Napi sajtószemle

A Heti Válaszban (7.o.) Borókai Gábor Sok boldogságot! címmel reagál arra, hogy az elmúlt hétvégén két világraszóló esemény is történt: pénteken volt a házassága Vilmos hercegnek és Kate Middletonnak, vasárnap pedig II. János Pál boldoggáavatása. A lap főszerkesztője megállapítja: „II. János Pál oltárra emelése olyan követendő életutat állított a világ elé, melyet a ma élők többsége megtapasztalt és méltányol, s amelyet épp ezért porba rángatni kevés sikerrel kecsegtető vállalkozás. Pápasága során a lengyel Karol Wojtyla kivételes személyiségével humanizálta, emberközelivé tette egyházát, miközben nem vulgarizálta annak karakterét. És ne tűnjék elhamarkodott kijelentésnek, de a britek Vilmos hercege és bűbájos párja, Kate Middleton ugyancsak alkalmasnak látszik a feladatra, hogy kedvességével, természetességével növelje a királyi család iránti rokonszenvet, s vele a monarchiába vetett bizalmat. A katolikus egyház, a monarchia és a házasság intézményének ünnepi hétvégéjét élhette meg a világ, talán hogy tudhassa: a tekintélyek, az ideák nem önmagukért, de értünk vannak. Hogy kapaszkodhassunk beléjük.”

A Népszabadság (Roma lovagrend… 2.o.) és a Magyar Nemzet (Megalakult… 2.o.) is beszámolnak arról, hogy Magyarországon alakult meg a világon elsőként a cigány lovagrend. Tegnap Mátraverebély-Szentkúton az első és egyelőre egyetlen boldoggáavatott cigány emberről, Boldog Ceferinóról elnevezett cigány lovagrend első kilenc tagját avatták lovaggá. A szertartást Beer Miklós váci megyéspüspök vezette. Az első lovagok között van Farkas Csaba, a lovagrend kormányzója; Romhányi Tibor, a lovagrend kincstárnoka; Pisont István volt válogatott labdarúgó; Balogh József népzenész; Pintér Szabolcs, a lovagrend nagymestere; Káli-Horváth Kálmán előadóművész és kommunikációs szakember; valamint Bari József, Csemer Csaba és Bogdán Imre lovagok. A lovagrend a katolikus és protestáns egyházakkal, a civil szervezetekkel és a cigány kisebbségi önkormányzatokkal együttműködve látja el feladatát. Az alapítók célja: a roma közösségek lelkileg is újuljanak meg, s hogy a Krisztusban hívő cigány és nem cigány magyarok lebontsák a nyomor, a tudatlanság, a társadalmat megosztó törekvések hatására kialakult kölcsönös gyanakvást és félelmet. A lovagrend egyik védnöke Székely János esztergom–budapesti segédpüspök, aki a katolikus egyház cigánypasztorációs feladatait is ellátja.

A Népszabadság (6.o.) Megkapta az egyház az egyetlen iskolát címmel számol be arról, hogy helyi népszavazást kezdeményezett egy keceli lakos arról, hogy a város önkormányzata átadja-e 700 fős iskoláját a katolikus egyháznak. Az egyház márciusban tett ajánlatot Kecel egyetlen iskolájának átvételére. A lap kiemeli: a keceli iskola ma a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 133 településen 6000 gyermeket tanító iskolai szervezetébe tartozik. Az újság valószínűsíti, hogy az egykori kiskőrösi járás területén összehangolt akció folyik: a katolikus és az evangélikus egyház a térség legnagyobb iskoláinak – a kecelin kívül a soltvadkertinek és az egyik kiskőrösinek – az egyházi kezelésbe vételét tervezi. A lap beszámolója szerint megszületett a döntés, Kiskőrösön marad a világnézetileg semleges iskola. Soltvadkerten pedig, ahol csak egy iskola van, egyházi kézbe kerül, de csak 2012 szeptemberétől. Kecelen a Népszabadság szerint szokatlanul rapid módon zajlik a folyamat, már idén szeptembertől egyházi fenntartásúként indulna az iskola. Pedig Haszilló Ferenc polgármester még március elején azt nyilatkozta: a Petőfi Népe című megyei lapból szerzett tudomást, hogy Bábel Balázs kalocsai érsek szerint tárgyalások folynak a keceli iskolának a katolikus egyház kezelésébe adásáról.

A Magyar Narancsban („A világ…” 8–10.o.) Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezető lelkésze nyilatkozik, aki elmondta: „Lehetséges, hogy egyes egyházi vezetők nem örülnek a Hit Gyülekezte létezésének, de tudok olyan kisebb létszámú egyházról is, amely elvakult gyűlölettel viszonyul hozzánk, és mindent megtesz, hogy kinyírjon bennünket. Egyébként tudomásul kell venni azt a világjelenséget, hogy egyre több ember a tradicionális egyházaktól függetlenül, nem a hagyományos módon kívánja hitét gyakorolni, és ezen új közösségek között egymással sem mindig felhőtlen a kapcsolat. Gyülekezetünk tevékenysége iránt egyre növekvő társadalmi igény tapasztalható. Reménykedem abban, hogy az új egyházi törvény a vallási kisebbségek érdekeit is messzemenőkig figyelembe fogja venni. A szabályozási koncepcióval kapcsolatban zajló egyeztetések során mi a törvény előkészítőit arról kívánjuk meggyőzni, hogy a társadalmat integráló, és ne szétszakító, ne diszkriminatív vagy hierarchizáló törvényt alkosson. Ezért visszautasítjuk, hogy egyesek a törvény-előkészítésben való puszta részvételünket már a vallásszabadság elárulásának állítják be. Ha a demokratikus normáknak megfelelő egyházi törvény születik, akkor a Hit Gyülekezetének nincs félnivalója a jövőt illetően… Szerintem normális, józan politikai megfontolás, nem pedig valamiféle homályos, sötét paktum, aljas árulás magyarázza, hogy a nevünk szóba került a történelmi egyházi státusz várományosai között. Ami pedig a katolikus egyházhoz fűződő viszonyunkat illeti, az a közelmúltig valóban feszült volt – most inkább hűvösnek, távolságtartónak mondható, valamelyest enyhülés jelei mutatkoznak. A protestáns egyházakkal is javult a kapcsolatunk.” Németh Sándor beszélt arról is, hogy milyen jelenleg a viszonyuk a kormányzó Fidesszel: „A 2010-es választások óta nem támadták a gyülekezetet, ahogy már az ezredforduló óta sem. Elsősorban szakmai alapon áll a kapcsolatunk a Fidesszel és a kormánnyal. Három fő területen vannak rendszeres tárgyalásaink és együttműködés: vallási, szociális és karitatív. Ezenkívül a Fidesz-vezetésű önkormányzatokkal is korrekt és konstruktív a kapcsolatunk. A Fidesz és a gyülekezet kapcsolatát az egyházi törvény mellett az új oktatási törvény is befolyásolni fogja, hiszen iskolafenntartó egyház vagyunk. Volt rá példa, hogy megkeresték a gyülekezetet egyes települési önkormányzatok, hogy vegyünk át iskolákat; de mi ebben a tekintetben nagyon tartózkodóak vagyunk. Szerintünk egy egyház annyit vállaljon, amennyit a belső adottságai lehetővé tesznek, vagyis nem akarjuk ’lenyúlni’ az önkormányzati iskolákat, és evangelizációs eszköznek használni őket.”

Magyar Kurír