdag magyar történelemre, illetve a magyar történelmi értékek elismerése és alkotmányba foglalása.”

Szintén a Magyar Nemzet (Adósságcsökkentés… 11.o.) összeállítása szerint tizedével is mérséklődhet hazánk államadóssága, ha valóra válik a Széchenyi-klub elnökének, Horváth Tihamérnak számítása, s egyéni és vállalati adakozók csatlakoznak a Rédly Elemér győri katolikus plébános által indított, az adósság csökkentését szolgáló mozgalomhoz. A családja nevében tizenkétmillió forint befizetését vállalta egy hétszáz fős kisközség, Lipót polgármestere, Tóth Péter, és az öttusaszövetség elnöke, Szabó Lajos is csatlakozott az adományozókhoz. A lap közli azt is, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága tegnap általános vitára alkalmasnak találta azt a javaslatot, amely kedvezményt biztosít az Összefogás az államadósság ellen nevű alapba történő befizetésekhez.

A Népszabadság (Népszavazás… 2.o.) beszámolója szerint helyi népszavazást kezdeményezett egy keceli lakos tegnap arról, hogy a város önkormányzata átadja-e 700 fős iskoláját a katolikus egyháznak. A lap emlékeztet rá: az egyház márciusban tett ajánlatot Kecel egyetlen iskolájának átvételére. A Keceli iskola ma a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulása 13 településen 6000 gyermeket tanító iskolai szervezetébe tartozik. A katolikus és az evangélikus egyház a térség legnagyobb iskoláinak – a kecelin kívül a soltvadkertinek és egyes kiskőrösi iskoláknak – az egyházi kezelésbe vételét tervezi – írja a Népszabadság.

Magyar Kurír 

(bd)