Napi sajtószemle

A Népszabadság (XVI. Benedek… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Velencében… 1.o.) röviden beszámolnak XVI. Benedek velencei látogatásáról, kiemelve, hogy a pápa szentbeszédében felszólította a híveket: a térség játsszon ismét egyesítő szerepet az olyan modern kori kérdésekben, mint a bevándorlás (Lásd tegnapi, május 8-ai számunkban a Velencébe is ellátogatott Benedek pápa című hírünket – a szerk.).

A Népszabadság (Muzulmánok és koptok véres összecsapása 3.o.), a Magyar Hírlap (Felgyújtott templomok 6.o.) és a Magyar Nemzet (Mészárlás Egyiptomban – Koptellenes támadás 1.,8.o.) is beszámolnak arról, hogy több mint tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, egy templomot pedig felgyújtottak Kairóban szombaton a muzulmánok és a kopt keresztények közötti összecsapásokban. A két felekezethez tartozó csoportok azután csaptak össze, hogy szélsőséges muzulmánok megtámadták a Kairó egyik elővárosának számító Imbabában lévő kopt Szent Mena-templomot, mert a hírek szerint ott fogva tartottak egy keresztény nőt, aki át akart térni az iszlám hitre. Hermina atya, a templom plébánosa elmondta: a halottak közül legalább hat kopt keresztény, akik akkor haltak meg, amikor „orgyilkosok és fundamentalista szalafisták a koptok közé lőttek.” A muzulmánok szerint viszont épp a keresztények kezdtek lőni rájuk, amikor békés megmozdulásukon megpróbálták kiszabadítani a templomban fogva tartott asszonyt. Az egyiptomi hadsereg vasárnapi közlése szerint az összecsapások nyomán letartóztatottakat, azaz 190 embert hadbíróság elé állítanak. Mindkét lap idézi Ali Gomaa egyiptomi főmuftit, aki nyugalomra, valamint a keresztények és a muzulmánok közötti egység fenntartására szólított fel. A Magyar Hírlap megjegyzi: Egyiptomban gyakran vezet a hívek között heves erőszakhoz, ha egy muzulmán és egy keresztény házasságot köt. A Magyar Nemzet azzal magyarázza a muzulmánok és koptok közötti, utóbbi időben uralkodó feszültséget, hogy rendszeresen felröppennek olyan értesülések, melyek szerint a keresztény hitüket a muzulmánért elhagyókat templomokban vagy monostorokban tartják fogságban. Itt tabunak számítanak a vegyes házasságok, a kopt egyház pedig nem engedélyezi a válást. Így vannak olyan nők, akik inkább az áttérést választják, hogy fel tudják bontani házasságukat.

A Magyar Nemzetben (5.o.) Tarics Péter Húsz éve temették újra Mindszentyt címmel ír arról, hogy május első hetében emlékeztünk meg Mindszenty József néhai hercegprímás önkéntes száműzetésbe – emigrációba – vonulásának 40., halálának 36. és újratemetésének 20. évfordulójáról, és ebben az évben volt 60 éve annak, hogy koncepciós perben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték őt. A cikkíró kiemeli: a négy évforduló nemcsak arra adott alkalmat, hogy Mindszenty-emlékmiséket és zarándoklatot szervezzenek itthon és külföldön, hanem hogy újra előtérbe kerüljön  a bíboros boldoggá avatásának az ügye.

A Magyar Hírlapban (4.o.) Faggyas Sándor Két pogány közt a magyar hazáért és a szabadságért címmel emlékszik meg a nagypénteken 93 esztendősen meghalt Csicsery-Rónay István íróról, politikusról, akinek holnap lesz a temetése. A cikkíró idéz Csicsery-Rónay naplójából: „Világnézetem keresztyén és nemzeti. A keresztyénség nemcsak világnézet abban az értelemben, amelyben filozófiai világnézetekről beszélünk, hanem életforma, melynek át kell hatnia az ember minden cselekedetét mind a magánéletben, mind a politikában. A vallás nem a papok dolga, hanem mindenkié külön-külön!... A keresztyénségnek vezető gondolata a küzdelem, szemben például a görögök – kétségtelenül igen magas – kultúrájának s a legtöbb fejlett kultúrának a kiegyenlítődéseszményével. Az élet küzdelem – ha az ember élete nem lett volna csupa küzdelem, ma is a kőkorszakban élnénk – és áldozat, nem élvezet. Az ember vándor a Földön. Az örökkévalóságból jött, oda is tér vissza. Ebből azonban nem következik, hogy itt a Földön ne is tegyen semmit. Realistának kell lenni! Ami persze nem jelenti azt, hogy egy realistának nincsenek ideáljai…”

Magyar Kurír

(bd)