Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (Evangelizáció SMS-ben 10.o.) Kovács Gergely atya, aki hivatalvezető a Kultúra Pápai Tanácsánál, II. János Pál boldoggá avatásáról elmondta: „Ez az esemény nagyobb volt, mint a pápaválasztás, hiszen a híveket sokkal jobban megmozgatta. Egy pápaválasztásra Amerikából vagy Afrikából nem jönnek el, erre viszont igen, előre lehetett szervezni az utakat… Egy pápát, mégpedig egy népszerű pápát avattak boldoggá, aki ráadásul nagyon hosszú ideig ült a trónon, nagyon jól megismerték az emberek. Az ő pontifikátusa nagyon nagy változásokat hozott. Emlékezzünk rá, előtte elképzelhetetlen volt, hogy az egyházfő spontán szóba áll az újságírókkal, vagy említhetem az utazásait is. Annyi újat és mást hozott, hogy az emberek megszerették.” Az egyházat gyakran ért provokációkról és támadásokról Kovács Gergely elmondta: „Az egyháznak nem az a dolga, hogy harcoljon. Nézzük Jézus Krisztust! Tudta pontosan, hogy igaza van, mégsem harcolt. Azt mondta, ha Atyám akarná, angyalok seregét küldené mellém harcolni, de nem ez a cél. Nem lehet csak emberi szemszögből nézni az eseményeket. Az ember természetesen megpróbálja megvédeni önmagát, de itt is annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy az igazság győzzön. Ha van egy támadás, akkor igenis meg kell néznünk, mi a tényállás, s ha tényleg úgy tűnik, hogy mulasztás, hiba, botlás történt, akkor azt nem takargatni, hanem azzal szembe kell nézni. A megtisztulás folyamatához ez is hozzátartozik. Rosszul eshet egy-egy kijelentés, de az őszinte kritika nagyon fontos. Az nem igaz, hogy semmilyen támadásnak nincs alapja, emberi gyengeség mindenhol van, az egyházon belül is.” Gergely atya szerint az evangélium SMS-ben való terjesztése embert próbáló kihívás – kérdés pl, hogy az evangéliumot át lehet-e ültetni olyan, a fiatalok számára is elfogadható kódokba, amelyet mobil-telefonon lehet küldeni –, de az interneten való jelenlétnek most nincs alternatívája. Az angol Robert Barron atya pl. egyperces kis videoüzeneteket készít, amiket a YouTube-n lehet megnézni, nagyon felkészült, és érdekesen beszél. „Ha azonban megnézzük a hozzászólásokat, amelyet névtelenül írnak ismeretlenek, látható, hogy szörnyű pocskondiázás folyik. Az egyháznak nagyobb kihívás, hogy ott is jelen legyen, ahol ez a helyzet, s ne csak ott hallassa a szavát, ahol minden hozzászólónak vállalnia kell a nevét, mint a Facebookon.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (10.o.) Koncz Éva Ki irányította Ali Agca kezét? címmel emlékeztet rá: a katowicei Nemzeti Emlékezet Intézete nagyrészt olaszországi bírósági dokumentumok alapján öt éve kezdett nyomozást a II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylet ügyében. A tudósító rámutat: jóllehet az eset évtizedeken át egyaránt foglalkoztatta a szakembereket, a médiát, a legfontosabb kérdésekre, így arra, hogy ki állt megbízóként a bérgyilkos mögött, máig nem született hihető és megalapozott válasz. A napokban, a történtek 30. évfordulóján megjelenő, Andrzej Grajewski által jegyzett kiadvány egy ilyen, az igazsághoz legalábbis közel álló, ha nem is teljes választ kíván adni. Grajewski elmondta: néhány hónapja olvassa a merénylő, Ali Agca vallomásait, köztük azokat is, amelyeket soha nem publikáltak. „Egyre inkább az a benyomásom, hogy egyszerűen egy adott pillanatban alkalmazkodott a mások által meghatározott jogszabályokhoz. Megértette, hogy senki sem várja tőle, hogy igazat mondjon.” A lengyel szerző szerint a ködösítés a bolgár vonalnak állt érdekében, „azért vált kellemetlenné, mivel ezen előbb-utóbb eljutottak volna a szovjet szervekhez, akik kezdettől fogva joggal tartottak egy szláv, lengyel pápától. A szovjet nagyhatalommal azonban a nyugati országok sem akartak szembekerülni, így maguk is az ügy elkendőzésében lettek érdekeltek.”

A Magyar Hírlap (Orbán Viktor… 1.,5.o.) ismerteti Orbán Viktornak a német Die Welt-ben megjelent cikkét, amelyben az újjászületés dokumentumának nevezte az új alaptörvényt. A magyar miniszterelnök válaszol a dokumentumot ért hazai és külföldi bírálatokra, s megállapítja: Európa értelmiségi köreiben sem mindenki ünnepel, mert egy EU-tag visszautasítja az értékek relativizálását, és hitet tesz a hazafiság, a nemzeti kultúra és az EU keresztény gyökerei mellett.

Magyar Kurír