A Magyar Nemzetben (Kapaszkodó… 23.o.) Rédly Elemér győri katolikus pap, főiskolai hitoktató, az idei Hit Pajzsa-díj kitüntetettje nyilatkozik, aki az elismerés átvételekor bejelentette: egymillió forintot ajánl fel a magyar államadósság visszafizetésére. Elmondta: most ott tart a dolog, hogy a kormány jogszabályi szintre emeli az „Összefogás az államadósság ellen” Alapról szóló törvényt, amelyben benne van az is, hogy az adóból leírható lesz a felajánlás összege. Ha ez megjelenik a Magyar Közlönyben, megnyílik a számla, és akkor lehet rá utalni. Eddig még ő sem tudta elutalni a pénzt. A lelkipásztor hangsúlyozta: „Én is tudok számolni, tudom, hogy azt a sok pénzt, amelyet vissza kell fizetni, nem lehet csak úgy előteremteni. Én a hozzáállást tartom fontosnak, megmutatni az embereknek: igenis mindenki számít egy nemzet közös ügyében! Ebben az önző világban túl kevesen élik át azt az érzést, mennyire megváltozik az ember hangulata, ha ad, akármilyen keveset is! Sokszor, amikor a Katolikus Karitásznak gyűjtünk, kiderül, hogy azok hoznak adományt, akiket én rászorulónak gondoltam, és nem kérni, hanem adni akartam nekik. Kaptam rengeteg szeretetteljes levelet, meg olyat is, amelyben egy jómódú ember kikéri magának, hogy én gyűjtést rendezek, amikor ő tisztességesen, sok milliót adózik évente – miért adjon még? Én meg azt kérdem: miért bántja őt az én tervem? Gondolom, mert érzi, hogy neki is adnia kellene, és mentegetőzik. Nekem mentegeti magát? De hát ki vagyok én?” Rédly Elemér azzal kapcsolatban, hogy nemcsak az állam, hanem az emberek is eladósodtak, sokan kényszerűségből, de sokan felelőtlenségből, kifejtette: „Erre mondja a hittan, hogy az áteredő bűn következményeként értelmünk elhomályosult, és akaratunk rosszra hajló lett. Azaz becsaphatók és elcsábíthatók vagyunk. De van kapaszkodónk is, például a lelkiismeret. Bármennyire nem tetszik is egyes embereknek, Isten beleszól az életünkbe, mégpedig a lelkiismeretünk szaván keresztül. Van, hogy a gondviselés különös utakat választ: vajon nekem eszembe jutott volna ez a felajánlás, ha nincs negatív kampány az után a bizonyos felmérés után? (Rédly Elemér a Nézőpont Intézet felmérésére gondol, amely Orbán Viktor évértékelő beszéde után készült, s amelyből kiderült: a magyarok fele szívesen hozzájárulna az államadósság visszafizetéséhez. Ezt követte több oldalról is negatív kampány – a szerk.) A hívő ember bennem azt mondja: a gondviselés sugalmazta az én gondolatomat. Ha Isten képes megérinteni sok ember lelkét, sokan fogják követni az Ő szavát.”
A Magyar Hírlap (10.o.) A megújulás kezdete címmel közli Rédly Elemér atya május 3-án egy konferencián elmondott beszédének megszerkesztett változatát, amelyben a fentiekhez hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A lapban Szajlai Csaba válaszában ismételten rögzíti: „… minden elismerésem, hogy ilyen ügy mögé áll, sőt meg is követem, ha megsértettem egy korábbi írásomban. Ám közgazdászi oldalról nézve naiv az a feltételezés, hogy történik majd annyi privát befizetés, amellyel érzékelhető módon csökken hazánk államadóssága. Vagyis a tiszteletre méltó cél – az államadósság csökkentése – egy civil kezdeményezés révén, anyagi értelemben legalábbis, csak csepp lesz a tengerben… az államadósságot igazából csak kinőni lehet. Ehhez egy magasabb gazdasági növekedés kell. Biztató, hogy a kormány ez irányba tesz lépéseket.”
A Magyar Nemzet (40.o.) Királykék köpenyben címmel készített riportot arról, hogy a héten, május 4-én, szerdán, a Boldog Ceferinóról elnevezett cigány lovagrend tagjait avatta lovaggá Mátraverebély-Szentkúton Beer Miklós váci megyéspüspök. A lovagrend tagjai egybehangzóan állítják: a legfőbb lovagi erény a szolgálat. Beer püspök a lapnak elmondta: amikor Pintér Szabolcs, a lovagrend nagymestere megkereste az ötlettel, meglepődött, de hozzáteszi: felismerte az előítélet kisördögét, és amint elűzte, azonnal meglátta a hatalmas lehetőséget a Boldog Ceferino Lovagrendben. A főpásztor kifejtette: „A lovag szóhoz mindenki a nemesség, a makulátlan hősiesség képét köti, milyen jó, hogy ezeket a pozitív dolgokat mostantól roma testvéreinkhez köthetjük. A katolikus egyház nagyon fontosnak tartja a cigányság között végzett munkát, mert mélyen vallásos, Isten felé tiszta szeretettel forduló közösségről van szó, amelynek az egyház segítő kezet nyújthat a felemelkedésben. Nem kell mindig hatalmas terveket megfogalmazni, sokszor fontosabb egy falat kenyér, egy jó szó. Nemrég hallottam egy remek gondolatot egy pedagógus barátomtól: az emberi szükség Isten akaratát jelzi.”
A Magyar Hírlapban (Még… 1.,4.o.) Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár nyilatkozik, aki elmondta: célegyenesben van a magyar uniós elnökség egyik fő témája, az európai roma keretstratégia, amelyet még májusban elfogadhat az EU. Balog Zoltán szerint akár már a jövő héten aláírhatják a kormány és az Országos Roma Önkormányzat közötti, százezer munkahelyről szóló megállapodást. Az új magyar alaptörvény fogadtatásáról az államtitkár kifejtette: „Bár léteznek olyan körök, amelyeknek az alkotmányozás problémát jelent, és hangot is adnak kifogásaiknak, azért vannak szép számmal olyanok is, akik üdvözölték az új magyar alaptörvényt. Például a Vatikánban jártamkor több magas rangú bíborostól is rengeteg dicsérő szót kaptam, mondván, végre egy alkotmány, amely nem mossa össze az azonos neműek kapcsolatát a házassággal.”
Ugyancsak a Magyar Hírlap (Evangélikusok segíthetnek… 1.,3.o.) összeállításából kiderül: megszűnés fenyegeti Szentes város patinás intézményét, a Petőfi Sándor Általános Iskolát. Pedig lenne alternatíva: a helyi evangélikus lelkész, Pathó Gyula a lapnak elmondta: egy minapi informális beszélgetésen az egyház felajánlotta, hogy átveszi az intézmény működtetését, ám a polgármester még nem mondott igent. Az orgánum tegnap többször kereste Szirbik Imre MSZP-s városvezetőt, de nem érte el. Értesülések szerint az iskolabezárás kérdésében még semmi nem dőlt el, az ügyről május végén dönthet majd a helyi képviselő-testület.
A Magyar Nemzet (Átadták… 15.o.) beszámolója szerint Sümegen átadták a Padányi Bíró Márton püspök által emeltetett 400 éves sümegi püspöki palotát, amelyet a Norvég Alap pályázatán nyert 317 millió forintból újított fel a város. Nyáron színházi előadásokat rendeznek majd a palotában.
A Népszabadság (Keresztény rock… Kemény riffek mögött… 14.o.) összeállítást készített a keresztény rock-zenéről. Böszörményi Gergely, az eddig több mint 200 lemezt megjelentető Periferic Kiadó vezetője elmondta: a kortárs zenei könnyűzenei közegben élénk vita folyik arról, hogyan lehetne megszóítani a fiatalokat. Az egyik vélemény szerint minden, ami őszintén, szívből, lélekből szól, az Úristennek és Krisztusnak tetsző. A kiadóigazgató vitatkozik ezzel az állítással, szerinte „ha valaki teljesen hamisan és rosszul, elfogadhatatlan módon viselkedve próbálja átadni az igét, az ő elhívását, az talán nem a legmegfelelőbb út ehhez. A zenei tudás tehát legalább olyan fontos, mint az üzenet. Harmónia, kompozíció, viselkedés… Ezek az azonosulási faktor érvényesülési lehetőségei… Nyilván az sem véletlen, hogy Bach és az ő hite úgy maradt fenn, ahogy. Biztosan volt mellette másik 23 zeneszerző, akinek legalább olyan erős hite volt, csak a képességei bizonyultak gyengébbnek… Vagyis: nagyon fontos, mit mondanak, miről írnak dalt a keresztény zenekarok, legyen szó progresszív rockról vagy metálról akár, de legalább annyit nyom a latban az elhívás átadásának mikéntje. Hiszen az ilyen zene tanítás is egyúttal, s nagyon nem mindegy, hogy megérinti-e a hallgatót a ’tananyag’, vagy marad a hosszúhaj-rázás, meg hogy ’érzitek Jézus jelenlétét’?” Böszörményi Gergelyt például nem érinti meg ez a forma, nem jön át neki az üzenet. A kiadójánál is inkább keresztyéni értékeket képviselő zenekarok vannak, mint dicsőítőek. A nemzetközi zenei életben is leginkább elfogadott zenekarok között a Solaris, az After Crying, az East együttes és a Rumblin’ Orchestra nevét említi. A Solaris és az After Crying egyenesen etalonként jelenik meg a szakírók cikkeiben. Több méltánytalanul mellőzött zenekar részére pedig a Református Zenei Fesztivál és a kétévente megrendezett Csillagpont tábor nyújt jó lehetőséget.
Magyar Kurír